Emelkedik a nyugdíjas népesség aránya

Az egyre fejlettebb orvostudománynak, az egészségesebb életmódnak, és a széles körben elérhető gyógyszereknek köszönhetően az emberek egyre tovább élnek, így az idősek aránya folyamatosan emelkedik a nyugati társadalmakban. A prognózis szerint 2050-re várhatóan 2 milliárd nyugdíjas lesz a Földön, ami a teljes népesség több mint 26 százalékát teszi majd ki. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint hazánkban jelenleg közel 2,5 millió nyugellátásban részesülő személy él, miközben hazánk lakossága 9,7 millió fő. Az arány pedig növekedni fog a nyugdíjasok javára a jövőben.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) már többször is figyelmeztetett, hogy globális szinten szükség van a nyugdíjkorhatár emelésére. 2050-re ugyanis a korhatár elérését követően várhatóan a nők 24, a férfiak 20 évet fognak élni átlagosan. Ez a szám 2010-ben 20 és 17 volt.

Számos tagállam, köztük Magyarországon is, úgynevezett felmenő rendszerben, 65 évre emelte a nyugdíjkorhatárt 2022-ig, miközben több nyugat-európai ország ennél is magasabb, 70 év feletti korhatár bevezetését tervezi.

Létezik-e megoldás a nyugdíjproblémára?

Az OECD egy 2019-es tanulmányából az is egyértelműen kiderül, hogy a 2022-ig fokozatosan 65 évre emelkedő magyar nyugdíjkorhatár még kevés lesz a hazai nyugdíjrendszer problémáinak megoldására. A szervezet javaslatai szerint a nyugdíjkorhatár további, akár 72 éves korig történő emelésére is szükség lehet.

Magyarországon ugyanis jelenleg a nyugdíjas kor kezdetén várható élettartam a nőknél 21, a férfiaknál pedig 16 év. Ez pedig nagyon hosszú inaktivitási időtartamot jelent. Emellett hazánkban jelentős a veszélye a nyugdíjasok elszegényedésének is.

Kimutatások szerint a minimálbérrel vagy alacsony keresettel rendelkezők a jelenlegi nyugdíjrendszer alapján a nyugdíjba vonulásukat követő 10-15 éven belül elérik a szegénységi küszöböt.Erre szintén jó megoldás lenne az aktivitási idő további kitolása.

Hogyan kerüljük el a nyugdíjkorhatár emelést?

Bár társadalmilag hasznos a nyugdíjkorhatár emelése, sokan mégis azt érezhetjük: nem szeretnénk 70 évesen is dolgozni.

Létezik azonban egy olyan megoldás, amely egyszerre segít a megfelelő anyagi biztonság elérésében és a nyugdíjkorhatár emelésének elkerülésében. Ez pedig nem más, mint az egyik legnépszerűbb nyugdíjcélú megtakarítás: a nyugdíjbiztosítás.

A nyugdíjbiztosítás az egyetlen olyan nyugdíj-előtakarékossági forma hazánkban, melynek lejárata fix, vagyis a szerződés megkötésekor érvényben lévő nyugdíjkorhatár elérésekor fizet. Így nem érint bennünket, ha a szerződésünk futamideje alatt esetleg tovább emelkedik ez a korhatár. A többi nyugdíjcélú megtakarítás ezzel szemben csak a mindenkor érvényben lévő nyugdíjkorhatár elérésekor fizet.

Ez azt jelenti, hogyha megfelelő összeget gyűjtünk össze a nyugdíjbiztosítás keretében, akkor akár önkéntesen nyugdíjba vonulhatunk 65 évesen – akkor is, ha a korhatár például 72 évre emelkedett.

A nyugdíjbiztosítás további előnyei

A nyugdíjbiztosítás másik nagy előnye, hogy a szerződő és a kedvezményezett személye különböző lehet, így a GYED-en, GYES-en lévő kismamák, vagy a katás adózásban maradó vállalkozók is részesülhetnek a 20 százalékos állami adójóváírásból.

Ez egy hosszú távú, nyugdíjcélú megtakarítási forma, ugyanakkor rendelkezik azzal az előnnyel, hogy a szerződéskötést követő 2-3 év elteltével az esetlegesen megváltozott életkörülményeinkhez alakítható. Vagyis a biztosítási díj nagysága is módosítható, valamint akár a szerződés is átmenetileg szüneteltethető.

A nyugdíjbiztosításban gyűlő megtakarításainkat különböző befektetési alapokban kamatoztathatjuk attól függően, hogy mennyire vagyunk kockázatkedvelők. Sőt akár több különböző kockázatú alap között is feloszthatjuk pénzünket. Ez különösen kedvező lehetőség napjainkban, hiszen euró- vagy dolláralapú befektetésekben is kamatoztathatjuk pénzünket. További előnye, hogy különböző opcionális, kiegészítő biztosítás is köthető mellé kedvezményesen.

Persze nem csak előnye, hátránya is van

A nyugdíjbiztosítás egyik hátránya, hogy rengeteg féle különböző konstrukció létezik, melyeket nagyon nehéz laikusként egymással összehasonlítani.

Ezért került bevezetésre a Teljes Költség Mutató, mely lehetővé teszi a nyugdíjbiztosítások költségelemeinek összehasonlítását. Nem biztos azonban, hogy a magasabb költségű termékek rosszabbak. Mindig a teljes konstrukciót kell vizsgálni, és a TKM mellett az elérhető hozam nagyságát, valamint a kiegészítő szolgáltatásokat (például élet- és balesetbiztosítás) is érdemes figyelembe venni.

Mint mindegyik nyugdíjcélú megtakarítás, a nyugdíjbiztosítás is egy hosszú távú befektetés, ezért a nyugdíjkorhatár elérése előtt nem javasolt felbontani, mert ez jelentős extra költséggel járhat.

Természetesen adódhatnak olyan élethelyzetek, amikor nincs más lehetőség, de ilyen esetben is érdemes várni 2-3 évet a szerződéskötéstől számítva. Ahogy telnek az évek, úgy válnak egyre kedvezőbbé a nyugdíjbiztosítás hozzáférési feltételei.

Ha azonban hosszú távra tervezünk,  nyugdíjbiztosítás indítása a legjobb megoldás arra, ha szeretnénk a jelenleg érvényben lévő nyugdíjkorhatár elérésekor nyugállományba vonulni.

A nyugdíjbiztosítási szerződés megkötése előtt azonban érdemes egy független szakértő segítségét kérni, hogy biztosan el tudjunk igazodni a több mint 70 féle termékajánlat között. Így biztosak lehetünk abban, hogy a jelenlegi életkörülményeinkhez és a jövőbeli céljainkhoz legmegfelelőbb, és a számunkra legkedvezőbb nyugdíjbiztosítást kötjük meg.