Magyarországon az érintett nők többségének kihívást jelentett a szülési szabadság után a munkaerőpiacra való visszatérés.

Tavaly a 3,13 millió munkavállalási korú nő közül 2,27 milliónyian voltak jelen a munkaerőpiacon.

A jelenlegi ütemben több mint 50 évre lesz szükség ahhoz, hogy az OECD mind a 33 tagországában megszűnjön a nemek közötti átlagos bérszakadék.

Miként lehet nőként karriert építeni a férfiak uralta építőiparban?

Lányok Napja a Boschnál.

Bár az IT-iparágban dolgozó magyar nők fizetése a gazdasági válság ellenére nőtt, jelentős részük elégedetlen a jelenlegi bérezésével.

 Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta azt uniós jogszabályt, amely a nemek kiegyensúlyozottabb képviseletének előmozdítását célozza.

Magyarországon a technológiai szektorban csupán 10% körüli a női munkavállalók aránya. Miért áll fenn ez a helyzet, és hogyan változhat a jövőben?

A nemek közötti bérkülönbség régóta téma. De mi a helyzet jelenleg, hogy alakul ez a különbség európai szinten és Magyarországon? Hogy alakul a nők bérezése, mi motiválja őket, mennyire mobilisak? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az EMPX Solutions tanácsadó cég kutatásával.

Mintegy 15-18 ezer informatikus hiányzik ma Magyarországon, a cégek között kiélezett verseny folyik a jó szakemberek megszerzése és megtartása érdekében, mégis alig találni nőket a munkavállalók között. A JobsGarden HR-toborzó és tanácsadó cég IT-szektor kapcsán végzett legfrissebb, nem reprezentatív, belső adatbázison végzett kutatása arra kereste a választ, hogy miért alacsony a női munkavállalók száma a szektorban, milyen mértékű a nemi diszkrimináció, melyek a legfontosabb elvárások és motivációk a munkavállalók számára, illetve hogy ők miként látják a már szektorban dolgozó nők helyzetét.

Képzettebbek a nők a férfiaknál, de továbbra is kevesebbet keresnek, alulreprezentáltak a politikai életben, és kevésbé valószínű, hogy vezető pozícióba kerüljenek az üzleti életben, vagy vállalkozást indítsanak - ez derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán közzétett tanulmányából.

A 19-29 éves dolgozó fiatalok 36 százaléka tervezi a külföldi munkavállalást. Azonban nemek között jelentősek az eltérések: a dolgozó férfiak fele, míg a nők mindössze 16 százaléka keresné kenyerét külföldön - derül ki a K&H fiatalok jóléti indexéből. A diákok közül még többen vágnának bele külföldön az álláskeresésbe: 44 százalékuk tervezi, hogy legalább egy ideig Magyarországon kívül dolgozna. Tanulni azonban már kevesebben mennének külföldre. Legalább egy középfokú nyelvvizsgával a fiatalok 36 százaléka rendelkezik.

Három volt női alkalmazott pert indított a Google óriáscég ellen, mert ugyanazért a munkáért a férfiakénál kevesebb bért kaptak.

Munkakeresés kisgyermekes nőként, túlterheltség, munka és gyermeknevelés összeegyeztetése: a Coca-Cola Magyarország közvéleménykutatása szerint ezek ma a magyar nők legnagyobb kihívásai. Minden második nő családbarátnak tartja a munkahelyét, bár több segítséget szeretne kapni a férfiaktól és a családtagjaitól.

Többen félnek attól, hogy nem lesz pénzük nyaralásra, mint a munkanélküliségtől - derül ki a K&H biztos jövő indexének rövid távú anyagi kockázatokat vizsgáló felméréséből. A jelenlegi anyagi helyzetével a megkérdezettek közel fele elégedett, a fiatalok az átlagnál is sokkal pozitívabban látják a helyzetüket. A nők viszont pesszimistábban gondolkodnak jó néhány kérdésben: jobban tartanak a munkanélküliségtől, az egészségromlástól és kisebb esélyt látnak a nyaralásra is.

Szörnyülködve olvassuk, milyen körülmények között dolgoznak a nemzetközi divatipar munkaerő piramisának alján dolgozó, fejlődő országbeli munkavállalók. Nos, nem kell messzire menni, Magyarországon sem sokkal jobb a helyzet, nekünk is megvannak a "sweatshopjaink".

