A tudás erkölcs nélkül semmit sem ér

Az első és legfontosabb lépés az lenne, hogy az erkölcs szerepét állítsuk vissza – mondta dr. Farkas István, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács társelnöke, az MTVSZ ügyvezető elnöke, aki két civilszervezet véleményét tolmácsolta az ENSZ fejlesztési céljaival kapcsolatosan a konferencián. A szakember hangsúlyozta: szerintük problémás a célrendszer, amelyből hiányzik a rendszerszemlélet. Nem lehet egyszerre felszámolni a természeti károkat, a szegénységet és növelni a gazdaságot.

Farkas István a 17 pontból álló 2030-ig tartó nemzetközi fenntarthatósági fejlesztési programot (SDG) bírálta a nyáron összeállít szakértői csapat – Hand Szövetség, Magyar Természetvédők Szövetsége és független szakértők – véleménye alapján. A szakértők ugyanis úgy látják: problémás a célrendszer és hiányzik a rendszerszemlélet. Ráadásul egyes célok elérése egymással ütközik. Ilyen például az élelmiszerellátás biztosítása, az energiafogyasztás visszaszorítása, a szegénység felszámolása. Mindez magas anyaghasználatot feltételez és az sem látszik, hogy hol vannak azok a termőterületek, amelyek pluszként bevonhatók.

"A problémák hajtóerejével a célkitűzések megalkotása során nem foglalkoztak" – fogalmazta meg Farkas a nemzetközi dokumentum legnagyobb kritikájaként. "Emiatt félő, hogy a lefektetett célok megmaradnak az óhaj szintjén, ahhoz pedig, hogy valami megvalósuljon azokból, leginkább szerencsére lesz szükség. Az erkölcsi megközelítés is hiányzik, holott e nélkül a gazdasági folyamatok erodálják a társadalmat" - hangsúlyozta a szakember.

Nem lehet egyszerre felszámolni a természeti károkat, leküzdeni a szegénységet és növelni a gazdaságot. Ebből kettő megy egyszerre, és a szakember szerint valószínűleg a környezet lesz a vesztes.

A civil szakértők álláspontja szerint a mechanizmusokat kell lecserélni: például a kamatos pénzt, a természeti erőforrások magántulajdonban létét, azt, hogy a gazdaságban korlátossá vált a személyes tulajdon felelőssége – gondoljunk például a részvénytársaságok tulajdonosaira – és az adórendszert, amely nem tükrözi az egyes erőforrások korlátosságát.

Magyarország kapcsán Farkas a periféria csapdájáról beszélt. a ma futó folyamatok és fejlesztések egyáltalán nem segítik, hogy hazánk közelebb kerüljön a gazdagabb országokhoz. Jelen pillanatban a gazdasági növekedést külső tőkéből próbáljuk ösztönözni, miközben az externáliákat a társadalomra és a környezetre hárítjuk. Az eredmény, hogy a képzett és tehetséges munkaerő egyre inkább elmegy az országból. A külföldi vagyon növekedésével párhuzamosan a környezeti és társadalmi problémák növekednek. Az emberi elme korlátlanságába vetett hit is megkérdőjelezhető.

Itt kopogtat a baj a szomszédban
A klímaváltozás nem önmagában fenyegeti az emberi civilizációt, hanem több más problémával együtt. Ezért ezekre a gondokra közös megoldást kell találnunk, méghozzá globális szinten – vélekedtek hatodik Fenntarthatósági Csúcson felszólaló szakértők.
Farkas a mitológiából és a Bibliából hozott példával világított rá, hogy nem önmagában a tudás és a technika a probléma, hanem ha ezekhez a forrásokhoz úgy nyúlunk, hogy közben megfeledkezünk az alapvető erkölcsi normákról. Vagyis az erkölcs szerepét kell visszaállítani annak érdekében, hogy a tudást és a technológiát az emberiség megfelelő módon használja és hasznosítsa.

- Létünk súlypontját spirituális szintre kell emelni, a fejlődés paradigmáját kell újraértelmezni visszahozva az erkölcsöt. A legtöbb baj forrása a bölcsesség hiánya, így viszont a gazdasági folyamatok erodálják a társadalmat – mutatott rá Farkas.

A civil javaslatok

A nyáron összeült civil szakmai fórum a kormányzat számára megfogalmazott egy javaslatcsomagot a fenntarthatósági célokkal összefüggésben.

