Az egyik legnagyobb hazai egészségpénztár tulajdonosa, Lukács Marianna a családi örökséget konvertálta cégvagyonná. A ma nyolcmilliárd forint forgalmú Patika-csoport alapítója szerint az egyik legfontosabb vezetői stratégia a kontroll. Minden üzletembernek szüksége van olyan bizalmasra, aki megerősíti, ha jól dönt, és rávilágít, ha hibás az elképzelése.

150 milliárd forintot fordít két év alatt ipari parkok fejlesztésére a kormány – jelentette be Lázár János április végén, egy kormányinfón. Ettől az intézkedéstől 50–100 ezer új munkahelyet várnak, no meg azt, hogy egy lépéssel közelebb jutunk ahhoz az elképzeléshez, hogy 2020-ra a nemzeti össztermékben 30 százalék legyen az ipari termelés aránya. A legtöbb uniós célkitűzésben Magyarország inkább alulvállalja magát, iparosításban viszont az élre törünk. Az Európai Unióban ugyanis csak 20 százalékos arányt tűztek ki célul.

A Vidékfejlesztési Programban már most, elérhetők energetikai fejlesztésre szánt vissza nem térítendő források, és előbb-utóbb a júliusra várt, hasonló célú GINOP pályázatok is megjelennek. A források elnyerésének feltétele, hogy a vállalat nyereségesen működjön, de a pályázó esélyét nem a cég árbevétele befolyásolja, hanem az, hogy a beruházással mennyi energiát fog megtakarítani.

Az összes hazai egészségügyi ráfordításon belül fokozatosan csökken a közfinanszírozás súlya, és belép helyére a magánköltés. Ezzel párhuzamosan bővül a magán-egészségügyi szolgáltatást nyújtók száma és a számlásan kínált szolgáltatások köre. Egészségügyi reform nélkül azonban a fejlődés lassú.

Minden, banki termékek és kapcsolódó szolgáltatások adottak az agrárium finanszírozásához. A piac dinamikáját az fogja meghatározni, hogy az érintett ágazati szereplőknek mekkora a valós forrásigényük. Az már egyértelműen látszik, hogy a lízing- és faktoringmegoldásokat az elmúlt néhány évben tapasztaltakhoz képest jóval több agrárvállalkozás veszi igénybe.

Soha nem vett igénybe állami támogatást, sőt, a vállalkozások szempontjából kifejezetten károsnak tartja Bojár Gábor az erős állami gondviselést. A Graphisoft alapítója szerint a sikeres cég megáll a saját lábán, és érvényesül a tiszta piaci versenyben.

Adat volt, van, lesz. Ezt dr. Kürti Sándor, a KÜRT Információbiztonsági és Adatmentő Zrt. alapítója, az igazgatótanács elnöke már 1989-ben is sejtette, bár akkor még számtalan más kompetencia is szerepelt a cégleírásban. Miután egy kanadai tanácsadó lehülyézte, kiválasztott egyet, így lett az adatmentés a cég brandje. A kemény dorgálás forintmilliárdokat hozott a KÜRT-nek.

Nem magyar vállalatként működik tovább a Fornetti, és a céget 1997-ben alapító és franchise-rendszerré fejlesztő milliárdos, Palásti József sem itthon folytatja üzleti karrierjét. A 25 milliárd forint árbevételű holdingot megvette a svájci–ír Aryzta, a pékmester pedig Amerikában keres új kihívásokat. Sikerről, Amerikáról és a jövő üzletéről is beszélgettünk vele.

Hivatalosan még semmi nem történt, amíg Nagy Britannia be nem jelenti kilépési szándékát - mondta az Európai Bizottság magyarországi képviseletének sajtóreferense lapunknak. A folyamat hosszú lesz, senki nem tudja ma megmondani, hogy mikortól és milyen változások jöhetnek - fogalmazott.

A tőzsdéről sem az üzletemberek, sem a befektetők többségének nem a kis- és középvállalatok jutnak eszükbe. Ezen szeretne változtatni a Budapesti Értéktőzsde csapata. Már az idei évtől, de 2017-től még erőteljesebben konzultálnak, tanácsot adnak és felkészítenek annak érdekében, hogy a kisebb, növekedésorientált vállalatok számára is a forrásbevonás valós alternatívájává válhasson a részvénykibocsátás.

