A nemek közötti egyenjogúságról beszélve ritkán feszegetjük azt a jelenleg is fennálló problémát, hogy a nők még mindig kevesebbet érnek, mint a férfiak - a munkaerőpiacon legalábbis. A nők 170 évnyi gazdasági hátrányban vannak a férfiakhoz képest, melyet hazánkban 83 év alatt hozhatunk egyensúlyba. A Világgazdasági Fórum legfrissebb vonatkozó jelentése szerint például Magyarország, a vizsgált 144 ország közül mindössze a 101. helyet szerezte meg. Az európai államok közül csak Máltát sikerült lehagynunk a két nem közötti egyenlőség kérdésében.
Liptai Lívia az Elle Magazin főszerkesztője és a #nőiújév életre hívója kiáll a nők egyenlő bérezéséért: "Magyarországon a nők 13,2 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, tehát ugyanannyi pénzért, amennyit egy férfi 2016-ban megkeres, nem december 31-éig dolgoznak, hanem február 24-éig. Ezzel nem csak az a baj, hogy ennyi idő alatt megtanulhatnának egy nyelvet vagy kiolvashatnának akár 20 könyvet is, hanem hogy ezzel a tettel a munkáltatók önkéntelenül is azt üzenik, hogy az a munka, amelyet végeznek, nem olyan értékes, mint a férfiaké. Nem csak a munkahelyén töltött percei nem érnek annyit, hanem azok az évek sem, amelyeket tanulással vagy szakmai gyakorlattal töltött. Ami még rosszabb,hogy azoknak a lányoknak, akik épp most tervezgetik a jövőjüket, mindez azt üzeni, hogy az ő idejük nem értékes. És ezáltal az életük is kevésbé értékes, mint a férfiaké."
A bérkülönbséget vizsgáló más adatok szerint a nők ugyanazért a munkáért 20 százalékkal kevesebb bért kapnak, ami azt jelenti, október 20-a után 72 napon keresztül ingyen dolgoznak Magyarországon.
Ez a gazdasági racionalitásnak is ellentmond. Pogátsa Zoltán, közgazdász szerint nem csak morálisan felháborítóak a különbségek, gazdasági szempontból is racionális lenne, ha megvalósulna a nemek közi béregyenlőség. A közgazdasági kutatások, amelyek a nemek szerint vizsgálják a gazdaságot, arra a következtetésre jutottak, jót tesz a gazdaságnak, a bruttó hazai termék (GDP) növekedésnek a nemek egyenlősége a foglalkoztatásban, a bérekben.
Ezt az anomáliát mutatta ki a Defacto blogon a Közép-európai Egyetem két kutatója, Pető Rita és Reizer Balázs is. Állításuk szerint a közepes jövedelműeknél a nők bérhátránya nálunk a legnagyobb. Itthon ugyanis egy jól kereső nő 26 százalékkal kap alacsonyabb bért, mint egy jól kereső férfi. Mindezek alapján felmerül a kérdés, hogy megéri-e karriert építeni és sikeres nőnek lenni, hiszen a vállalati hierarchiában felfelé haladva mind több a férfi. Azaz, ahogy növekszik a tét és a bérezés, úgy szorulnak ki a nők a jövedelmezőbb munkakörökből. Ez szintén nem gazdaságilag racionális döntés, a statisztikák szerint minél több nőt foglalkoztat egy cég, annál nyereségesebb.
Vidus Gabriella az RTL Magyarország vezérigazgatója, a kampány egyik támogatója elmondta: "Fontosnak tartom ezt a kezdeményezést, hogy a nők és férfiak egyenlő munkáért egyenlő bért kaphassanak. Bízunk benne, hogy sikerül felhívni erre a problémára a figyelmet, ami aztán valódi tettekre sarkallja a munkáltatókat, ahol ilyen egyenlőtlenség előfordulhat."
A #nőiújév kampány ezért párbeszédre hív mindenkit, hogy a bérezésbeli igazságtalanság mielőbb megszűnhessen. Remélve, hogy így nem kell 83 évet várni a nemek közötti egyenlőség megvalósulására.
