Látható különbség van az átlagos nyugdíjak és a nettó átlagbérek között. Ezért érdemes minél előbb gondolni a saját jövőnkre és megtenni az első lépéseket az öngondoskodás felé – derül ki a K&H összeállításából.

Mínusz 232 ezer forint

A hivatalos adatok szerint az idei év első kilenc hónapjában a teljes munkaidőben dolgozók havi nettó átlagkeresete 476 ezer forintot tett ki. Ugyanebben az időszakban a KSH-adatok alapján az öregségi nyugdíjak átlagosan havonta 244 ezer forintnál jártak.

Vagyis a jelenlegi átlagnyugdíj a jelenlegi nettó kereset 51,3 százalékának felel meg. Ez azt jelenti, hogy egy átlagkeresetű munkavállaló nyugdíjba lépéskor havonta mintegy 232 ezer forinttal kevesebből gazdálkodhat, mint aktív éveiben. A K&H szerint ezért különösen fontos, hogy azok, akik tehetik, már aktív éveikben előre tervezzék meg a későbbi anyagi biztonságukat.

Minél előbb érdemes

A hosszú távú megtakarítási formák – köztük az államilag támogatott, adóvisszatérítéssel elérhető nyugdíjbiztosítás olyan kiegészítő jövedelmet nyújt időskorban, amely segít megteremteni az anyagi biztonságot. Az éves befizetések után igénybe vehető adójóváírás pedig tovább növelheti a megtakarítások értékét. A rendszeres megtakarítás lehetővé teszi, hogy a nyugdíjcélú vagyon hosszabb távon folyamatosan épüljön, ami hozzájárulhat az időskori életszínvonal stabilabb fenntartásához.

Székely Pálma, a K&H értékesítési és életbiztosítási üzletágának vezetője közölte: „Aki szeretné mérsékelni a nyugdíjba lépéssel járó jövedelemkiesést, annak célszerű időben elkezdenie a megtakarítást. A hosszú távú megoldások, például a nyugdíjbiztosítás, kiszámítható módon járulhatnak hozzá a nyugdíjas évek anyagi biztonságához.” Hangsúlyozta, hogy a tudatos pénzügyi felkészülés egyre nagyobb szerepet játszik a jövőbeni anyagi stabilitás szempontjából, mivel a jelenlegi adatok alapján az állami nyugdíj sok esetben önmagában nem elegendő a korábbi életszínvonal fenntartásához.