A második nyugdíjpillér eltűnése nyomán egyre erősebben foglalkoztatják a magyar lakosságot a nyugdíjas évek finanszírozásával kapcsolatos kérdések, és a magyarok igen pesszimistán látják a jövőt ebből a szempontból - állapítja meg az a nemzetközi kutatás, amelyet kilenc országban végeztek el az AEGON csoport megbízásából.
Sötét jövőkép
A felmérés eredményei szerint a lengyelek után a magyarok látják a legsötétebben a helyzetet: 55 százalékuknak komoly kétségeik vannak a majdani nyugellátással kapcsolatban, 31 százalékuk pedig „nagyon pesszimistának" vallja magát. Különösen figyelemre méltó eredmény, hogy csupán a megkérdezettek egy százaléka látja úgy, hogy a jövő nyugdíjasai jobban élnek majd, mint a jelenlegiek, holott a felmérésben résztvevő országok átlaga közel öt százalék.
Ezzel párhuzamosan a megkérdezettek 83 százaléka vélekedik úgy Magyarországon, hogy az állami nyugdíj veszíteni fog értékéből, 78 százalékuk pedig úgy látja, hogy tovább kell dolgoznia, hogy elérje a nyugdíjkorhatárt. Ez a pesszimizmus a nyugdíj vásárlóértékével kapcsolatos várakozásokban is megmutatkozik: a magyar lakosság igen jelentős hányadának vannak kétségei azzal kapcsolatban, hogy a majdani nyugdíja elegendő lesz-e a mindennapi megélhetésre: különösen pesszimisták a nők és a középkorúak, akik nem bíznak abban, hogy a gazdaság talpra áll, mielőtt eljön a nyugdíjba vonulásuk ideje.
Változtatni kellene a rendszeren
A magyarok túlnyomó többsége szerint szükség van a nyugdíjrendszer valamilyen irányú reformjára. A megkérdezettek valamivel több mint a fele úgy gondolja, hogy az állami nyugdíjellátás fenntarthatósága érdekében növelni kell az adókat és ezzel párhuzamosan csökkenteni a nyugdíjkifizetések mértékét, és csak 5 százalék látja úgy, hogy a rendszer változtatás nélkül is működőképes marad. Ezzel együtt a magyarok mereven elutasítóak a nyugdíjkorhatár emelésével szemben: 68 százalékuk nem tart elfogadhatónak újabb, ilyen jellegű lépést.
Annak ellenére viszont, hogy a magyarok igen borúsan látják a jövőt a nyugdíjukat illetően, egyelőre kevés konkrét lépést tettek a helyzet megváltoztatása érdekében. A kutatás szerint a megkérdezettek 37 százalékának nincs, vagy igen kismértékű a saját nyugdíjcélú megtakarítása, holott az összes ország átlagát tekintve ez a réteg csak 23 százalékot képvisel. Nagyon jól felkészültnek a megtakarítások szempontjából viszont csak a magyarok 1,5 százaléka vallja magát, szemben a németek 14, vagy az amerikaiak 11,5 százalékával.
A felelősség kérdésében szintén igen rosszul állnak a magyarok: több mint 18 százalékuk egyáltalán nem, vagy inkább nem érzi magát felelősnek a nyugdíjas éveiben keletkező jövedelméért.
Mélyben a felkészültséget mérő index
Ezeket az eredményeket jól tükrözi az AEGON által kifejlesztett, nyugdíjra való felkészültséget mérő index - AEGON Retirement Readiness Index (ARRI) - értéke is, amely a kilenc vizsgált országból Magyarországon a legalacsonyabb, 4,8 pont. (A mutató öt szempontot vizsgál súlyozva - felelősség, tudatosság, megértés, tervezés és megtakarítás -, amelyeknél 5 a legmagasabb érték.) A kutatás készítői szerint ezt az eredményt részben a nehéz makrogazdasági környezet is magyarázza, ám nem kétséges, hogy a saját nyugdíjcélú megtakarítások mértékének komoly növelése is elkerülhetetlen Magyarországon.
Kedvező jelek
Az AEGON kutatása szerint biztató ugyanakkor, hogy a második nyugdíjpillér megszüntetése nyomán a nyugdíj finanszírozhatóságának kérdése egyre jobban foglalkoztatja a magyar lakosságot. Annak ellenére ugyanis, hogy a válaszadók jelentős része - 39 százaléka - az állami nyugdíjra kíván leginkább támaszkodni időskorában, a megkérdezetteknek 76 százaléka fontosnak látja a minél több forrásból származó nyugdíjat. Emellett már a magyarok 71 százaléka vélekedik úgy, hogy fontos a tervszerű felkészülés a nyugdíjas évekre.
Szintén biztató eredménye a kutatásnak, hogy bár egyelőre a magyarok igen kis része képes érdemben megtakarítani kifejezetten a nyugdíjas éveire, 44 százalékuk tervezi, hogy elkezd félretenni. Különösen erős ez a csoport a 45 év felettiek és a nők körében, így várhatóan ez lehet az a réteg, amely a közeljövőben jelentősebb mértékű saját nyugdíjcélú megtakarítást eszközöl majd - állapítja meg a kutatás.
