Az 1980-as évek közepe óta jelentősen csökkent a háztartási teendőkre fordított idő, a házimunka jelentős részét azonban ma is nők végzik. Míg 1986-1987-ben – az időmérleg‑felvétel adatai alapján – egy nő átlagosan napi 208 percet fordított az otthoni teendőkre, addig 2009-2010-ben ez az érték már csak 183 perc volt. Növekedett ugyanakkor az az idő, amit a férfiak töltenek házimunkával: míg ők 1986-1987-ben csupán 62, addig 2009/2010-ben már 78 percet fordítottak az otthoni teendőkre. A számokból azonban jól látszik, hogy a férfiak házimunkára fordított ideje ma is csupán a fele annak, amit a nők ugyanezekkel a tevékenységekkel töltenek el - olvasható a KSH közleményében.

Kép:Fotolia

„A számokból is az derül ki, hogy a magyar társadalomban még mindig él a hagyományos nemi szerepek szerinti értékrend, bár bizonyos korosztályok esetében már van némi eltolódás. Noha jellemzően a nők főznek, mosogatnak és takarítanak, a férfiak pedig nagyrészt ház körüli munkákkal töltik az idejüket, az azért igazán szembetűnő változás, hogy manapság a férfiak átlagosan kétszer annyi időt töltenek főzéssel, mint 30 éve. Míg a nyolcvanas évek közepén a férfiak mindössze 28 százaléka, manapság már közel minden második férfi (43%-uk) főz otthon” – mondta el Giczi Johanna, a Központi Statisztikai Hivatal főtanácsosa és az időmérleg-felvétel szakértője.

Úgy tűnik, az életkor előrehaladtával a házimunkára fordított idő is növekszik. Míg a 20–29 éves nők naponta átlagosan 106 percet, addig a 40–49 éves nők már 180, a 60–74 éves nők már 206, a 75-84 éves nők pedig már átlagosan 182 percet töltenek fizetetlen munkával. Jóval kisebb mértékben ugyan, de növekszik a férfiak háztartásra fordított ideje is – míg a 20–29 éves korosztály esetében napi 23, a 40–49 éveseknél 38 perc a láthatatlan munka ideje, addig a 60–74 évesek napi 50, a 75–84 éves férfiak pedig naponta átlagosan 59 percet töltenek fizetetlen munkával.

Jelentős különbségek adódnak a férfiak és a nők szabadidejét tekintve is: a 20–29 éves férfiaknak naponta átlagosan 62, az 50–59 éves férfiaknak 36 perccel több a szabadidejük, mint az azonos korú nőtársaiknak. Meglepő módon ez utóbbi életkorban a legkiegyenlítettebb a két nem szabadidejének aránya, a 60–74 éves korosztály férfitagjai ugyanis ismét 61 perccel több szabadidővel gazdálkodhatnak.

A láthatatlan munka jelenleg nem számít bele a bruttó hazai össztermék értékébe, ám a fizetetlen munka a KSH számításai szerint évente 1565 milliárd forinttal, vagyis 25%-kal növelné a GDP értékét.

„A számításokon és statisztikai adatokon túl azonban talán a legfontosabb azt látni, hogy a háztartás és a háztartási munka a társadalomnak talán az egyetlen olyan intézménye, amely „láthatatlanul”, többnyire a nők által működtetve olyan komplex módon gondoskodik az emberek mindennapos ellátásáról és jóllétéről, amelyet egyetlen más intézmény sem képes átvenni tőle. A jól működő háztartások nélkül összeomlana a társadalom. Ez a láthatatlan munka napjának az üzenete” – tette hozzá Giczi Johanna.

Kíváncsi rá, hogy Ön mennyit keresne a láthatatlan munkával egy év alatt?

Számolja ki Ön is az alábbi egyszerűsített képlettel:

• az egy nap alatt háztartási és önkéntes munkával töltött idejét percben mérve,
• ezt szorozza meg 365-tel,
• ossza el 60-nal,
• végül szorozza meg az összeget a saját nettó órabérével!

A kapott érték megegyezik azzal az összeggel, amit a munkahelyén kapott volna az Ön által elvégzett láthatatlan munkáért.