A Gfk Piackutató Intézet és a Groupama Garancia Biztosító közös nyári kutatásának legfőbb vizsgálati szempontja az volt, hogy kiderítse, vajon a negyvenes korosztály miként képzeli el nyugdíjasan az életét és mit tesz a jövőért. „A felméréssel azt is vizsgáltuk, hogy az elképzelt jövő eléréséhez milyen megtakarítási lehetősége van a 40-50 év közöttieknek, milyen kiadások akadályozzák meg őket jelenleg abban, hogy rákészüljenek a boldogabb nyugdíjas évekre.” – mondta el Garamvölgyi Zoltán, a Groupama Garancia Biztosító élet üzletágának ügyvezetői igazgatója.
Pesszimistán látjuk a nyugdíjas éveket
A negyvenesek 77 százaléka úgy érzi, hogy komolyan gondolkodnia kell azon, hogy miből fog megélni nyugdíjas korában. A korosztály több mint 90 százaléka bizonytalan azt illetően, hogy van-e elég tartaléka, közel 90 százalékuk nem érzi azt, hogy anyagilag kellően felkészült lenne a nyugodt nyugdíjas évekre. Ez a korosztály a legpesszimistább a jövőjét illetően az összes vizsgált korcsoport közül, mind a harmincasok, mind az ötvenesek derűsebb jövőt várnak. Ma a 40-esek 60 százalékának azonban az öngondoskodásról leginkább az jut eszébe, hogy nem tudja megvalósítani anyagilag.
Nyugodt évek helyett borús jövőre számítanak
A 40-es korcsoportban a válaszadók több mint 90 százaléka nyilatkozik úgy, hogy nincs annyi tartaléka, hogy ne kelljen aggódnia a jövője miatt. Csupán 40 százalékuk rendelkezik egyáltalán valamekkora megtakarítással, miközben a teljes mintában 46 százalék fölött van a takarékoskodók aránya.
Már a mindennapi költségek finanszírozása is óriási terhet ró a lakosság nyakába. A megkérdezettek válaszai alapján a havi kiadások legnagyobb részét a lakhatás költségei és a hiteltörlesztés teszik ki, ezután következik az élelmiszervásárlás, az egészség megőrzéssel és helyreállítással kapcsolatos kiadások és a ruházkodás. A megkérdezett 40-49 évesek válaszai alapján első és legnagyobb havi kiadásaik a lakás és lakhatás költségei (53,8%) és a hiteltörlesztés költségei (29,7%). Az 5 legnagyobb havi kiadás között harmadik legnagyobbnak jelölték meg a válaszadók az élelmiszervásárlást, ez azt jelenti, hogy egy háztartásvezető, ha végiggondolja a konyhapénzt, az öt legnagyobb kiadásából három esetén a mindennapi létfenntartásért küzd, fizeti a lakásának terheit és az ennivalót. Az összes többi kiadás csak a kötelező kiadások után következik: a megkérdezettek kétötöde sorolta csak a tanulással kapcsolatos kiadásokat az 5 legnagyobb költés közé. A megtakarítás csupán minden harmadik 40-es válaszadónál jelenik meg a nagyobb kiadások között. A szórakozásra, hobbira, sportra történő kiadásokat csupán a megkérdezettek 10-15 százaléka adta meg a kiadási toplistáján.
Mi lesz velem?
Mire spórolunk? Rezsire, a gyerekek jövőjére és a váratlanra
Jó hír, hogy a megkérdezett 40-esek 80 százaléka hisz abban, hogy az öngondoskodást sok kicsivel is el lehet kezdeni, bár ennek ellent mond az az adat, hogy 75 százalékuk szerint a megtakarítás csak a pénzről szól. A negyvenesek 79 százalékát nyugtalanítja, hogy mennyi pénzből él majd meg aktív évei után. A megtakarítási célok vizsgálata jól tükrözi, hogy mennyi mindenre kell gondolnia ennek a korosztálynak, hogy biztonságban tudhassa saját és családja anyagi biztonságát: 56% a nyugdíjas évekre, 53% a gyermekek jövőjére, 39% váratlan kiadásokra, 22-22% lakásfelújításra, ill. munkahely elvesztése miatti jövedelem-kiesés pótlására takarékoskodik.
Ennek a generációnak még a gyermekeik jövőjét is meg kell alapoznia, amellett, hogy a jelenről is gondoskodnia kell. „Elszomorító eredmény, hogy a bizonytalantól – váratlan kiadások, munkanélküliség - sokkal erősebb megtakarítási célként jelenik ma meg a családok pénzügyi tervezése során, mint korábban.” – mondta Garamvölgyi Zoltán.
