A kormány 120 ezer forintos nyugdíjminimum bevezetésének terve újra előtérbe hozta, milyen könnyen maradhat alacsony egy hosszú évek munkájával megszerzett ellátás. A végleges szabályok még nem ismertek, de a tanulság már most világos: a nyugdíj szempontjából nemcsak a ledolgozott évek száma, hanem az is számít, mennyi jövedelem után fizetünk járulékot.

Mitől függ valójában a nyugdíj?

Az állami öregségi nyugdíj összegét leegyszerűsítve két tényező alakítja: a szolgálati idő és a nyugdíjalapot képező, életpálya során szerzett kereset. Nem létezik tehát olyan jogviszony, amely önmagában „a legtöbb nyugdíjat adná”.

A legkedvezőbb helyzetet nyugdíjszempontból az jelenti, ha valaki hosszú időn át magas, ténylegesen járulékköteles jövedelmet szerez. Ez lehet magas bejelentett bérű munkaviszony, de lehet olyan egyéni vagy társas vállalkozás is, ahol a járulékalap nem csak a lehető legalacsonyabb összeg.

Fontos különbség, hogy a naptár szerint ledolgozott idő nem minden esetben egyezik a nyugdíj összegénél figyelembe vehető szolgálati idővel. Ha a járulékalap nem éri el a minimálbért, akkor a nyugdíj összegének meghatározásakor a figyelembe vehető szolgálati időt arányosíthatják. Ez többek között részmunkaidő, főállású KATA és egyes őstermelői jogviszonyok esetében lehet lényeges.

Hogyan hatnak a várható nyugdíjra az egyes munkavégzési formák?

Az alábbiakban a leggyakoribb foglalkoztatási és munkavégzési formákat vesszük sorra; a nyugdíjhatásukat alapvetően a biztosítási jogviszony, a szolgálati idő és a járulékalapot képező jövedelem hármasa határozza meg.

A magas nettó nem mindig jelent jobb nyugdíjat

Egy kedvezőbb adózású vagy rugalmasabb forma sok élethelyzetben indokolt lehet. A probléma nem maga a KATA, az EKHO vagy a részmunkaidő, hanem az, ha valaki hosszú éveken keresztül nem számol azzal, hogy az alacsonyabb közteher később kisebb állami ellátással járhat.

Különösen a vállalkozóknak, szabadúszóknak és projekt alapon dolgozóknak érdemes időről időre ellenőrizniük a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásukat. Azt is érdemes átgondolniuk, hogy a jelenlegi járulékalap mellett várható állami nyugdíj elegendő lehet-e a későbbi kiadásokra.

Az állami nyugdíj mellé saját megtakarítás is kell

Nem csak annak van oka aggodalomra a későbbi anyagi helyzete miatt, aki katásként, ekhósan, részmunkaidőben vagy alacsony járulékalap mellett dolgozik. Az állami nyugdíj összege mindenkinél az életpálya során megszerzett szolgálati időtől és a bejelentett keresetektől függ, miközben a rendszernek egyre kedvezőtlenebb demográfiai környezetben kell működnie.

Magyarország népessége rohamtempóban öregszik, egyre kevesebb aktív korúra jut egyre több nyugdíjas. Senki sem tudja előre, milyen szabályok, korhatár, valorizáció vagy nyugdíjemelési gyakorlat lesz érvényben húsz-harminc év múlva. Az azonban már ma is belátható, hogy kockázatos kizárólag az állami ellátásra építeni.

Különösen nagy lehet a bizonytalanság azoknál, akiknek a munkája nem jár folyamatos, magas járulékalappal. Egy főállású katás, egy alacsony óraszámú részmunkaidős, egy projektalapon dolgozó megbízott vagy egy hosszabb ideig ekhósan dolgozó szakember a jelenben akár kedvezőbb nettó jövedelmet vagy rugalmasabb munkavégzést nyerhet. Cserébe viszont könnyen kisebb állami nyugdíjat épít, miközben ugyanolyan drága lesz számára az időskor.

Nem mindenki tud vagy akar jogviszonyt váltani, és erre nincs is általános recept. Inkább az a fontos, hogy aki tudatosan választ egy kevésbé erős nyugdíjépítő formát, az tudatosan építsen mellé saját tartalékot is.

Nyugdíjcélú megtakarítás indítása előtt érdemes összehasonlítani az elérhető nyugdíj-előtakarékossági formákat: megismerni az önkéntes nyugdíjpénztárt (ÖNYP), a nyugdíjbiztosítást és a nyugdíj-előtakarékossági számlát (NYESZ) is. Átgondolni a saját pénzügyi helyzetet és kockázatvállalási hajlandóságot, majd a hosszú távú célokhoz leginkább illeszkedő megoldást választani.

Egy-egy öngondoskodási formán belül is meg lehet határozni azt, hogy mekkora kockázatot akarunk vállalni a befizetéseink befektetésénél. A mintegy 300 ezer tagjával a legnagyobbnak számító OTP Nyugdíjpénztárnál például 6 különböző befektetési portfólió közül lehet választani kockázatvállalási hajlandóságunktól függően. Dönthetünk biztosabb, de valamivel alacsonyabb, vagy kockázatosabb, de így akár magasabb hozam elérését lehetővé tevő befektetések mellett. A választásunk ráadásul módosítható is, válthatunk az egyes portfóliók között. 

Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések után az szja-ból 20 százalékos, évente legfeljebb 150 ezer forintos adó-visszatérítés igényelhető, ha van elegendő befizetett személyi jövedelemadó. A megtakarítás ráadásul örökölhető, a nyugdíjszolgáltatás pedig kamatadómentes lehet. Az állam adókedvezménnyel támogatja a nyugdíjbiztosítást és a NYESZ-t is. 

A nyugdíjépítésben tehát nem a foglalkoztatási forma neve a legfontosabb. A hosszú, rendezett biztosítási idő, a valós keresetet tükröző járulékalap és a korán elkezdett öngondoskodás együtt adhat nagyobb biztonságot a későbbi évekre.