Sajnos hallani olyan történeteket, amikor bizonyos szórakozóhelyek például származásuk miatt nem engednek be a területükre egyes vendégeket. Pedig tévedés azt gondolni, hogy egy vállalkozó saját területére azt enged be, akit jónak lát, ugyanis a törvény szerint a nyilvánosan üzemelő kereskedelmi egységekben senkit sem szabad megkülönböztetni. A megkülönböztetés tilalma nem csak a vendégekre, hanem a dolgozókra is vonatkozik. Védett tulajdonságaik miatt senkit sem szabad hátrányban részesíteni.
Gregor Katalin az Egyenlő Bánásmód Hatóság hatósági és jogi főosztályvezetője elmondta: Előfordul, hogy a munkára jelentkezőnek meg is mondják, hogy azért nem őt választják, mert az adott nemhez tartozik.
- Jelenleg is vizsgálunk egy esetet, melyben ugyan a nő rendelkezett a szükséges képesítéssel, de a munkáltató kijelentette, hogy az adott munkakörben évtizedek óta csak férfiakat foglalkoztattak.
Más eseteket is felsorolhatunk, melyekben egyértelmű, hogy kifejezetten egy védett tulajdonsága miatt nem foglalkoztatnak valakit. Jellegzetes probléma, hogy már az állásinterjú megkezdése előtt kiderül, hogy a jelölt várandós. A fiatal hölgyeket rendszeresen kifaggatják a magánéletükkel kapcsolatos terveikről, nevezetesen, mikorra és hány gyermeket terveznek, esetleg van-e már kiskorú gyermekük, ők betegesek-e, és szükség esetén ki vigyáz rájuk. (Pedig több női munkavállaló több nyereséget termel.)
A lehetséges büntetés
- Számos nemzetközi egyezmény foglalkozik a férfiak és nők esélyegyenlőségével a foglalkoztatás területén. Ezeket átültették a hazai jogszabályokba, ezért Magyarországon is kötelező alkalmazni. A nemi alapon való megkülönböztetést nagyon alaposan meg kell indokolni. Ha egy bizonyos munkatevékenység vagy a rá jellemző munkakörülmények veszélyeztetik a magzatot, értelemszerűen megtagadható a női munkaerő felvétele.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság minden esetet egyedileg vizsgál. Amennyiben a hatóság a közigazgatási eljárás keretében a jogsértést megállapítja, többféle szankció közül választhat. Az egyik lehetőség az 50 ezertől 6 millió forintig kiszabható pénzbírság. Előfordul, hogy a vállalkozót vagy céget a hiányosságok pótlására kötelezik, többek között az akadálymentesítés határidőre való megoldására. A hibázó cégeknek rendszerint megtiltják a jövőbeni jogszabálysértést, és ha legközelebb hasonló okból bepanaszolja azokat, az újabb eljárásban figyelembe veszik a rovott múltat. A hatóságnak lehetősége van a határozatai nyilvánosságra hozására: az egyenlobanasmod.hu weboldalon közölhetik a cég nevét és címét, és azt közszemlén tarthatják 30, 60 vagy 90 napig. Amennyiben a jogsértő szervezet saját honlappal rendelkezik, ott is ugyanilyen időtartamra elrendelhető a határozat közzététele. (Itt olvashat két konkrét esetről.)
Nem tudjuk, valójában hányan érintettek
A szakértő szerint nehéz megállapítani, hogy mennyire gyakoriak a megkülönböztetéses esetek.
- Magas a látencia aránya, vagyis biztosan tudható, hogy sok panasz el sem jut hozzánk. Előfordul, hogy a munkáltatók eleve kikötik, hogy bizonyos kor felett senkit sem vesznek fel. Ha valaki csak bejelent egy ilyet, de aztán nem jelentkezik, és nem jelzi felénk, hogy személyes konkrét sérelem érte, nem tudjuk az ügyet kivizsgálni. Sok a hibás, hiányos bejelentés. Érkezett már hozzánk olyan jelzés, amelyből nem derült ki, hogy pontosan ki vagy melyik szervezett követte el a jogsértést. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság nem nyomozóhatóság, ezért nekünk konkrétan ismernünk kell, melyik cég a bepanaszolt.
Lehet érvelni, de nem akárhogy
- A vállalkozó természetesen kap rá lehetőséget, hogy kimentse magát. Nyilvánvaló, hogy női ruhák bemutatására csak hölgyeket alkalmaznak modellnek, illetve a strandokon nem vesznek fel férfiakat a női öltözőbe kabinosnak. A csak kizárólag női pultosokat alkalmazó cégeket viszont jó eséllyel elmarasztalják, ha csak nem tudja hitelt érdemlően, gazdasági adatokkal, forgalmi kimutatásokkal bizonyítani például, hogy a férfi munkaerő csökkenti a bevételét. Ha semmire sem tud hivatkozni, ami alátámasztaná a gyakorlatát, a magatartása nyilvánvalóan jogsértő – magyarázta Gregor Katalin.
A szakérő olyan esetről is tud, melyben egy kocsma tulajdonosa kiírta a bejáratra, hogy romákat nem szolgálnak ki. Arra hivatkozott, hogy előtte egy roma származású illető összetörte a játékgépeket vagy nem fizetett. Érvelését nem fogadták el.
Speciális helyzetben vannak egyébként a megkülönböztetést gyakorló vállalkozások alkalmazottai. A dolgozók érthető okokból ritkán mernek szembeszegülni a munkáltató utasításaival, hiszen féltik az állásukat. Az eljárást viszont mindig a cég ellen folytatják le, az alkalmazottakat csak tanúként hallgatják meg. A diszkriminációra utasítást a törvény szigorúan tiltja, ugyanakkor a hatóság felé az alkalmazottnak nincs jelentési kötelezettsége. Ha név nélkül közérdekű bejelentést tesz, védeni lehet a személyét, de ennek nyilvánvalóan csak akkor lehet értelme, ha a munkahelyen több alkalmazott is dolgozik, ezáltal nem derülhet ki, ki jelezte a problémát.
Kóré Károly