A szabad munkaerő-áramlás, a globalizálódás és a multinacionális cégek megjelenése ahhoz vezetett, hogy egyre többféle kultúrájú, hátterű, beállítottságú munkatárssal kell együtt dolgoznunk. A Randstad legfrissebb kutatása szerint ez a legtöbb esetben nem jelent problémát: a felmérésben részt vevő magyar munkavállalók 71 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a cégénél nyitott, befogadó vállalati légkör jellemző, 87 százalékuk pedig kifejezetten nagyra értékeli a sokszínűséget a munkahelyén.
„Utóbbi arány megfelel a globális átlagnak, vagyis a gyakori vélekedéssel szemben mi magyarok sem vagyunk kevésbé befogadóak, mint más nemzetek – jegyezte meg Szokody Ágnes, a Randstad Hungary marketing menedzsere. „Igaz, hogy az egy évvel ezelőtti felmérésből az is kiderült, hogy a hazai munkavállalók számára a sokszínűség elsősorban a munkatapasztalattal kapcsolatos eltéréseket jelenti, nem a kulturális, nemi vagy életkorbeli különbségeket.”
A kor jelentheti a legnagyobb hátrányt munkakereséskor
Annak ellenére, hogy a legtöbb munkavállaló nyitott vállalati légkörről számolt be, alkalmanként diszkriminációval is találkoznak. A legnagyobb hátrányt itthon és nemzetközi viszonylatban is az életkor jelentheti, ezt követi a nem szerinti, illetve a faji megkülönböztetés, míg vallási vagy szexuális irányultság miatti diszkrimináció világszerte ritkábban éri a dolgozókat. „Jó hír, hogy a magyarok minden területen kevesebb kivételezéssel találkoznak, mint ahogy a nemzetközi adatok mutatják: míg a kora miatt például globálisan minden negyedik munkavállalót ér negatív megkülönböztetés, addig itthon csupán minden ötödiket. Ennél is nagyobb eltérés mutatkozik a nemi diszkrimináció területén: a globális 21 százalékkal szemben itthon mindössze a válaszadók 13 százaléka került már hátrányba a neme miatt” – emelte ki Szokody Ágnes. (Igaz, előfordulnak bunkó kérdések az állásinterjúkon.)
A kutatás adatai szerint a legbefogadóbb országok között van Szlovákia, Luxemburg, Ausztria és Svédország, míg az indiai és török munkavállalóknak kell a legtöbb diszkriminációval szembenézniük. (Fontos tudnunk, hogy hol kezdődik a munkahelyi diszkrimináció.)
Álláskereséskor számít a cégkultúra
A cég hírneve a legtöbb munkavállaló számára kifejezetten fontos tényező álláskereséskor: globálisan a dolgozók 88 százaléka néz utána, hogy jövendőbeli munkahelyén mennyire jellemző a diszkrimináció, 87 százalékuk pedig azt is figyelembe veszi, hogy a cégkultúra mennyire illeszkedik az elképzeléseihez. „A hazai álláskeresők számára is fontos döntési tényezőt jelent a vállalati kultúra, így azoknak a cégeknek, amelyek szeretnének minél több tehetséges munkaerőt magukhoz vonzani, erre a területre is figyelmet kell fordítaniuk – mutatott rá Szokody Ágnes. – Ez különösen felértékelődik a mai munkaerő-piaci viszonyok közt, amikor egyre nagyobb problémát jelent a munkaerőhiány, és a magyar vállalatoknak európai versenytársaikkal kell harcba szállniuk a dolgozók megtartásáért.”
