Diszkrimináció cikkek
Fontos bírósági döntés a nagypénteki szabadnappal kapcsolatban
Az uniós jog által tiltott, valláson alapuló hátrányos megkülönböztetésnek minősül, hogy Ausztriában nagypénteken csak azoknak a munkavállalóknak biztosítanak fizetett munkaszüneti napot, akik bizonyos egyházak tagjai – mondta ki az Európai Bíróság. Amíg Ausztria nem módosítja a szabályozását az egyenlő bánásmód helyreállítása céljából, a magánjogi jogállású munkáltatók bizonyos körülmények mellett kötelesek arra, hogy a nagypénteki fizetett munkaszüneti napot a többi munkavállalójuknak is biztosítsák
Mi számít diszkriminációnak egy álláshirdetésben?
Találkoztál már olyan álláshirdetéssel, hogy „fiatal titkárnőt”, „csinos pultos lányt” vagy „férfi targoncást” kerestek? Mi a baj ezekkel? Mit nem vett figyelembe a hirdetés feladásakor a munkáltató?
Hímsovinsztává vált az Amazon hr-robotja
Botrányba fulladt az Amazon hr-programjának bevezetése, a mesterséges intelligencia szisztematikusan dobta ki az állásokra jelentkező nőket. A cég most dobhatja ki az egész fejlesztést.
Geo-blocking: decembertől mindenkit ki kell szolgálni a webshopoknak
Elfogadta az EU a vevők hátrányos megkülönböztetését tiltó ún. geo-blocking rendeletet. Decembertől nem tagadható meg az interneten rendelt termékek külföldi kiszállítása. Például egy magyar vevőnek egy külföldi webáruház nem mondhatja, hogy nem foglalkoznak magyarországi szállítással, hanem lehetővé kell tenni, hogy a vevő terméket a kereskedőnél átvehesse, vagy saját költségén szállíttassa.
A munkajog a katolikus kórházakra is vonatkozik
A valláson alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmával ellentétes, ha a katolikus kórháznál egy katolikus főorvost elbocsátanak a házasságának a felbontása és az újabb házassága miatt – áll az Európai Bíróság főtanácsnokának indítványában.
A vállalkozósdi még mindig a férfiak játszótere
Hiába van mostanában sok szó a nemek közti egyenlőségről, mégis úgy tűnik, a „vállalkozósdi” még mindig férfi többségű buli. A Budapest LAB Családi Vállalkozás Kutatás 2017-es felmérése szerint a hazai, legalább három főt foglalkoztató és legalább 50 millió forintos éves árbevétellel rendelkező kkv-k ügyvezetői, tulajdonosai 82%-ban férfiak.
Diszkrimináció az álláshirdetésben: nem éri meg
Az év elején rengeteg munkavállaló keres új munkahelyet és sok munkáltató a munkaerő bővítésével kívánja fellendíteni cégét. Ebből adódóan az év első hónapjaiban nagyobb figyelem irányul az álláskeresőkre, az álláshirdetésekre és ezzel együtt az állásinterjúkra is.
Csinosnak kell lenniük az üzletasszonyoknak
Kimondták a tabut: a nőket még mindig elsősorban a külső alapján ítéli meg a férfisoviniszta üzleti világ. Illetve az ész alapján is, de az intelligencia önmagában nem elég. Az aduász a külső. Egy üzletasszonynak szépséggel is kell rendelkeznie, különben nem viszi semmire, véli Barbara Corcoran ingatlanmogul.
Pszichoterror és diszkrimináció a munkahelyen
Azt a látszatot keltik, hogy feladatára alkalmatlan.
45 év felett erre számíthatsz egy állásinterjún
Miközben a kormány célul tűzte ki, hogy 2020-ig 5 százalékkal növelje a közép- és időskorúak foglalkoztatottságának mértékét, az álláskeresők tapasztalatai mást mutatnak. A 45 év feletti munkavállalók jelentős részét éri diszkrimináció az állásinterjún
Nem elég csajos az ICT szektor
Mintegy 15-18 ezer informatikus hiányzik ma Magyarországon, a cégek között kiélezett verseny folyik a jó szakemberek megszerzése és megtartása érdekében, mégis alig találni nőket a munkavállalók között. A JobsGarden HR-toborzó és tanácsadó cég IT-szektor kapcsán végzett legfrissebb, nem reprezentatív, belső adatbázison végzett kutatása arra kereste a választ, hogy miért alacsony a női munkavállalók száma a szektorban, milyen mértékű a nemi diszkrimináció, melyek a legfontosabb elvárások és motivációk a munkavállalók számára, illetve hogy ők miként látják a már szektorban dolgozó nők helyzetét.
Az egymillió felett keresők 9,2 százaléka nő. Legalábbis Nagy-Britanniában
Öt év alatt kétszeresére nőtt 2014-2015-re az évi egymillió fontnál (340 millió forintnál) többet kereső nők száma Nagy-Britanniában, de még így is tízszeres fölényben vannak a férfiak.
