Látványos különbség van a nyugdíjak és a bérek között. 

Szerencsére nem történt változás a kiszámítási módszerben 2025-ben.

Tízből még csupán három magyar rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással.

Folytatódott az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári tagok által megtakarított vagyon lendületes növekedése.

Bejelentés a szerdai kormányülés előtt. 

Hivatalos a 2025-ös nyugdíjemelés mértéke. 

Egységes tájékoztató levél fogja felhívni a figyelmet az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetőségére.

Fejenként átlagosan 59 ezer forintos adójóváírást kaptak idén azok, akik nyugdíjra gyűjtögetnek, illetve egészségpénztárban takarékoskodnak.

A nyugdíjrendszer aktuális problémáiról és annak lehetséges megoldásáról egyeztetne a Pénzügyminisztériummal a NYUSZET.

Ahhoz, hogy szűken menedzselni lehessen a mindennapokat a nyugdíjba vonulás után, havonta átlagosan közel 240 ezer forintra lenne szükség.

Nyugdíjprémium sem várható. 

A középkorú magyarok túlnyomó többsége arra számít, hogy az állami nyugdíja alacsony lesz, ezért dolgoznia kell a megélhetéséhez, amíg arra képes.

Nőtt az elmúlt években a magasabb nyugdíjkorhatárra számítók aránya.

Csaknem 1882 milliárd eurót költöttek nyugdíjkifizetésre az Európai Unióban 2021-ben.

Európán belül a magyarok élnek az egyik legkevesebb időt nyugdíjasként, a férfiak átlagosan 14,5 évre, míg a nők 20,7 évre számíthatnak.

Megjelentek a januári nyugdíjstatisztikák: a KSH adatai szerint az átlagnyugdíj és a mediánnyugdíj egyaránt 6,1 százalékkal növekedett decemberhez képest.

Sokkal nagyobbra tippelik a magyarok azt a havonta megtakarítandó összeget, amely ahhoz kell, hogy érdemben ki tudják egészíteni majdani öregségi nyugdíjukat.

Itt a teljes menetrend.

A felnőtt lakosság több mint egyharmadának nincs önálló nyugdíjmegtakarítása.

Megvolt az Országos Nyugdíjas Parlament 6. küldöttgyűlése.

Péntektől érkezik az emelt összegű nyugdíj mintegy 2,5 millió nyugdíjasnak.

Nyugdíjreformra, és ez ügyben a kormánnyal való egyeztetésre, valamint az Európai Bizottság várhatóan idén hazánkba érkező delegációjával való szakmai megbeszélésre is készül a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa.

Ha a nyugdíjtervezéssel kapcsolatos tippeket és tanácsokat keressük, meglehetősen nehéz helyzetben vagyunk, hogy hol kezdjük el a keresést a témában.

Semmilyen nyugdíjrendszer nem fenntartható Olaszország jelenlegi demográfiai helyzetében - hangoztatta Giancarlo Giorgetti, a jobboldali olasz kormány gazdasági minisztere.

Az egyik legnagyobb félelem az időskorral kapcsolatban az, hogy rokonokra vagy másokra kell majd támaszkodni anyagilag

A magyarországi középiskolások meglepően tudatosak a pénzügyek terén.

Állandóvá tennék a 14. havi nyugdíjat Lengyelországban.

Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány azt a nyúlfarknyi jogszabályt, amelyben kihirdeti a nyugdíjak megállapításához nélkülözhetetlen szorzószámot.

Hosszú idő után most először közeledhetett az idősek és az aktív korúak átlagos jövedelmi szintje.

A hazai lakosság szerint havi 76 ezer forint lenne az az ideális összeg, amit fontos lenne megtakarítani a nyugdíjas éveikre.

Jelentősnek mondható változások és ellentétek láthatóak a nyugdíjkilátásokban.

Januártól átlagban 825 koronával (13 613 forint) emelkedik az öregségi nyugdíj Csehországban – közölte a kormány hétfő esti döntését Marian Jurecka munkaügyi és népjóléti miniszter.

Lépten-nyomon olvashatunk a nyugdíjrendszer problémáiról. A fokozatosan elöregedő társadalom azonban nem csak hazánkra, de Nyugat-Európára is jellemző, és az aktív munkaerőt illetően igencsak csekély az utánpótlás.

Négy nap múlva érkezik az emelt nyugdíj.

