A T/10537. számú törvényjavaslattal eldőlni látszik a több éve zajló cafeteria-háború sorsa. A módosítás két pillére közül az egyik az újabb adóemelés, a másik egy kommunikációs fordulattal a cafeteria átnevezése. Ha egy cég minden 2016-ban futó juttatását szeretné megtartani, akkor a mostani elemeket – beleértve az Erzsébet utalványt is – a dolgozóinak jövőre legrosszabb esetben 34,51%-ról 49,98%-ra emelt cafeteria-adó mellett adhatja – foglalják össze a múlt héten benyújtott módosító indítvány lényegét a Multi-Pay Cafeteria szakértői.
A június 2-án benyújtott módosító indítványból egyelőre csak az derül ki, hogy a Szép-kártyát nemcsak megőrizte az állam, hanem még jobb helyzetbe hozta, arról azonban nem szólnak a hírek, hogy a kibocsájtói körben lesz-e változás. Minden esetre a jelenlegi korlátokat a tavaly októberben indult uniós kötelezettségszegési eljárás több pontban kifogásolta.
Irányelvet sért, hogy a más tagállamban letelepedett vállalkozások magyarországi fióktelepei nem bocsáthatnak ki Szép-kártyát – a tagállamok nem akadályozhatják a szolgáltatókat a letelepedési formájuk megválasztásában –, és a szolgáltatók jogi formájára vonatkozó követelmények sem lehetnek a székhely tekintetében hátrányosan megkülönböztetőek.
A bíróság kifogásolta azt is, hogy Szép-kártyát csak az pénzintézet bocsáthat ki, amely minden 35 ezer főnél több lakosú magyarországi településen rendelkezik ügyfélfogadó helyiséggel. Ennek a feltételnek ugyanis kizárólag a magyarországi székhellyel rendelkezők képesek eleget tenni. A más tagállamokban letelepedett szolgáltatók nem dönthetnek a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás mellett.
A javaslat más szabályokat állapít meg a versenyszféra munkavállalóira és a közszféra dolgozóira. A magánszektorban 450 ezer forint lehet a kedvezményes éves cafeteria-keret, amiből százezer forint készpénz, a fennmaradó 350 ezer forint kerülhetne Szép-kártyára. A közszférában megtartották az eddigi 200 ezer forintos plafont, amely a két juttatási forma között egyenlő arányban oszlana meg.
A Szép-kártya esetében nem változnak az alszámlák, és az azokra maximálisan utalható összegek: szálláshelyre 225, vendéglátásra 150, szabadidőre 75 ezer forintot adhat továbbra is éves szinten a munkáltató. Az ezen felüli kifizetések után magasabb, 49,98%-os közterhet kell fizetni. A készpénz-cafeteriánál nem lesz ilyen lehetőség, ott 100 000 forint felett bérként viselkedik a juttatás.
Sokáig kérdéses volt, hogy a korábban a béren kívüli juttatások közé tartozó népszerű cafeteria-lehetőségeknek – iskolakezdési támogatás, önkéntes pénztárak, helyi bérlet, munkahelyi étkezés, stb. – milyen sorsot szán a kormány. A benyújtott javaslat alapján ezek egytől egyig átkerülnek az egyes meghatározott juttatások körébe, és 49,98%-os adózással adhatók 2017-től. Itt már nem tesznek különbséget az állami alkalmazottak és az üzleti világban dolgozók között.
Drágul bérletet vagy étkezési utalványt adni
Az önkéntes pénztárakba fizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás mellett a 2016. december 31-én hatályos 71. §-ban még szereplő más béren kívüli juttatásokat –, az iskolakezdési támogatás, a helyi bérlet, a munkahelyi étkezés, stb. – a munkáltató 2017. január 1-től szintén egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja 49,98%-os adózással.
Cafeteria szakértők úgy látják, az Erzsébet-utalvány is a magasabb adókulcsú elemek közé fog tartozni. A kiemelt szerepe viszont megszűnik, ami azt jelenti, hogy akár a francia utalványforgalmazók, akár más szereplők vissza tudnak térni erre a piacra.
Úgy változik, hogy nem változik
A kormányzati kommunikáció kételemű – készpénz-juttatás és SZÉP-kártya – cafeteriát emleget, miközben a jogalkotó „egyes meghatározott juttatásokra” nevezi át a jelenlegi béren kívüli juttatások jelentős részét. Így, ahogy mondani szokás, a kecske is jóllakott és a káposzta is megmaradt: hivatalosan megvalósult a miniszterelnök 2016 márciusában tett bejelentése – tehát készpénzesítették a cafeteriát, igaz, csak részben –, de az állam nem mondott le sem a Szép-kártya belföldi turizmust turbózó hatásáról, sem az évi 130 milliárd forintos költségvetési bevételt biztosító cafeteria-adóról. És az öngondoskodás teljes elolvasztását sem kockáztatják, úgy tűnik.