A brüsszeli ítélet mögé bújva a kormány jól átszabta a 2017-es cafeteria-rendszert. Az adómentesen adható juttatások köre marad, a kedvezményesen adható elemek köre jelentősen szűkül, és – a Szép-kártyát leszámítva – az eddig 34,51%-kal adózó elemek után jövőre 49,98%-ot fizet a munkáltató. A részleteket illetően azonban még vannak kérdőjelek.

A magyar vállalatok versenyképessége messze elmarad a kívánatostól Pitti Zoltán szerint. De mi kéne a sikerhez és a növekedéshez? A szakember hét pontban foglalta össze.

A magán-egészségbiztosítások aránya és az önkéntes egészségpénztárakba érkező egyéni tagdíjak mértéke is azt mutatja, jobbára csak akkor nyúlunk a zsebünkbe, ha már nagyon fáj.

A magyar vállalatok versenyképessége messze elmarad a kívánatostól Pitti Zoltán volt APEH-elnök szerint. Az okokat a szabályozók és ösztönzők területén kell keresni a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kara Gazdaságpolitikai Tanszékének tudományos kutatója szerint.

A teljesítmény növelése érdekében nevelni kell a munkavállalókat - ebben egyetértett több szakértő egy foglalkoztatáspolitikai konferencián. A létbizonytalanságban tartás már nem működik, a felszabadult érzést kell elterjeszteni közöttük.

2016 a munkaerőhiány éve lesz a magyar gazdaságban, egyre több jel mutat erre. A számos ok és lehetséges kezelési megoldás közül úgy tűnik, a cégek részéről még mindig a bérek emelése lenne a leghatékonyabb megoldás – ha lenne miből.

Keveset tudni Magyarország legrégebbi, folyamatosan működő vállalatának, a BÁV-nak az elnök-vezérigazgatójáról. Mohl László halkan, a háttérből állítja új növekedési pályára a céget. Ha pedig elvégezte, amit vállalt, úgy tervezi, feláll, és új kihívás után néz a csoporton belül. A műtárgyak tisztelete és a 21. századi kütyükért való rajongás egyszerre van jelen az életében magánemberként és üzletemberként is.

Lázár János kancelláriaminiszter a 49. kormányinfón már csepegtetett némi információt az újratervezett cafeteriarendszerről, ám az is kiderült, a kormány előtt heverő variációkból – a pletykák szerint legalább 8 tervezet létezik – még nem sikerült választani. Király Ágnes cafeteriaszakértő szerint valójában nincs is szükség a jelenlegi rendszer megváltoztatására, kizárólag a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány szolgáltatói hátterét kellene liberalizálni. Az uniónak ugyanis semmi baja a magyar béren kívüli juttatásokkal.

Az állampapírok lakossági állománya dinamikusan nő, az alapok piacán erőteljesen dominálnak a visszaváltások. A folyamat valószínűleg addig tart, amíg az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) nem változtat stratégiáján. Jelenleg a piacinál magasabb kamatfelárat ígér a lakossági forintokért, amelyek így soha nem látott arányban finanszírozzák a költségvetési hiányt. Lassan a piaci feltételű megtakarítások kárára.

A bedarálásra ítélt cafeteriarendszer jelentős bevételt hoz az államnak és mérhetően segít több iparágat. De fontos szerepe van abban is, hogy ha kell, magunktól védjen meg minket. Ráadásul a helyette javasolt kétszintű bérrendszer a szakértő szerint csak a statisztikákban jelentene több fizetést.

Idén az NHP folytatódik két pillérrel és pillérenként 300 milliárd forint kihelyezhető forrással, az Exim erősíti jelenlétét a belföldi piacra termelő kis- és középvállalatok hitelezésében, sorra írják ki az európai uniós pénzeket – 2019-ig elvileg a teljes forrást –, a PHP révén pedig a jegybank a bankok saját forrásainak kihelyezését is ösztönzi. Pénzben tehát nincs hiány, de kérdés: a megfelelő financiális háttérrel rendelkező vállalatok rászánják-e magukat a hitelfelvételre.