Ürge-Vorsatz Diana: a világtörténelem egyik legnagyobb sikerét könyvelhetjük el
Az ENSZ által deklarált Millenniumi Fejlesztési Célok hangzatosnak és irreálisan nagy horderejűnek tűnnek, mégis az emberi történelem egyik legnagyratörőbb, az alapvető szegénységet felszámoló programként értékelte Ürge-Vorsatz Diána. A szakember nem derűlátó a felmelegedés 2100-ig történő megfékezését illetően.
"Nem egyes célok végrehajtásának mikéntjét fektettük le, hanem a hajtóerő szintjén fogalmaztuk meg az elképzeléseinket" - mondta Farkas István. Lehetővé kell tenni, hogy mindenki egyenlő eséllyel jusson hozzá a jövedelemtermelő lehetőségekhez, ugyanakkor gazdasági és jogi szabályrendszereket kell alkotni, amelyek szabályozzák az anyag, energia és természeti erőforrások használatát. A helyi közösségeket kell támogatni, ennek kéne a gazdaságfejlesztés prioritásának lennie.

"Készítsen a kormányzat programot a helyi pénzek rendszerének kialakítására és használatára, ezzel is segítve a kis közösségek fejlődését. Elfelejtettük, de vegyük ismét elő a szubszidiaritás elvét! A központi irányítás nem vezet sehová, a helyi közélet demokratizálását kellene elősegíteni" - emelte ki a szakember. Jó lenne felszámolni a jelenlegi káros támogatási mechanizmusokat és helyettük az élőmunkát és az ökológiailag fenntartható megoldásokat kellene ösztönözni. Az oktatás reformjára is szükség van. Ma ugyanis az iskolákban az analitikus ismereteket oktatják, ahelyett, hogy a rendszerszemlélet elsajátításához járulna hozzá az oktatás. A fejlesztési együttműködésekben is paradigmaváltásra van szükség: a helyi közösségek identitásának fenntartása és a társadalmi önigazgatás erősítése kell, hogy fókuszba kerüljön. Az adózási igazságosság terén is sok lenne a tennivaló, ahogyan a globális nevelési programok is hiányoznak.

A tanács társelnöke szerint egy önálló természeti erőforrás minisztérium felállítására is szükség lenne Magyarországon fenntarthatósági célok elérése érdekében.

Hol tartunk mi a fenntarthatóságban?
Mielőtt a szakember a nemzetközi célokra rátért, a hazai fenntarthatósági stratégiáról beszélt. A 2013-ban elfogadott nemzeti fenntarthatósági program 2024-ig fogalmaz meg célokat, amelyeket kétévente értékelnek, négyévente pedig felülvizsgálnak, ha kell. A nemzeti program 34 célt tűzött ki négy területen: humán, társadalmi, gazdasági és környezeti.
Az emberi oldal
Csekély mértékben javulnak a demográfiai folyamatok, de még mindig súlyos gondokkal küzdünk. Nő a várható élettartam, ám kevés a fiatalok aránya a társadalomban. A munka frontján a közmunka kétélű fegyver: csökkenti ugyan a munkanélküliek számát, ám konzerválja a szegénységet. Abban sincs javulás, hogy továbbra is magas az iskolát korán elhagyók száma, és sajnos a PISA eredmények is romlanak.
A társadalmi tőke
Nőtt a szegénység és a kirekesztettség, továbbra is magas a korrupció, az uniós támogatások pedig lehetőséget adnak a járadékvadászatra. És hiába nőtt hazánkban a közbiztonság, az uniós átlagnál még mindig jóval magasabb a magyar mutató.
A természet helyzete
A vízkészlet, ha nem is nagymértékben, de romlik, a mezőgazdaságunk rossz szerkezetű, az ökológiailag inaktív – vagyis a művelésbe nem bevont – területek aránya nő. Probléma a horizontális integráció alacsony foka és a környezeti irányítási rendszer széttagoltsága is.
A gazdasági erőforrásaink
Az alacsony termelékenység szintje évek óta nem javul, ma pedig a magas elvándorlás is veszélyezteti az ország gazdasági versenyképességét. Jóllehet a foglalkoztatottság nő, ez jórészt a már említett és bírált közmunkaprogramnak köszönhető. A jóléti rendszerekben minimális a javulás.
Összességében a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács nem fogadta el a stratégiát, mert annak számos pontjában még vita van. December elején lesz döntés – mondta a tanács társelnöke.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo