A felelős viselkedés azt jelenti – és nem csak a bankok esetében –, hogy a többlettudásomat nem arra használom, hogy másnak rosszat okozzak, csaljak, vagy jogosulatlan előnyökre tegyek szert. Ha pedig mégis konfliktus, nehézség alakulna ki, nem az erőfölényt kihasználva hozok számomra kedvező döntést, hanem az érintettekkel közösen, a mindenki számára jó utat keresem. Egy felelős üzleti szereplő célja az egyenrangú partnerség kialakítása és ezáltal tisztességes, fenntartható nyereség elérése. Ezt persze a valóságban nehezebb kivitelezni, mint leírni, mindaddig, amíg a társadalom minden szereplője – civil, politikai és üzleti – számára nem válik evidenssé az értékalapú, felelős gondolkodás. A sokszereplős játékban ugyanis felelős a bank, az ügyfél, a szabályozó és a politikus is.
Vállalati kultúra és bizalom
A válság előtt elképesztő növekedési nyomás volt a bankárokon, ami óriásira növelte a kockázati éhségüket, és felelőtlenné tette őket az ügyfelek finanszírozásában. Ebben hozott változást a válság: ma kisebb a magyar bankárok kockázatéhsége, ám kérdés, meddig tart ez az állapot. "Az üzleti szervezet időnként érdeket érvényesít, mert jobb helyzetbe akar kerülni a piacon. Ráadásul, bár hajlamosak vagyunk úgy tekinteni a vállalatra/bankra, mint homogén egységre, valójában a szervezet emberekből áll. Egyéni szinten jelenik meg a teljesítmény, a boldogulás utáni vágy és a küzdés, tehát a felelős viselkedést egyéni szinten is meg kell követelni. Jóllehet ma felelősebbek a bankárok, mert tanultak a korábbi időszak hibáiból. Hosszú távon az lehet eredményes, ha gyökeresen átalakul a társadalmi értékrend, és kialakul a személyes felelősség minden érintett – a tulajdonosok, a vezetőség, az ügyfelek – szintjén" – mutat rá Kálmán László, az Erste Bank kis- és középvállalati igazgatója.
A bank menedzsmentjének a felelőssége, hogy olyan vállalati kultúrát hozzon létre, amely annyira erős és hiteles, hogy az abban működő emberekben fel sem merül, hogy lehet máshogyan. Nem elég meghatározni az értékvezérelt célokat, belső mechanizmusokat kell működtetni a célokhoz vezető lépések ellenőrzésére, mérésére. Mindemellett persze meg kell nyerni az ügyfelek bizalmát. "Abból lesz lojális ügyfél – és ő az, aki a legtöbb nyereséget termeli –, aki szereti a bankját, aki úgy érzi, hogy soha nem csapták be. A felelős bank szerethető, az ügyintézője empatikus, és legalább annyi EQ-val rendelkezik, mint IQ-val. Ő az, aki képes lesz megmutatni az ügyfélnek, hogy számára mi a jó döntés a jövedelme, vagyoni helyzete alapján. Nem az a választás, hogy kap hitelt, vagy nem kap hitelt, hanem hogy az ő körülményeihez képest melyik megoldás hoz hosszú távon boldogságot"– mutat rá Pozsonyi Gábor, a MagNet Bank vezérigazgató-helyettese a bank edukációs felelősségére.
Felülről?
Persze az ügyfelek is sokat tanultak a válságból, manapság felelősebben döntenek a pénzügyeiket és a mindennapi háztartásukat illetően is. "Ugyanakkor az is látszik, hogy ha az embereknek romlik az anyagi helyzetük, a fenntarthatósággal, tudatos fogyasztással, környezeti felelősséggel kapcsolatos ügyek azonnal háttérbe szorulnak. Szó sincs tehát lényegi attitűdváltozásról" – mutat rá Pozsonyi Gábor.
Utóbbi hosszabb folyamat eredménye lehet, amelyben szerepük van az ismereteknek és az önkorlátozásnak is. "Ha nem akarunk mindenáron fogyasztani, élvezeteket hajszolni, könnyebben mondunk nemet a hitelajánlatra. Ha tudatosabban tervezünk, jobban előnyben részesítjük a hosszú távú megtakarítási formákat. Mindez összefügg az oktatással, a jólléttel és azzal is, hogy a társadalom egésze nyugodtabbá válik" – teszi hozzá Kálmán László.
A kormányzat az utóbbi időszakban számtalan szabályt hozott, amelyekkel a fenntartható hitelezést szeretné gyakorlattá tenni. Pozsonyi Gábor szerint a fair banki előírások olyan kereteket szabnak, amelyek egy egészségesen működő, felelős bank számára magától értetődőek. "Egy tizenkilencedik századi bankár épp így viselkedett. Nem a jogszabályokkal van tehát probléma, az azonban kérdéseket vet fel, hogy kell-e ilyen módon szabályozni. Ezek az intézkedések ugyanis azt feltételezik – szeretném leszögezni, lehet, hogy jogosan –, hogy az ügyfél képtelen megítélni saját helyzetét, képtelen felnőtt, felelős emberként dönteni a pénzügyeit illetően. Az én morális aggályom azonban, hogy az ilyen előírások generációkra előre megtanítják az embereknek, hogy felesleges gondolkodni, mérlegelni, mert úgyis megmondják, hogy mit szabad, és mit nem. Vagyis az ügyfelek edukációját, fejlődését nem segíti" - vélekedett.
Kálmán László is úgy látja: a szabályozói oldalnak le kell fektetnie az elvárásokat, de önmagában ez nem oldja meg a felelős bank, felelős ügyfél kérdését. "Ha elfogadjuk, hogy a felelős viselkedés belső igény következménye, akkor azt is kimondhatjuk, hogy ezt kizárólag felülről nem lehet kikényszeríteni. A közösségi morál határozza meg, hogy felismerjük-e a veszélyt, vagy nem, gyakorlunk-e önkontrollt, vagy nem."