Európai leggazdagabb országai akár 600 ezer forint nyugdíjat is fizetnek. Magyarország ehhez képest nagyon le van maradva.

Az előrejelzések szerint az Európai Unió 80 év feletti lakossága 2080-ra több, mint kétszeresére nő majd 2017-hez képest, a tagországok nyugdíjrendszerei viszont egyelőre nem képesek lépést tartani ezzel. Ennek ellenére az Insurance Europe 10 országban végzett felmérése alapján az európai felnőtt lakosság 43 százalékának nincs önálló nyugdíj-megtakarítása, 62 százalékukat azonban érdekelnék a nyugdíjkiegészítés lehetőségei. Magyarországon többen fektetnek nyugdíjalapokba, mint bankbetétbe, és a magyarok több, mint fele optimista azzal kapcsolatban, hogy a nyugdíjkorhatárt elérve örökre befejezze a munkát - derült ki egy friss kutatásból. Az egyes generációk több lábon állnak a pénzügyi előtakarékosság terén, a jövőben viszont legszívesebben ingatlanokba fektetve vagy a matrac alatt tartanák a pénzünket. 

Alig több, mint 30 év múlva két aktív korú magyarra egy 65 évnél idősebb honfitárs jut majd. Az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságát a nyugdíjaknál gyorsabban emelkedő reálbérek növelhetnék, ám a járulékcsökkentések miatt a helyzet továbbra is kedvezőtlen, s az elöregedés miatt a következő években még inkább romlani fog. Le kell számolni azzal az elvárással, hogy az állam képes lesz a nyugodt időskor biztosítására, s minél gyorsabban a saját megtakarítások, az öngondoskodás felé kell fordulni – hívják fel a figyelmet a money.hu szakértői.

Bár egyre több 35 év alatti fiatal kezd el takarékoskodni önkéntes nyugdíjpénztár segítségével, kifejezetten a nyugdíjas évekre összességében még mindig kevesen tesznek félre. A nyugdíjcélú megtakarítási hajlandóság logikus módon a nyugdíj előtt állóknál a legmagasabb. A magyarok a nyugdíjkorhatár emelésével számolnak, a legpesszimistább fiatalok szerint ők 73-74 évesen mehetnek majd nyugdíjba.

Évközi rendkívüli emelés sincs kizárva.

Egy friss kutatás szerint viszonylag többet és többen tudnak félretenni nyugdíjas éveikre, mint négy évvel ezelőtt, de még így is minden második magyar szerint a nyugdíjasok rosszabbul fognak élni néhány évtized múlva, mint most.

A munkavállalók átlagosan 57 éves korukban szeretnének nyugdíjba vonulni, 9 évvel korábban, mint amit valószínűnek tartanak jelenlegi tudásuk szerint - derül ki a Groupama Biztosító megbízásából készült kutatásból.

A forint már sok éve trendszerűen gyengül a nyugati devizákkal szemben. Ennek következtében sokan vélekednek úgy, hogy hosszú távú nyugdíjmegtakarításaikat érdemes több pénznem között is megosztani. Az eurós befektetések kézenfekvő megoldásnak tűnhetnek ebből a szempontból. De milyen buktatókra kell odafigyelni ilyen esetben? Milyen előnyei és hátrányai vannak az eurós megtakarításoknak?

Az idei 3 százalék után jövő januárban is 3 százalékos nyugdíjemeléssel számol a kormány, a most benyújtott, 2022-es költségvetési törvényjavaslat szerint. Pontosabban az idei 3,6 százalék után, mivel a tervezett inflációt meghaladó lesz idén a kormány beismerése szerint az áremelkedés átlagos üteme.

Magyarországon is viszonylag kevesen tesznek félre a nyugdíjas évekre, az Európai Unión belül sereghajtónak számítunk a jelenlegi megtakarítási hajlandósággal.

Az élelmiszerek drágulása nagyon fáj a nyugdíjasoknak, ráadásul országrészenként eltér, hogy mennyit kell ezekre a termékekre költeniük az időseknek. Az átlagos nyugdíjas infláció 3,4 százalék volt január és november között, miközben az élelmiszereknél 5,36 százalék jön ki átlagosan ugyanebben az időszakban.

Gulyás Gergely szerint egy évtizedig biztosított a nyugdíjrendszer fenntarthatósága. Szerinte ha van kormány, amelyik elismerheti a gyerekvállalást a nyugdíjakban, akkor az az ő kormányuk, de egyelőre az öngondoskodáson van a hangsúly.