Talán azért sem, mert az önkéntes kasszák 1 000 milliárd forintot – ez az államadósság 4%-ának megfelelő összeg – tartanak állampapírban. Márpedig ha teljes mértékben megszűnne a munkáltatói tagdíj-kiegészítés lehetősége, sok pénztár valószínűleg nehéz, adott esetben tarthatatlan helyzetbe kerülne. Ma ugyanis Magyarországon a kasszák tagdíjbevételének átlagosan 70%-a jön a munkáltatóktól, és – bár az elmúlt években szemmel látható mértékben emelkedett az egyéni tagdíjfizetés mértéke – 30% az egyéni befizetés aránya. A nyugdíjpénztárak esetében ugyan nagyobb arányú a saját befizetés mértéke, az épphogy éledő – és állami kommunikációban is sokszor hangoztatott – öngondoskodási hajlandóságnak valószínűleg nagyon rosszat tenne, ha a munkáltatói hozzájárulás adókedvezménye eltűnne.
A számok már eddig is azt mutatták, minden egyes szigorítás visszavette az öngondoskodási hajlandóságot (ld. keretes írásunkat).
A piac szereplői az elmúlt években tulajdonképpen már hozzászokhattak, itt semmi nincs kőbe vésve, szolgáltatóknak, munkáltatóknak és munkavállalóknak egyaránt évről évre új szabályokhoz kell alkalmazkodniuk. 2012-ben változott például az egyes elemekre vonatkozó adószabály, amelynek köszönhetően a munkáltató által adómenetesen adható juttatás lett a csoportos betegségbiztosítás, de például kikerült az egészségpénztári kártyáról adómenetesen finanszírozható szolgáltatások közül a prevenció és a wellness. 2013 januárjától vezették be az Erzsébet-utalványt és a Szép-kártyát, 2015-ben a kétszázezres cafeteriaplafont.
Az intézkedéseknek számos maradandó hatásuk lett. A korábban a cafeteriapicon jelentős részesedést képviselő utalványos cégek kiszorultak, az egészségpénztári szektor növekedése – amely épphogy megindult a válság után – megtorpant – sőt, az MNB adatai szerint 2015-ben 6,5%-kal csökkent 2014-hez képest –, a munkavállalók a kedvezményes adóval adható keretbe igyekeztek a mindennapi megélhetésükhöz legszükségesebb elemeket belezsúfolni.
Kérdés, a 100 ezer forint készpénzben adott juttatást mire költik. Sok pszichológiai, gazdaságpszichológiai kísérlet – de a mindennapi tapasztalataink is igazolhatják –, hogy a rövidtávú előnyök, gyönyörök kedvéért lemondunk a hosszú távról – válaszolta a Piac & Profit kérdésére korábban Trautmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem mikroökonómiai tanszékének tanszékvezető tanára, az Objektív Kutatóintézet kutatási igazgatója.
Akár azt is mondhatnánk, hogy a mostani intézkedés bővíti a munkáltatók mozgásterét, ami az öngondoskodást illeti. A jövő évtől korlátlanul, a cég juttatási politikájával összhangban fizethet az önkéntes kasszákba munkáltatói hozzájárulást. Az egyes meghatározott juttatások kategóriára ugyanis a törvény nem határoz meg keretösszeget, így a 200 ezres plafon 2017-től nem jelent korlátot.
A munkavállalóik hosszú távú érdekei iránt elkötelezett munkáltatók, amelyek kihasználták az önkéntes kasszákba a minimálbér százalékában meghatározott maximálisan fizethető összeget – 2016-ban a nyugdíjpénztárakba 55 500 Ft/hó, az egészség és önsegélyező kasszákba 33 300 Ft/hó – már a 200 ezres cafeteriaplafon 2015-ös bevezetése óta a tagdíj-hozzájárulás egy része után 49,98%-os adót fizettek. Az még kérdéses Puskelyné Király Ágnes okleveles adószakértő szerint, hogy az egyes juttatásokra vonatkozó, a minimálbér százalékában meghatározott maximális havi keretösszeg – nyugdíjpénztár esetében 50%, az egészség és önsegélyező kasszáknál 30% – megszűnik, vagy megmarad.
Adómentes juttatások
Marad viszont a gyakran használt adómentes juttatások köre, sőt bővülhet – mutat rá Fata László juttatási szakértő. A kulturális belépő, a sportrendezvény belépő, a lakáshitel támogatás, bölcsőde kis módosítással 2017-ben is tovább használhatók lennének. Emellett bekerülhet az adómentes juttatások közé a mobiltási célú lakhatási támogatás és a különböző egészségügyi szolgáltatások.
Amennyiben a legalább heti 36 órában foglalkoztatott munkavállaló állandó lakóhelye több mint 60 kilométerre van a munkahelytől vagy a tömegközlekedéssel való utazás meghaladja a 3 órát, akkor lehetőség nyílna a törvénytervezet elfogadását követően, hogy a munkáltató beszálljon a munkavállaló albérletébe.
Ráadásul ez az adómentes juttatás akár a minimálbér 40%-áig is terjedhet a foglalkoztatás első két évében. Az ezt követő 2 évben a minimálbér 25%–a lehetne majd még egy évig 15 százalékáig terjedhetne.
– Újdonság, hogy az óvodai költségek térítése is adómentes juttatás lehet 2017-ben - hívja fel a figyelmet Fata.
Emellett jelentősen növekedhet a munkába járás költségtérítése. Az idén még a közigazgatási határon kívülről érkezőknek jegy és bérlet leadása nélkül 9 Ft/km kötségtérítést fizethet a munkáltató. Ez az adómentes támogatási mérték 15 Ft/km értékre növekedne az új javaslatok szerint.
