Az előrejelzések szerint az Európai Unió 80 év feletti lakossága 2080-ra több, mint kétszeresére nő majd 2017-hez képest, a tagországok nyugdíjrendszerei viszont egyelőre nem képesek lépést tartani ezzel. Ennek ellenére az Insurance Europe 10 országban végzett felmérése alapján az európai felnőtt lakosság 43 százalékának nincs önálló nyugdíj-megtakarítása, 62 százalékukat azonban érdekelnék a nyugdíjkiegészítés lehetőségei. Magyarországon többen fektetnek nyugdíjalapokba, mint bankbetétbe, és a magyarok több, mint fele optimista azzal kapcsolatban, hogy a nyugdíjkorhatárt elérve örökre befejezze a munkát - derült ki egy friss kutatásból. Az egyes generációk több lábon állnak a pénzügyi előtakarékosság terén, a jövőben viszont legszívesebben ingatlanokba fektetve vagy a matrac alatt tartanák a pénzünket. 

Alig több, mint 30 év múlva két aktív korú magyarra egy 65 évnél idősebb honfitárs jut majd. Az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságát a nyugdíjaknál gyorsabban emelkedő reálbérek növelhetnék, ám a járulékcsökkentések miatt a helyzet továbbra is kedvezőtlen, s az elöregedés miatt a következő években még inkább romlani fog. Le kell számolni azzal az elvárással, hogy az állam képes lesz a nyugodt időskor biztosítására, s minél gyorsabban a saját megtakarítások, az öngondoskodás felé kell fordulni – hívják fel a figyelmet a money.hu szakértői.

Bár egyre több 35 év alatti fiatal kezd el takarékoskodni önkéntes nyugdíjpénztár segítségével, kifejezetten a nyugdíjas évekre összességében még mindig kevesen tesznek félre. A nyugdíjcélú megtakarítási hajlandóság logikus módon a nyugdíj előtt állóknál a legmagasabb. A magyarok a nyugdíjkorhatár emelésével számolnak, a legpesszimistább fiatalok szerint ők 73-74 évesen mehetnek majd nyugdíjba.

Évközi rendkívüli emelés sincs kizárva.

Egy friss kutatás szerint viszonylag többet és többen tudnak félretenni nyugdíjas éveikre, mint négy évvel ezelőtt, de még így is minden második magyar szerint a nyugdíjasok rosszabbul fognak élni néhány évtized múlva, mint most.

A munkavállalók átlagosan 57 éves korukban szeretnének nyugdíjba vonulni, 9 évvel korábban, mint amit valószínűnek tartanak jelenlegi tudásuk szerint - derül ki a Groupama Biztosító megbízásából készült kutatásból.

A forint már sok éve trendszerűen gyengül a nyugati devizákkal szemben. Ennek következtében sokan vélekednek úgy, hogy hosszú távú nyugdíjmegtakarításaikat érdemes több pénznem között is megosztani. Az eurós befektetések kézenfekvő megoldásnak tűnhetnek ebből a szempontból. De milyen buktatókra kell odafigyelni ilyen esetben? Milyen előnyei és hátrányai vannak az eurós megtakarításoknak?

Az idei 3 százalék után jövő januárban is 3 százalékos nyugdíjemeléssel számol a kormány, a most benyújtott, 2022-es költségvetési törvényjavaslat szerint. Pontosabban az idei 3,6 százalék után, mivel a tervezett inflációt meghaladó lesz idén a kormány beismerése szerint az áremelkedés átlagos üteme.

Magyarországon is viszonylag kevesen tesznek félre a nyugdíjas évekre, az Európai Unión belül sereghajtónak számítunk a jelenlegi megtakarítási hajlandósággal.

Az élelmiszerek drágulása nagyon fáj a nyugdíjasoknak, ráadásul országrészenként eltér, hogy mennyit kell ezekre a termékekre költeniük az időseknek. Az átlagos nyugdíjas infláció 3,4 százalék volt január és november között, miközben az élelmiszereknél 5,36 százalék jön ki átlagosan ugyanebben az időszakban.

Gulyás Gergely szerint egy évtizedig biztosított a nyugdíjrendszer fenntarthatósága. Szerinte ha van kormány, amelyik elismerheti a gyerekvállalást a nyugdíjakban, akkor az az ő kormányuk, de egyelőre az öngondoskodáson van a hangsúly.