2017-től a kormány megszünteti a cafeteriát ezzel párhuzamosan kétszintűvé teszi a bérrendszert. Utánajártunk, hogy mekkora piacot jelent ma a cafeteria, és ebből mekkora bevétele származik a költségvetésnek éves szinten.

Tetszetősnek hangzik ugyan a bérnövekedés a cafeteria helyett, de valójában populizmus, és teljesítménycsökkentő hatása lehet – mondja dr. Trautmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem mikroökonómiai tanszékének tanszékvezető tanára, az Objektív Kutatóintézet kutatási igazgatója.

Merre mozdul az olaj ára? Hogyan alakul a dollár árfolyama? Milyen geopolitikai tényezők hatnak az egyes piacokra? Néhány a kérdések közül, amelyek foglalkoztatják a portfoliómenedzsereket, és amelyeket a befektetőknek mérlegelniük kell, mielőtt döntenek részvények vételéről, eladásáról, árupiaci vagy nemesfém-befektetésekről.

Soha nem látott balesetelkerülő alkalmazásokkal, 3D nyomtatóval gyártott alkatrészekkel, szélvédőbe épített kijelzőkkel és számos elképesztő újdonsággal készülnek a világ legnagyobb autógyárai a jövőre.

Míg néhány éve a magyarországi vállalatok arra panaszkodtak, hogy a magyar munkaerő röghöz kötött, és még egyik városból a másikba sem könnyű elcsábítani, mára kifejezetten mobilakká váltak a magyarok. Szakképzettek és friss diplomások egyaránt tőlünk nyugatabbra keresik a boldogulást. Anélkül, hogy kísérletet tennénk arra, hogy bebizonyítsuk, hogy a KSH adata – amely szerint 2013-ban 350 ezer körül voltak az országot elhagyók – súlyosan alulbecsüli a kivándorlók valós nagyságát, a magyarországi kisebb és nagyobb cégek egybehangzó véleménye alapján kijelenthetjük: egyre nagyobb a gond a hazai munkaerőpiacon. A jól képzett munkaerő hiánya lassan a vállalkozások versenyképességét és így az ország gazdasági növekedését befolyásolja.

Most úgy tűnik, a bankok felelősebbek, az ügyfelek óvatosabbak, a szabályozó körültekintőbb. Kérdés, hogy azért, mert még élesen él mindenkiben a válság emléke, vagy mert valójában a szereplők – hatóság, bank és ügyfél – értékrendje és elvárása változott meg gyökeresen. Hosszú távon másképpen nem is remélhetünk eredményt.

Mi sem mutatja jobban, hogy milyen kihívások előtt áll a világ, mint a minden év elején a davosi Világgazdasági Csúcson felmerülő témák. Idén a mintegy 2500 döntéshozó – politikusok és vezető üzletemberek – négy fő globális kihívásról tanácskozott. A világgazdasági növekedésről és az alacsony nyersanyagárakról, a klímaváltozásról, a migrációról – és ennek kapcsán a biztonság kérdéséről –, valamint a negyedik ipari forradalomról és a hatására a társadalomban végbemenő változásokról. Hosszabb távon a világnak számos társadalmi és gazdasági kihívásra kell megtalálnia a választ.

2015-ben rekordévet zárt a magyar export, a külkereskedelmi többlet elérheti a nyolcmilliárd eurót. 2016-ban a Magyar Nemzeti Kereskedőház új szolgáltatásokkal is segíti a hazai kkv-k külpiacra jutását.

Izgalmas évet zárt és izgalmas év elé néz az energiaszektor globálisan és Magyarországon is. Globálisan az alacsony olajár befolyásolja a fogyasztást és az ágazat szereplőinek profitabilitását. A hazai piacon ezen túlmenően a változó szabályozás, az állami jelenlét erősödése és a 2013-ban indított rezsicsökkentés is meghatározza a lehetőségeket.

