A Magyar Nemzeti Bank honlapján 22 évre visszamenőleg lehet megtekinteni a forint és az euró keresztárfolyamának alakulását. 1999-ben egy euróért még csak alig 250 forintot kellett adni, míg 2021. áprilisban ugyanez az érték már 360 fölé emelkedett. Ebből kiszámítható, hogy 22 év alatt a magyar deviza összesen csaknem 45 százalékot gyengült az uniós fizetőeszközhöz képest. (Ez kb. 1,7 százalékos évesített leértékelődésnek felel meg.)
Mennyit számít 1,7 százalékpont hozamkülönbség?
Ugyan első ránézésre nem tűnik soknak az évi 1,7 százalékpontos forintgyengülés, de a hosszú távú befektetések esetében ez már érdemi hozamot jelentene. Ha valaki 30 éven keresztül félretesz havi 30 000 forintot egy nyugdíjcélú megtakarításba, neki kereken 7 millió forint különbséget eredményez ez a hozamkülönbség, mai értéken. (3 százalékos inflációval számolva.)
Hogyan lehet védekezni a forintgyengülés ellen?
A fizetőeszköz gyengülése sok magyar befektetőt aggodalomra késztet: hiszen senki nem szeretné végignézni a pénze relatív elértéktelenedését. Aki úgy véli, hogy a forint gyengülő trendje a következő évtizedekben is hasonlóképpen folytatódni fog (amire természetesen nincs bizonyíték), ő ezt a kockázatot megpróbálhatja kivédeni más pénznemekben való megtakarítással. Jó hír, hogy a különféle befektetési konstrukciókon keresztül már erre is van lehetőség.
Hogyan lehet euróban megtakarítani hosszú távra?
A hosszú távú befektetések egyik legkedveltebb típusa a nyugdíjcélú megtakarítás. Az életpályája során befizetett járulékai alapján ugyan mindenki számíthat valamennyi állami nyugdíjra, mégis milliós nagyságrendben vélekednek úgy a magyarok, hogy szükséges takarékoskodniuk saját idős korukra. A nyugdíjmegtakarításoknak három államilag támogatott formája is elérhető: ezek az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), illetve a nyugdíjbiztosítás. Ezek közül némelyik esetben egészen könnyedén, másutt szinte egyáltalán nem lehetséges euró-alapú befektetéseket eszközölni, így a körültekintő választás elengedhetetlen.
Önkéntes nyugdíjpénztárak
Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében a megtakarítás kizárólag forintban lehetséges, és a tagok minimális döntési jogkörrel rendelkeznek a befektetéseket illetően. Kiválaszthatják, hogy a néhány (általában 3-6) alapértelmezett portfólió közül melyikbe fektessék az általuk befizetett díjakat. A különböző portfóliók más-más kockázati szinttel bírnak, így mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbb lehetőséget. Ezen túl azonban semmilyen részvétel nem lehetséges, és a portfóliók túlnyomó része magyar értékpapírokban kerül befektetésre. Így az eurós befektetések által nyújtott lehetőségek kihasználására itt nem igazán van lehetőség.
Nyugdíj-előtakarékossági számla
A NYESZ egy speciális értékpapírszámla, melynek egyenlegéhez csak a nyugdíjkorhatár betöltése után lehet hozzáférni adómentesen. Ezt a kötöttséget kompenzálja az évi 20 százalékos állami támogatás (SZJA-visszatérítés), amely mindhárom nyugdíjcélú megtakarításnak közös tulajdonsága. A NYESZ-tulajdonosok elméletben igen széles körű palettáról válogathatnak: befektethetnek az EGT-térség országaiban kibocsátott állampapírokba, egyedi értékpapírokba és befektetési alapokba is. Azonban a számlát kizárólag forintban lehet vezetni, így sok helyen nagyon leszűkülnek a befektetési lehetőségek. Sajnos csak elvétve lehet találni olyan alapokat, amelyeken keresztül például európai részvények hozamaiból lehetne részesedni.
Nyugdíjbiztosítás
A három forma közül a nyugdíjbiztosítások kínálják a legegyszerűbb lehetőséget arra, hogy eurós befektetéseket eszközöljünk. A megtakarítók számos biztosítónál választhatnak eurós módozatot, ami azt jelenti, hogy euróban kell megtakarítaniuk és a befektetés is eurós alapokba történik. A konkrét portfólió összeállításában az ügyfél viszonylag szabad kezet kap: jellemzően 10-20 befektetési alap közül választhat a kockázattűrő képességének megfelelően. Ilyen módon tehát a megtakarítók nem csak a tényleges befektetési teljesítménnyel, hanem az esetleges forintgyengüléssel is hozamra tehetnek szert. Az eurós megtakarítások közül a Bankmonitor kalkulátorában is lehet válogatni.
Mennyi SZJA-visszatérítés kapható az eurós módozatoknál?
Az öngondoskodás fontosságát az állam is felismerte, ezért pénzzel támogatja a saját nyugdíjukra előtakarékoskodókat. A támogatás mértéke az éves befizetések 20 százaléka, de legfeljebb évi 280 000 forint. Ez a pénz az adott évben befizetett személyi jövedelemadóból lesz visszatérítve, így a támogatás kihasználásának feltétele, hogy a megtakarító fizessen SZJA-t. Eurós megtakarítások esetében az adóvisszatérítés konkrét összegének kiszámítása az adott év utolsó napján közzétett hivatalos MNB-árfolyam szerint történik. Azaz, ha valaki 1 000 eurót takarított meg egy év során, és december 31-én az euró hivatalos árfolyama 360 forint, akkor 72 000 forintnak megfelelő állami támogatásra jogosult.
Kinek javasolt euróban megtakarítani?
Racionális magatartás a befektetők részéről, ha mindennemű kockázat szerint (így devizák szerint is) szeretnék diverzifikálni a portfóliójukat. Aki úgy érzi, hogy számára biztonságot jelentene a vagyona különböző pénznemek közti megosztása, ő dönthet úgy, hogy euróban (is) tesz félre idős korára. De fontos, hogy ilyenkor a döntés inkább kockázatporlasztás céljával történik, nem pedig devizaárfolyam-spekulációra irányul. Az árfolyamok jövőbeli alakulását senki nem látja előre, így a döntés mindig hordoz magával némi kockázatot.
