Az országon belül a nettó fizetések között óriási eltérések vannak a hivatalos statisztikák szerint, a K&H biztos jövő felméréséből pedig az is kiderül, hogy nagyon eltérő mértékű tartalékkal rendelkeznek a magyarok. A KSH adatai szerint az első félévben az országos nettó havi átlagfizetés - adókedvezmények nélkül - 239 ezer forintot tett ki. Az országon belül az eltérések óriásiak: csak a budapestiek, a Győr-Moson-Sopron megyében és Fejér megyében élők átlagfizetése haladta meg az átlagot.
A fővárosiak havi nettója közel 300 ezer forint, Győr-Moson-Sopron megyében 252 ezer, Fejér megyében pedig 240 ezer forint ugyanez. A sor végén áll például Békés megye és Szabolcs- Szatmár-Bereg, előbbiben 173 ezer forint, utóbbiban 164 ezer forintra rúgott a havi átlagos nettó.
A keleti országrész a legrosszabb helyzetben
A fizetésekben látható különbségekhez hasonlóan nagy eltérések vannak a K&H felmérésében is. A kutatás szerint a szerint a 30-59 éves magyarok átlagosan 7 hónapra elegendő megtakarítással rendelkeznek, azaz ennyi ideig tudnák finanszírozni az életüket, ha nem lenne a fizetésük.
A legkedvezőtlenebb adat, hogy a megkérdezettek 35 százaléka, vagyis harmada mindössze 1 hónapra elegendő tartalékot tud felmutatni. A keleti országrészben 45 százalék tartozik ebbe a kategóriába, míg nyugaton 25 százalék. A válaszadók majdnem negyede - 24 százaléka – legfeljebb 3 hónapig lenne képes finanszírozni az életét, 17 százalékuk pedig 6 hónapot mondott. 12 százalékos azoknak az aránya, akik 1 évig kihúznák a felhalmozott tartalékból, 7 százalékuk pedig 1-2 évre elegendő pénzzel rendelkezik. A megkérdezettek 5 százaléka több mint két évig tudna megélni.
Megoldás újabb különbségekkel
A K&H szerint egyre többen igyekeznek takarékoskodni, ehhez a bérek emelkedése segítséget ad, de az országon belüli különbségek és az emberek megtakarításai közötti eltérések terén van még tér a fejlődésre. A takarékoskodás azért is fontos, például hosszú távra, hogy a nyugdíjas években ne legyenek anyagi gondjai az érintetteknek.
