A magyar vállalatok versenyképessége messze elmarad a kívánatostól Pitti Zoltán volt APEH-elnök, a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kara Gazdaságpolitikai Tanszékének tudományos kutatója szerint.

– A növekedés nem elhatározás kérdése, annak meg kell teremteni a feltételeit. Úgy tűnik, eddig nem sikerült, hiszen Magyarország a 28. helyről a 63-ra esett vissza a nemzetközi versenyképességi rangsorban – mondta a szakember, aki szerint a magyar GDP előállításban meghatározó és meredeken növekvő trendet mutat a nem pénzügyi vállalatok teljesítménye, így, ha az ország versenyképességét szeretnénk fokozni, erre a szektorra kell fókuszálni.

A szakember szerint a versenyképességi mutatók romlásának okait a szabályozók és ösztönzők területén kell keresni.  Az Objektív Kutató Intézet konferenciáján a kutató 7 pontban foglalta össze, hogy mi kell ahhoz¸ hogy egy vállalat növekedésképes legyen.

1. Az alaptevékenység eredménye legyen nyereséges

A vállalkozás ne a pénzügyi műveleteknek, vagy a vagyoneladásnak köszönhetően érjen el pozitív adózás előtti teljesítményt, hanem a főtevékenysége adja a pluszt. Az összes vállalkozásból 57% az, amelynek az üzemi eredménye pozitív, 35% veszteséges, 6% kreatív „nullás”. Ez hosszú távon nem biztató,mivel komoly versenyképességi gondot okozhat, ha csak a pénzügyi eredményekre épít a vállalat - fogalmazott Pitti.

2. A nettó árbevétel egyik évről másikra történő növekedése haladja meg az inflációs indexet

Bár ez az elvárás nem tűnik túlzónak – különösen nem a mai alacsony inflációs környezetben –, kizárólag az átlagos növekedési ütemet felülteljesítő vállalatok felelnek meg a kritériumnak. Vajon felelősen vehet-e fel hitelt az a vállalkozás, amely adózás utáni eredménye a saját tőke arányában nem éri el a pótlólagos forrásszerzés költségét? Jelenleg a vállalkozások több mint négyötöde ebben a cipőben jár.

– Ezen érdemben a növekedési adóhitel 2015-ös bevezetése sem enyhített. Például azért nem, mert feltétel volt a megelőző évhez képest legalább ötszörös növekedés, aminek összesen 28 vállalkozás felelt meg az én számításom szerint – mutatott rá Pitti, aki szerint az egyéb feltételek is szűkítették az igénybe vevők körét. Pedig a fejlődés érdekében elengedhetetlen lenne, hogy minél többen visszaforgassák a pénzeket a vállalkozásukba és ezt a kormányzat támogassa.

Kép:Pexels.com

3. Az elhasználódott vagyont pótolják az új beruházások

Makroszinten jól állunk, az új beruházás volumene látszólag fedezi az elhasználódott vagyon értékét. Ám 2014-ben és 2015-ben a vállalati beruházások döntő többsége az autóiparban jelentkezett, míg más ágazat cégei messze nem ruháztak be annyit, mint amennyit amortizációban elszámoltak.

– A cégek döntő hányadánál tehát vagyonfogyást látunk, ami ugyan csak matematikai eredmény, ám azt is jelenti, hogy elmaradnak az új technológiák alkalmazásában, ami viszont már a versenyképességüket fenyegeti.

4. A vállalkozás legyen exportképes

A kormány gyakran emeli ki az ország javuló exportteljesítményét, amely a növekedés motorja lehet.

– A szép szám a büszkeségünk, de ne feledjük, ez a belső fogyasztás rovására megy. Azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy az exportteljesítményünkben évente 33 ezer társaságnak van szerepe az összesen 400 ezer hazai vállalatból. Nem beszélve a koncentrációról: az exportunk 80%-át a top 200 hazai vállalkozás tagjai adják – mutatott rá a makroszinten kedvező trend másik oldalára Pitti.

Ha viszont a magyarországi cégek nagyobb hányada nem exportál, a növekedésük záloga a hazai fogyasztás élénkülése lenne. Vagyis biztosítani kellene, hogy a belső piacon élénküljön a fizetőképes kereslet. Máskülönben a hazai cégek 70%-ának nem lesz esélye nőni. (Ha Ön is exportpiacra lépést tervez, itt talál információt, hova fordulhat segítségért.)

– A 27%-os áfa nem ebbe az irányba mutat. Ezzel nálunk a legmagasabb a fogyasztást terhelő adók mértéke, és bár az élőmunka-felhasználását terhelő adók a Bajnai-kormány óta folyamatosan csökkennek, a magas áfakulcs ennek pozitív hatását megsemmisíti. Ha viszont összességében csökken a fizetőképes kereslet, hol fog értékesíteni az a vállalkozás, amelyik nem exportál? – tette fel a kérdést a szakember.

Kép:Pexels.com

5. Értékteremtő képesség

Az ország versenyképessége szempontjából fontos mutató, hogy mekkora új értéket hoznak létre a vállalkozások, és annak mekkora hányada épül hazai szellemi tulajdonra. Csak az új, innovatív termékeket lehet eladni a globális piacokon!

6. K + F ráfordítás

A hazai K + F európai összehasonlításban alacsony, 2013-ban 1,4% volt, 2015-ben azonban csökkent. Az európai cél a 3% – Lengyelország, Csehország és Románia is ezt vállalta –, Magyarország 1,8%-ot vállalt és még ennek a teljesítéséhez is szükség lenne új kutatóhelyekre, még több kutatóra.

­A K + F bővítése nem áldozatvállalás, hanem nemzeti érdek - hangsúlyozta Pitti. Ennek ellenére úgy tűnik, a maradékértékek között szerepel: látványsportokat például az adózás előtti eredményből támogathatják a vállalatok, kutatás – fejlesztésre kizárólag az adózás utáni eredményből, számtalan másik kedvezményi tétel mellett költhetnek.

7. Megfelelően képzett, konvertálható tudással rendelkező munkaerő

A vállalatok és így az ország versenyképessége szempontjából kulcstényező a magasan képzett munkaerő, akinek a tudása átalakítható a vállalat igénye szerint. 2020-ig az Európai Unió célja, hogy a korai iskolaelhagyók arányát 10% alá csökkentsék a tagállamok, és elérjék, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. Lengyelország, Csehország és Szlovákia ezt vállalta, Magyarország csak 30,8%-ot, miközben ma a tényadat 31%.

– Az állandóan változó és kiszámíthatatlan filozófia, szervezeti rendszer eredménye, hogy ma a magyar diákok 10%-a nem fejezi be az általános iskolát, míg a munkaerő-piacon a magasan képzetteknek van esélyük elhelyezkedni. Az, aki ma nem fejezi be az iskolát, 40 év múlva is munkaképes korban lesz, amikor már nem is a mai, hanem annál technológiailag 40 évvel fejlettebb közegben kellene helyt állnia – hívja fel a hosszú távú veszélyre a figyelmet a szakember.