Fontos bírósági döntés a nagypénteki szabadnappal kapcsolatban

Az uniós jog által tiltott, valláson alapuló hátrányos megkülönböztetésnek minősül, hogy Ausztriában nagypénteken csak azoknak a munkavállalóknak biztosítanak fizetett munkaszüneti napot, akik bizonyos egyházak tagjai – mondta ki az Európai Bíróság. Amíg Ausztria nem módosítja a szabályozását az egyenlő bánásmód helyreállítása céljából, a magánjogi jogállású munkáltatók bizonyos körülmények mellett kötelesek arra, hogy a nagypénteki fizetett munkaszüneti napot a többi munkavállalójuknak is biztosítsák

2019. január 23.

Piac&Profit

Ausztriában (ahol a lakosság többsége a római katolikus egyház tagja), nagypéntek kizárólag az Ágostai és Helvét Hitvallású Evangélikus Egyház, az Ókatolikus Egyház, valamint az Egyesült Metodista Egyház (a továbbiakban: az ARG-ben meghatározott egyházak) tagjai számára minősül fizetett munkaszüneti napnak. E különleges rendszer célja annak lehetővé tétele, hogy ezen egyházak tagjai egy számukra különlegesen fontos ünnepnapon gyakorolhassák a vallásukat anélkül, hogy e célból a munkáltatóval szabadság kivételében állapodnának meg.

Ha ezen egyházak egyikének valamely tagja e napon dolgozna, e tag jogosult arra, hogy munkaszüneti napra járó kiegészítő bérpótlékban részesüljön.

M. Achatzi egy magánnyomozó irodának, a Crescónak az alkalmazottja, és a szóban forgó egyházak egyikének sem tagja. Álláspontja szerint hátrányosan megkülönböztető módon megfosztották a munkaszüneti napra járó bérpótléktól azon munka vonatkozásában, amelyet 2015. április 3-án, nagypéntek napján végzett, és ennek alapján a munkáltatójától bérpótlék megfizetését követeli.

Az e jogvitában eljáró bíróság, az Oberster Gerichtshof (legfelsőbb bíróság, Ausztria) azt kérdezi a bíróságtól, hogy a szóban forgó osztrák szabályozás összeegyeztethető-e a valláson alapuló hátrányos megkülönböztetésnek az uniós jogban előírt tilalmával.

Ha minden jelkép tilos, nincs megkülönböztetés

Nem minősül közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek, ha egy vállalkozás belső szabálya a munkahelyen megtiltja minden politikai, filozófiai vagy vallási jelkép látható viselését.

A bíróság a ítéletében megállapította, hogy valláson alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósít meg a szóban forgóhoz hasonló nemzeti szabályozás, amelynek értelmében egyrészt a nagypéntek csak bizonyos keresztény egyházak tagságával rendelkező munkavállalók számára munkaszüneti nap, és másrészt csupán e munkavállalók jogosultak arra, hogy amennyiben e munkaszüneti napon dolgozni kényszerülnek, kiegészítő bérpótlékban részesüljenek.

Az ilyen nemzeti szabályozás nem igazolható sem mások jogainak és szabadságának védelméhez szükséges intézkedésként, sem a vallással kapcsolatos hátrányok kompenzálását célzó különleges intézkedésként.

Amíg az érintett tagállam az egyenlő bánásmód helyreállítása céljából nem módosította a szabályozását, az e szabályozás hatálya alá tartozó, magánjogi jogállású munkáltató köteles arra, hogy a nagypénteki munkaszüneti naphoz való jogot a többi munkavállalója számára is biztosítsa, amennyiben ezen utóbbiak előzetesen kérelmezték e munkáltatótól, hogy e napon ne kelljen dolgozniuk. Következésképpen köteles arra, hogy e munkavállalók tekintetében elismerje az e napon teljesített munkavégzésért kapott díjazást kiegészítő bérpótlékhoz való jogot abban az esetben, ha az említett munkáltató az ilyen kérelmet elutasította.

Mi számít diszkriminációnak egy álláshirdetésben?

Találkoztál már olyan álláshirdetéssel, hogy „fiatal titkárnőt”, „csinos pultos lányt” vagy „férfi targoncást” kerestek? Mi a baj ezekkel? Mit nem vett figyelembe a hirdetés feladásakor a munkáltató?

Véleményvezér