Az etikus működés, a felelős gondolkodás hatása egy vállalat eredményességére nehezebben ragadható meg, mint mondjuk a bankszámlán található egyenleg. Ez azonban csak első pillantásra tűnik így – figyelmeztet szakértőnk.

Szörnyülködve olvassuk, milyen körülmények között dolgoznak a nemzetközi divatipar munkaerő piramisának alján dolgozó, fejlődő országbeli munkavállalók. Nos, nem kell messzire menni, Magyarországon sem sokkal jobb a helyzet, nekünk is megvannak a "sweatshopjaink".

Bármibe vágjanak bele, legyen az a cég életében a legapróbb lépés, egy napi rutinfeladat, a tisztességes hozzáállás alapvető elvárás. Etikusság oda és vissza, ez lenne az optimális üzleti rendszer a Geochem Kft. ügyvezetője szerint. Ebből egy jottányit sem enged, különösen mivel szerinte ez a záloga a fizetőképes keresletet jelentő exportpiacra-jutásnak.

Most úgy tűnik, a bankok felelősebbek, az ügyfelek óvatosabbak, a szabályozó körültekintőbb. Kérdés, hogy azért, mert még élesen él mindenkiben a válság emléke, vagy mert valójában a szereplők – hatóság, bank és ügyfél – értékrendje és elvárása változott meg gyökeresen. Hosszú távon másképpen nem is remélhetünk eredményt.

Növekszik a társadalmi és gazdasági fejlődésért stratégiai megoldásokat megvalósító közép-európai vállalatok száma és egy 2017-ben életbe lépő EU-s előírás szerint a nem pénzügyi és diverzitási jelentések súlya is – derül ki a Deloitte közép-európai CSR-vezetők körében végzett felméréséből.

Korrektor néven indul el az új média-önszabályozási rendszer, amelynek célja, hogy a csatlakozó szervezetek betartsák az etikus újságírás szabályait és azokért a nyilvánosság előtt feleljenek. A Főszerkesztők Fóruma kezdeményezésére létrejött Korrektor mögött széleskörű szakmai összefogás áll, így többek között a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) és a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) is az alapítók közé tartozik. Az etikai kódex 2012-es elfogadása után ez a következő nagy lépés a minőségi sajtó felelős, transzparens és számonkérhető működése felé.

A fogyasztói igények kielégítése mellett munkát és öngondoskodást teremt egy hátrányos helyzetű kistérségben, sőt még a közlekedés biztonságát is növeli a Re-Cikli kerékpárjavító műhelye.

Az egyetlen megoldás egy felelős vállalkozás számára, ha önfenntartóvá válik. Mert bármilyen szép a cél, és fontos a vállalt misszió, ehhez eredményesen működnie is kell – vélik az újrahasznosított farmerral foglalkozó Réthy Fashion alapítói.

Rosszabbodott a vállalati etika állapota az előző évhez képest egy friss kutatás szerint. A közérdek, a munkáltatók érdeke valamint a személyes érdekek közti konfliktusuk általában a pénzügyi eredmények közlésével, adókötelezettség értékelésével valamint közbeszerzési szerződések feltételeivel és eljárásaival voltak kapcsolatosak és sokszor felmondáshoz vezettek.

Embertelen körülmények között dolgoznak a tímárműhelyekben a munkások a fejlődő országokban. A vegyszerek miatt halálos betegségek fenyegetik őket, ám egy cipő árának mindössze két százalékát kapják meg bérként. Európai szintű kampány indult az etikus cipőiparért, amelyben a szervezők azt kérik, váltsunk cipőt.

Kereskedők ellen a kiszolgálás megtagadása miatt érkezik sok panasz, a cégek ellen viszont a bizonyos tulajdonságaik miatt fel nem vett munkavállalók kérnek segítséget az Egyenlő Bánásmód Hatóság vizsgálatai szerint. Csak igen speciális helyzetekben megszabható az állásra felvehetők neme és életkora, ezért bár bevett gyakorlat, mégis jogszabálysértő egy pultosmunkát csakis nők számára meghirdetni.

Sok fejlődő ország harcol a turisták kegyeiért, nehéz eldönteni, melyek azok az úti célok, ahol a felelősen gondolkodó utazó úgy érezheti, a pénze tényleg jó helyre ment.

A vállalkozások szerint a cégek közti korrupciós viszonyok nem romlottak az elmúlt években, de az állami szférában egyre többen tartják a markukat. Nem csak állami, hanem önkormányzati szinten is rosszabbnak érzékelik a helyzetet.

A részvényesi szemlélet már nem elég a 21. században, az érintettek érdekeit – a munkavállaló családját, a várost, a társadalmat vagy akár a bioszférát – is szem előtt kell tartania egy vállalat vezetőjének, amikor döntéseket hoz. A tágabb kontextusban gondolkozó, napi gyakorlatban is érvényesített filozófiát nevezik a cégek társadalmi felelősségvállalásának. Ez nemcsak filantrópia, hanem céges önérdek is.

A munkáltatók által alkalmazható visszaélés-bejelentési ("whistleblowing") rendszerek jogi kereteit tavaly fektette le az országgyűlés, a vonatkozó jogszabály pedig idén januárban lépett hatályba, mégsem terjedt el eddig széleskörűen.

Nem változott a korrupció mértéke az üzleti életben az elmúlt két évben egy friss felmérés szerint, de a saját ágazatát optimistábban látja a többség.

Az előzetes jogi átvilágítás a tőkebefektető felelőssége, amit komolyan is vesz. Ezért van az, hogy aki még nem esett át rajta, jobban fél tőle, mint egy diák az első egyetemi vizsgaidőszaktól. De mi a valóság?

Vannak cégek, amelyek már nemcsak arra törekszenek, hogy a legjobbak legyenek a világon, hanem hogy a legjobbak legyenek a világnak. A profittal egyformán fontosnak tartják a közösség és a környezet érdekeit is. Amerika egyes államaiban külön jogi keret is segíti az úgynevezett benefit corporation-öket.

Merre induljon el a jövőbeli forrásbevonást tervező vállalkozás, hogy megfelelő időtávot és tervezhetőséget adjon a vállalat tulajdonosainak az üzleti érték növeléséhez és a tőkebevonási tervek saját tempójú megvalósításához?