Nők a munkaerőpiacon: előítéletek vannak, de a változás elindult
A nők munkaerőpiacon betöltött szerepe továbbra is központi kérdés a foglalkoztatással és a karrierépítéssel kapcsolatban. A Jobline Női Karriernap szervezőcsapatának friss kutatása az aktuális helyzetet és a női munkavállalók tapasztalatait vette górcső alá. A felmérésben több mint 2200, különböző életkorú, foglalkozású és családi állapotú nő vett részt.
A robotok is diszkriminálnak
Naponta érkeznek a hírek arról, hogy a robotok mennyi munkát tudnak átvállalni az emberektől. Olyan helyen van velük gond, amire nem is gondoltunk volna: a józan ítélőképesség hiányzik.
Nálunk is egyre menőbb a multikulti
A multikulturális csoportokban való dolgozás már a munkaélet olyan egyszerű folyamataiban is a társadalmi kultúrák különbözőségét mutathatja, mint a kézfogás, a köszönés vagy a számlarendezés. A HTE projektmenedzserek között végzett friss kutatása szerint Magyarországon is egyre jellemzőbbek a multikulturális projektek. A kérdőíves felmérés során megkérdezettek 94%-a rendelkezik ilyen jellegű tapasztalattal, 75%-uk vezetett is hasonló projektet.
Csak 25 és 30 közt van élet?
Terhesség miatt rosszabb besorolásba került nő, a szakmai gyakorlatért ingyen dolgozó friss diplomás… és ez csak kettő az elképesztő munkahelyi történetekből. Mindenki tudja, hogy Magyarországon létezik a munkahelyi diszkrimináció, de leginkább úgy teszünk, mintha nem lenne. Nem illik beszélni róla, nem illik a cég arculatába! Munkát kereső ifjak és idősek, romák, kismamák, a pénzügyi szektor egyik vezető cégének HR-ese és egy jogász, dr. Farkas Zsuzsanna mondta el tapasztalatait. Sokat elárul: egyedül ő vállalta a nevét…
A sokszínűség nálunk is előny
A magyar munkavállalók – más nemzetekhez hasonlóan – nagyra értékelik a sokszínűséget munkahelyükön a Randstad Workmonitor legfrissebb felmérése szerint. Nemcsak a hozzáállás, a gyakorlat is pozitív hazánkban: a magyar dolgozókat a globális átlaghoz képest kevesebb diszkrimináció éri, így például kor és nem szerinti megkülönböztetés is ritkábban fordul elő.
Hol kezdődik a munkahelyi diszkrimináció?
A jelenlegi jogi környezet szigorúan szabályozza az egyenlő bánásmód követelményének megvalósulását. Számos esetben már az álláshirdetés is magában hordozza a hátrányos megkülönböztetést vagy a pozitív diszkriminációt.
Jogsértés pultoslányt keresni
Kereskedők ellen a kiszolgálás megtagadása miatt érkezik sok panasz, a cégek ellen viszont a bizonyos tulajdonságaik miatt fel nem vett munkavállalók kérnek segítséget az Egyenlő Bánásmód Hatóság vizsgálatai szerint. Csak igen speciális helyzetekben megszabható az állásra felvehetők neme és életkora, ezért bár bevett gyakorlat, mégis jogszabálysértő egy pultosmunkát csakis nők számára meghirdetni.
Csatlakozzon a felelős munkáltatókhoz!
Az mtd Tanácsadó Közösség 2015. május 28-án vezeti be hazánkban a Diversity Chartert, azaz a Sokszínűségi Egyezményt , amelyhez alapítói lehetőséget biztosít. A kezdeményezéshez már számos ismert és kevésbé ismert vállalat jelezte előzetesen csatlakozási szándékát. A szervezők olyan további támogató jelentkezőket várnak, akik a kezdeményezés aláírásával – egy hosszú folyamat első lépéseként – az esélyegyenlőség mellett teszik le a voksot.
Nyitottan jobb, de még nem megy
A jövő munkavállalóinak, a diákoknak 83%-a a jövőben olyan helyen szeretne dolgozni, ahol nincs hátrányos megkülönböztetés a munkahelyeken. Ezzel szemben a magyarországi munkavállalók több mint fele észlelt már hátrányos megkülönböztetést - derült ki a Gemius kutatásából
Bónusz, céges autó, fizetés: mindenhol hátrányban a nők
Emelkedett a nők száma a munkaerő-piacon az utóbbi egy évben, de ezzel párhuzamosan a két nem közötti fizetési különbségek is nőttek, a férfiak még mindig többet keresnek és több juttatást, bónuszt is kapnak, céges autóra pedig kétszer akkora az esélyük, mint a nőknek.
Munkaerőpiac: hátrányban a nők
A Gallup 144 országra kiterjedő felmérése szerint minden negyedik országban szignifikáns a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvétele közötti különbség. A kutatás szerint egyes országokban húsz százalékkal több férfi dolgozik, mint nő. Ugyanakkor Magyarországon a nők munkaerőpiaci részvétele kissé magasabb a férfiakénál.