Évi 6836 milliárd forinttal, vagyis 25%-kal növekedne a GDP akkor, ha a láthatatlan munka is beleszámítana. A háztartáson belül vagy a közösségek javára végzett fizetetlen munka jelentős részét ma is nők végzik. Április első keddje a láthatatlan munka napja – ennek kapcsán az időfelhasználásra vonatkozó KSH-adatokból válogattunk.

A nők 53 százaléka gondolja azt, hogy nem indul a férfiakkal azonos esélyekkel egy vezető pozícióért, ugyanakkor 60 százalékuk hisz abban, hogy a digitális technológiák segítségével előbbre tudnak lépni a ranglétrán. A Roland Berger ‘Digitális egyenjogúság” című tanulmánya arra keresi a választ, hogy a digitalizáció, hogyan tud hozzájárulni a munkahelyen a női egyenjogúsághoz.

Miközben a hazai IT szektorból egy kisvárosnyi munkavállaló hiányzik, az informatikai vállalatoknál különösen alacsony a női dolgozók száma. A PROGmasters friss kutatásából kiderül, hogy részmunkaidős és otthon végezhető megbízásokkal több nő számára lehetne vonzóbbá tenni az informatikai állásokat.

Egy kicsit csökkent a bérszakadék a nők és férfiak között, de azért még korántsem beszélhetünk egyenlőségről. Vezető pozíciókat tekintve kettős eredményt láthatunk, hiszen Magyarországon a vezetők 41 százaléka nő, ami az uniós átlag felett van, azonban hazánkban a női vezetők közel 34 százalékkal keresnek kevesebbet férfi társaiknál, amivel viszont sereghajtók vagyunk, az Eurostat hétfőn közzétett statisztikája szerint.

Habár két hónapja ünnepeltük 2017. első napját, Magyarországon a nők számára csak február 24-én kezdődik az újév, ugyanis ők 13,2%-kal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, ezért a tavalyi bérükért nem december 31-ig, hanem február 24-ig dolgoznak.

Megjelent a munkahelyi bölcsődék létrehozását támogató négymilliárd forintos pályázat, a kérelmeket március 20-tól lehet benyújtani – közölte az európai uniós források felhasználásért felelős államtitkár az MTI-vel.

2015-ben közel másfélszer annyi hölgy jelentkezett OKJ-s képzésre, mint az azt megelőző évben, és nőtt a diplomások aránya is a tanulók között. Egyre többen választják az új szakma lehetőségét a szülési szabadság után.

November másodika az a nap ebben az évben, amikortól a nők Európában ingyen dolgoznak, miközben a férfiak december 31-ig megkapják fizetésüket munkájukért - ezzel a kijelentéssel hívja fel a figyelmet az Európai Bizottság a nemek közötti, fizetésekben mutatkozó különbségekre a Napi.hu közlése szerint. A nők átlagos órabére Európában 16,3 százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké, azaz a nők gyakorlatilag 59 napot ingyen dolgoznak minden évben

Kereskedők ellen a kiszolgálás megtagadása miatt érkezik sok panasz, a cégek ellen viszont a bizonyos tulajdonságaik miatt fel nem vett munkavállalók kérnek segítséget az Egyenlő Bánásmód Hatóság vizsgálatai szerint. Csak igen speciális helyzetekben megszabható az állásra felvehetők neme és életkora, ezért bár bevett gyakorlat, mégis jogszabálysértő egy pultosmunkát csakis nők számára meghirdetni.

Az átlagos magyar nő tovább él a férfi társainál, de egészségi állapota rosszabb az európai átlagnál, nyugdíjat is kevesebbet kap, más OECD államokban élőkhöz képest pedig a legkevésbé elégedett az életével.

A kihívások, amikkel a vidéki nők nap, mint nap szembesülnek nagyobbak, mint valaha. Az sem javít a helyzeten, hogy a társadalom természetesnek veszi terhelésüket és a nemek közti egyenlőség problémáját a falvakban az amúgy is kopott szociális hálóval gondolja orvosolni. A vidéki nők többlet terhe akadály az egész közösség számára, ez az, amit mindnyájunknak meg kellene érteni.