A környezetszennyezés, a biodiverzitás fenntartása és a klímaváltozás új és egyre növekvő mértékű kockázatot jelent a vállalkozásoknak. A hagyományos biztosítások nem fedezik az ebből fakadó károk többségét, Magyarországon mégis nagyon csekély az érdeklődés a felelősségbiztosítások iránt.

Az egyre élesebb piaci versenyben felértékelődött a dolgozók lojalitását és elégedettségét növelő javadalmazási rendszer, ami ráadásul költséghatékony eszköz. A 21. századi társadalmak és gazdaság új súlypontjaihoz – amelyben előtérbe kerül az egészség, az oktatás, az öngondoskodás – a munkáltatóknak is igazodniuk kell, többek között, egy modern juttatási rendszer kialakításával, amely a köztük és a munkavállalók közötti partneri együttműködést is erősíti.

Mesélj magadról! – hangzik el az életünk során számtalan helyzetben. És ilyenkor legtöbbünk a születési dátumtól indulva, a szüleink foglalkozásán keresztül a végzettségünkig szépen felépítve, logikus kronológiában „adatol”. A rossz hír, hogy rájuk végül sokkal kevesebben emlékeznek, mint azokra, akik történetet mesélnek. Méghozzá jól.

Németország hagyományosan a legfontosabb exportpartnerünk, és az első számú befektető Magyarországon: a közvetlen külföldi tőke közel negyede jön innen, ami 3000-4000 aktív vállalatot jelent a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara adatai alapján. A német befektetésekben – más külföldi országokhoz képest – nagyon jelentős a feldolgozóipar súlya. Az idetelepült cégek fele tevékenykedik ebben az ágazatban, fele pedig a szolgáltatási és kereskedelmi szektorhoz köthető. Ebből is következik, hogy a német hátterű cégek nagyon jelentős szerepet töltenek be a hazai foglalkoztatottságban: míg a külföldi hátterű vállalatok közvetlenül mintegy 600 ezer embernek adnak munkát, ebből 250 ezren – több mint az összes multinacionális cég által foglalkoztatottak egyharmada – német társaságoknál dolgoznak.

Tévhit, hogy csak az értékesítőknek kell nap mint nap szembesülniük az eladás nehézségeivel. Mindegyikünk elad valamit: a kereskedő az árut, az innovátor az ötletét, a vállalkozó a termékét vagy a szolgáltatását az ügyfelének, vagy a befektetőnek, az álláskereső pedig önmagát a potenciális munkáltatónak. Az eladni tudás tehát komoly szerepet játszik abban, hogy sikeresek legyünk az élet számtalan területén. Aki jó értékesítő, könnyen teremt kapcsolatot, könnyen motivál egy csapatot, könnyen tereli az embereket egy fókuszpont felé, könnyen tárgyal, és könnyen zár le egy tárgyalást. Mindezeket a képességeket pedig meg lehet és érdemes is megtanulni, hiszen bárki – akár magánember, akár cégvezető, akár beosztott – életét hatékonyabbá teszi, függetlenül attól, hogy elad valamit, vagy sem.

Azt már többen tudják, hogy a faktoring javítja a cég likviditását, fokozza a működési biztonságát, versenyképesebbé teszi a vállalkozást, megkönnyíti a kinnlevőségek behajtását, egyszerűbbé teszi az exportpiacokra lépést. Azt viszont már kevesen ismerik, hogy egy speciális típusa hatékonyan használható mérlegtisztításra a negyedik negyedévben, illetve a céges eladósodottság mértékének technikai csökkentésére az év során bármikor.

Jó hír a vállalatoknak, hogy hosszú évek óta először 2016-ban nem változik a cafeteria, időben hozzáláthatnak tehát a munkáltatók a jövő évi étlap összeállításához. Megmondjuk, hogyan.

Az első és legfontosabb lépés az lenne, hogy az erkölcs szerepét állítsuk vissza – mondta dr. Farkas István, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács társelnöke, az MTVSZ ügyvezető elnöke, aki két civilszervezet véleményét tolmácsolta az ENSZ fejlesztési céljaival kapcsolatosan a konferencián. A szakember hangsúlyozta: szerintük problémás a célrendszer, amelyből hiányzik a rendszerszemlélet. Nem lehet egyszerre felszámolni a természeti károkat, a szegénységet és növelni a gazdaságot.

