Az MBH Befektetési Bank elemzése rámutat: az euróbevezetés nem önmagában esemény, hanem egy többéves folyamat, amelynek során csökkenhet az országkockázat, szűkülhetnek a hozamfelárak, és mérséklődhet a devizakockázat. A befektetők jellemzően nem a hivatalos céldátumot, hanem az elköteleződés hitelességét árazzák, ahogy azt a horvát példa is jól mutatja.
„A piac nem az euró tényleges bevezetésére vár, hanem arra, hogy a gazdaságpolitika egyértelműen és tartósan elinduljon ebbe az irányba. Egy hiteles konvergenciapálya már jóval a csatlakozás előtt képes jelentős hozamcsökkenést kiváltani” – hangsúlyozta Radák Máté, az MBH Befektetési Bank bankpénzügyi elemzője.
A tanulmány szerint a legnagyobb nyertesei egy ilyen folyamatnak a hosszú futamidejű, fix kamatozású államkötvények lehetnek. Egy 100 bázispontos hozamcsökkenés ezeknél akár 7–8 százalékos árfolyamemelkedést is eredményezhet, miközben a rövidebb lejáratok ennél jóval kisebb mértékben profitálnak.
Az elemzés ugyanakkor arra is figyelmeztet: az eurókonvergencia nem kockázatmentes befektetési történet. A folyamat hitelessége politikai, fiskális vagy inflációs okokból bármikor megkérdőjeleződhet, ami gyors korrekciót válthat ki a piacokon.
„Ez egy klasszikus high risk – high reward helyzet. Amíg a piac hisz a konvergenciában, addig jutalmazza azt, de a bizalom elvesztése esetén a pozitív átárazódás gyorsan visszafordulhat” – tette hozzá Radák Máté.
Az MBH Befektetési Bank elemzői szerint Magyarország eurócsatlakozása jelenleg inkább stratégiai opció, mint közeli cél, ugyanakkor már egy világos és következetes gazdaságpolitikai fordulat is számottevő befektetői érdeklődést és piaci átárazódást hozhat.
