Ausztriában (ahol a lakosság többsége a római katolikus egyház tagja), nagypéntek kizárólag az Ágostai és Helvét Hitvallású Evangélikus Egyház, az Ókatolikus Egyház, valamint az Egyesült Metodista Egyház (a továbbiakban: az ARG-ben meghatározott egyházak) tagjai számára minősül fizetett munkaszüneti napnak. E különleges rendszer célja annak lehetővé tétele, hogy ezen egyházak tagjai egy számukra különlegesen fontos ünnepnapon gyakorolhassák a vallásukat anélkül, hogy e célból a munkáltatóval szabadság kivételében állapodnának meg.
Ha ezen egyházak egyikének valamely tagja e napon dolgozna, e tag jogosult arra, hogy munkaszüneti napra járó kiegészítő bérpótlékban részesüljön.
M. Achatzi egy magánnyomozó irodának, a Crescónak az alkalmazottja, és a szóban forgó egyházak egyikének sem tagja. Álláspontja szerint hátrányosan megkülönböztető módon megfosztották a munkaszüneti napra járó bérpótléktól azon munka vonatkozásában, amelyet 2015. április 3-án, nagypéntek napján végzett, és ennek alapján a munkáltatójától bérpótlék megfizetését követeli.
Az e jogvitában eljáró bíróság, az Oberster Gerichtshof (legfelsőbb bíróság, Ausztria) azt kérdezi a bíróságtól, hogy a szóban forgó osztrák szabályozás összeegyeztethető-e a valláson alapuló hátrányos megkülönböztetésnek az uniós jogban előírt tilalmával.
Az ilyen nemzeti szabályozás nem igazolható sem mások jogainak és szabadságának védelméhez szükséges intézkedésként, sem a vallással kapcsolatos hátrányok kompenzálását célzó különleges intézkedésként.
Amíg az érintett tagállam az egyenlő bánásmód helyreállítása céljából nem módosította a szabályozását, az e szabályozás hatálya alá tartozó, magánjogi jogállású munkáltató köteles arra, hogy a nagypénteki munkaszüneti naphoz való jogot a többi munkavállalója számára is biztosítsa, amennyiben ezen utóbbiak előzetesen kérelmezték e munkáltatótól, hogy e napon ne kelljen dolgozniuk. Következésképpen köteles arra, hogy e munkavállalók tekintetében elismerje az e napon teljesített munkavégzésért kapott díjazást kiegészítő bérpótlékhoz való jogot abban az esetben, ha az említett munkáltató az ilyen kérelmet elutasította.
