Több változást is hozott az idei év a nyugdíjaknál, többek között 2022-től 65 évre emelkedett a nyugdíjkorhatár az 1957-ben vagy az azt követően születettek körében. A fiatalabbak azonban ennél jóval későbbre saccolják a nyugdíjas éveik kezdetét – derült ki a Prémium Önkéntes Pénztárak reprezentatív kutatásából.
Később mehetnek nyugdíjba
A felmérés szerint a nyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkező, dolgozó magyarok a nyugdíjkorhatár emelkedését várják: a jövőbeni nyugdíjkorhatárt átlagosan 71 évre tették a megkérdezettek, ez jóval több a mostani szabályozásban szereplőnél.
A most 18-24 évesek arra számítanak, hogy ők már csak 74 évesen mehetnek majd nyugdíjba. A 25-34 évesek pedig 73 évre teszik ezt. 72 évvel számolnak a most 35-44 évesek, a 45-54 év közöttiek 68,8 évvel, az 55-64 évesek pedig 66,4 évvel kalkulálnak.
„A várható élettartam a 2010-es évek közepe óta lassuló ütemben, de folyamatosan nő, így egyre több lesz azoknak az éveknek a száma, amikor a munkabér helyett a nyugdíjból és a megtakarításokból kell megélni. A felmérésből az is kiderül, hogy kifejezetten a nyugdíjas éveire a megkérdezettek mindössze 17 százaléka spórol, ugyanakkor a nyugdíjhoz közelebb állóknál már jóval magasabb az arány. Az 50-64 éveseknél már 31 százalékra emelkedik a nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők aránya. A nyugdíjkorhatár közeledtével tehát egyre többen ismerik fel, az állami juttatás nem biztos, hogy elegendő lesz az aktív évek alatt megszokott életszínvonal fenntartásához és egyre fontosabbá válnak a megtakarítások” - mondta Pataki Tímea, a Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának elnöke.
Évi több mint 200 ezer forint
Ezzel összhangban vannak a Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár saját adatai is. Kedvező változás, hogy egyre inkább megjelennek a tagok között a fiatalok - a hat évvel ezelőtti helyzethez képest 2021-re a 21-30 éves belépők aránya 10 százalékról 20 százalékra emelkedett -, a nyugdíjcélú megtakarítási hajlandóság ugyanakkor még mindig a nyugdíj előtt állóknál a legmagasabb.
A Prémium saját adataiból látható, hogy az átlagos egyéni befizetés tavaly 202 ezer forint volt. A befizetések összege azzal párhuzamosan emelkedik, ahogy fogy az idő a nyugdíjig: míg 2021-ben éves szinten ez az összeg az egyéni befizetéseknél átlagosan 113 ezer forint volt a 21-30-asok körében, az 51-60 éveseknél már 209 ezer forintra ugrott, a 61-70 évesek körében pedig elérte a 278 ezer forintot. A 31-40 évesek felhalmozott vagyona 4,8 milliárd forintot tett ki, az 51-60 éveseké meghaladta a 21,7 milliárd forintot, míg a tagok összvagyona a 2017-es évvégi 48 milliárd forintról 62 milliárd forintra nőtt 2022 februárjáig.
A Prémium Nyugdíjpénztárnál a belépéskori átlagéletkor egyébként 2021-ben 39 év volt, a tagok között a legnagyobb arányban, 34 százalékkal a 31-40 évesek képviseltetik magukat, a 41-50 évesek aránya pedig 33 százalék.
Saját megtakarítások kontra állami nyugdíj
A kutatás és a Pénztár saját adatai szerint is a fiatalok tudatosabbak és felismerték a saját megtakarítások szerepét is. A 18-34 évesek között még 63 százalék, míg a 35-49 évesek között már csak 48 százalék támaszkodna majd a megtakarításaira, befektetéseire a nyugdíjas mindennapokban. A nyugdíj melletti munkát, mint bevételi forrást ellenben inkább az idősebbek említették, az 50-64 évesek fele számít arra, hogy nyugdíjasként is dolgozik majd.
Jó lehetőség a visszatérítés
A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy jó apropót ad a takarékoskodásra az egyszeri, a gyermeket nevelőknek adott adóvisszatérítés, ezt az összeget az érintettek nagy része már februárban megkapta. Ez egyrészt fókuszba helyezte a személyi jövedelemadót érintő kedvezményeket. Jelenleg ugyanis a Prémium Pénztárak kutatása szerint csak minden harmadik ember tudja, hogy a pénztári tagság mellé állami támogatás is jár.
Jelentős adó-visszatérítésről van szó, amit a pénztártagok minden évben a befizetéseik 20 százalékát, maximum évi 150 ezer forintot kaphatnak. Másrészt pedig az idén beérkező, egyszeri visszatérítés jó alapot adhat a takarékoskodásra vagy annak megkezdésére, amennyiben valaki megteheti, érdemes hosszú távú, például nyugdíjcélú megtakarításra befizetni a kérdéses összeget vagy annak egy részét.