Ahelyett, hogy a nyugdíjrendszerünk fenntarthatóságán elmélkednénk, hasznosabb, ha azon gondolkodunk, miből fogunk megélni öregkorunkban. A kérdés mindenkit érint: cégvezetőt, cégtulajdonost és munkavállalót egyaránt.

Úgy tűnik, jobban aggódnak a hazai szegénység miatt a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) tagvállalatai, mint a kormány. A fórum szerint számos ponton változtatni kell, ha nem akarunk lemaradni.

Informatika nélkül ma már nem elképzelhető egy cég működtetése - már a törvényi előírásoknak sem tudunk ennek hiányában megfelelni. De a hatékonyság miatt is érdemes kihasználni az új fejlesztések nyújtotta lehetőségeket. A többség számára egy szoftver bevezetés azonban inkább félelmetes és utálatos dolog. Nem kéne így lennie.

Az ázsiai tőzsdék zuhanása viszonylag gyorsan megállt, de az európai tőzsdék sokkal lassabban heverik ki a negatív hatást. Jóllehet az újabb világgazdasági válságtól való félelem elillant, az augusztus 24-ei fekete hétfő ismét rávilágított arra, hogy milyen törékeny a globális gazdaság. Olyannyira, hogy a világ tőlünk távoli pontján, tőlünk teljesen függetlenül történő események akár a mi mindennapi boldogulásunkat is érintik, például a nyugdíjcélú befektetéseinken keresztül.

A JEREMIE-pénzek többsége végül valószínűleg gazdára talál annak ellenére, hogy pár hónappal ezelőtt a Nemzetgazdasági Minisztérium még 28–30 milliárd forint elkölthető összegről beszélt. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a program sikeres volt. Bizonyos projektekről kiderülhet, hogy nem a szabályoknak megfelelően jutottak a sokmilliós forráshoz, és azt sem tudjuk, hogy hány projektcég fogja végül megtermelni az alap által elvárt hozamot. Mindezek ellenére a hazai startup-világ felpezsdült, és ez önmagában véve nagyon pozitív. A következő egy-két évben pedig az is kiderül, hogy Magyarország felkerülhet-e a világ stratup-térképére.

Ma a jó vezető prioritásokat állít fel, és hiperérzékenyen reagál a legújabb technológiákra – felismeri például, hogy melyiket kell integrálni a szervezet működésébe –, a szervezet céljainak maradéktalanul megfelelő képességekkel rendelkező, a tanulásra nyitott emberekkel veszi körül magát, és átláthatóan kormányozza a csapatát. A 21. századi szervezetek lelke ugyanis a csapat.

A beszállítóvá válás egyik legnagyobb kihívása a multinacionális cégek által támasztott minőségi követelményeknek való megfelelés. Szakértőink segítségével feltérképeztük az elvárásokat és azt, hogy hogyan tud megfelelni azoknak egy hazai vállalkozás. Jó, ha tisztában vagyunk azzal is, hogy a beszállítói auditok során mire figyel, mit vár el a leendő partner.

Azt gondolja, hogy nem fontos, hogy valakit kedvelnek a beosztottai vagy sem? Csakhogy a szerethető emberek több támogatást kapnak, hitelesebbnek tűnnek társaik szemében, akik így inkább végrehajtják a főnök kéréseit, utasításait.

Az ipszilonok, a huszonöt–harmincöt éves korosztály tagjai maholnap vezetők lesznek. Nem a pénzhajhászás motiválja őket, inkább a hivatástudat. Erős identitásuk és küldetésük van. Fogyasztóként és munkavállalóként egyaránt olyan márkákra rezonálnak, amelyek hitelesek.

Vezetőként és beosztottként is kulcsfontosságú, hogy folyamatosan a topon legyünk. Az Entrepreneur.com cikke alapján összegyűjtöttünk 8 ötletet, amelyekkel javíthatjuk a mindennapi teljesítményünket, és fejleszthetjük a személyiségünket annak érdekében, hogy a magunk elé kitűzött célokat nap mint nap sikerüljön véghezvinni.