A nők körében végzett reprezentatív kutatás eredményeit “Nőként Magyarországon” címmel tartott előadásában ismertette Pellion Ágnes, a Coca-Cola Magyarország közkapcsolati és kommunikációs vezetője és Danó Györgyi, a felmérést végző piackutató intézet, a Kód Kft. kutatási igazgatója.
„Szerettük volna megismerni, hogy érzik ma magukat a nők Magyarországon, miket éreznek kihívásoknak az élet különböző területein. Azért végeztük el az országosan reprezentatív, a 18-49 éves nők problémáit és vágyait vizsgáló felmérést, hogy pontos képet kapjunk, hol kell és tudunk segíteni” – mondta Pellion Ágnes.
Stresszmentes munkahelyen a dolgozók is elkötelezettebbek
A túlterheltség általános probléma a magyar nők körében, a munkavégzés megkönnyítéséért tett törekvések viszont tényleg megtérülnek. A családcentrikusabb, tehermentesebb feltételeket teremtő munkahelyek iránt sokkal elkötelezettebbek és lojálisabbak a női munkavállalók. Mindemellett optimizmusra ad okot, hogy a kutatásban részt vevő nők körülbelül fele családbarátnak véli munkahelyét. A 20-as éveikben járó hölgyek azonban a heti munkaidő elnyúlásával, a „hétvégézéssel” küzdenek, mely nagymértékben hozzájárul túlterheltségükhöz – és ez összefügghet munkahelyük iránti elégedetlenségükkel is.
Gyermekvállalás vagy munkakeresés
A megkérdezettek vegyesen vélekednek: örömteli, hogy a 20-as, 30-as éveikben járó nők szerint a gyermekvállalási korba érve is bevállalható az álláskeresés. Kisgyermekes anyaként azonban inkább kihívásnak látják a munkahelykeresést, illetve félnek állásuk elvesztésétől és a karrierjük megszakadásától is. A munkahelyi hátrányos megkülönböztetést viszont a megkérdezett kisgyermekes nők sem érzékelik valós veszélyként. Ugyanakkor probléma, hogy az aktívan dolgozó nők rendszerint második műszakként élik meg az anyaságot, a háztartás vezetését – és igazságtalannak érzik, hogy a férfiak ebben ritkán segítenek be.
Életkortól és családi állapottól egyaránt függhet a vállalkozási kedv és a karrierlehetőségek iránti érdeklődés. A 30 év alatti nők 58%-a például kifejezetten nyitott arra, hogy vállalkozzon; ők úgy tűnik, a szabadságot, függetlenséget többre értékelik a korábbi generációk számára természetes biztos állásnál. De a gyermekek számának növekedésével a vállalkozási kedv csökkenni látszik, viszont a jelenleg nem dolgozó nők, vagy az alternatív munkarendben lévő hölgyek szintén nyitottabbak a vállalkozásra. A hagyományosnak gondolt női szerepek átalakulását mutatja, hogy a nagymamák is aktívabbak a munkaerőpiacon, a nyugdíjas korúak körében is egyre gyakoribb a karrierépítés, mint az egész életen át tartó önmegvalósítás része. Emiatt viszont kevésbé számíthatnak a nagyszülői segítségre az édesanyák – derült ki a fókuszcsoportos beszélgetéseken és a kérdőív során feltett nyitott kérdésre kapott válaszokból is.
Lehetőségek és teendők családi, munkaadói, közösségi és országos szinten
A pénzkeresés, a gyermeknevelés, az én-idő és a mindenkinek való megfelelés nagyon nehezen összeegyeztethetők a mai magyar nők számára. A megkérdezettek szerint a gyermekneveléshez szükséges anyagiak előteremtése is komoly fejfájást okoz, és a gyermekfelügyelet is állandó gondot jelent az édesanyáknak<5>. Arra is lehetőséget kellene biztosítani, hogy az anyukák önmagukra is időt fordíthassanak. A gyermeknevelő hölgyek a közvetlen környezetük, valamint a társadalom, tágabb közösségük felől tapasztalt elvárásokat is szeretnék csökkenteni. Mindehhez viszont szemléletváltásra van szükség: a férfiak, az apukák, és a nagyszülők aktívabb részvétele is fontos, csakúgy, mint a társadalom nagyobb rugalmassága.
A kutatás eredményeit komplexen megközelítve látható, hogy a vállalatok és a munkáltatók például a munkaórák csúsztatásával, vagyis rugalmasabb hozzáállással, több otthon végezhető munkával, több részmunkaidős állással, a GYES utáni fokozatos munkába állás lehetőségének biztosításával, munkahelyi gyermekfelügyelettel, stresszt csökkentő intézkedésekkel és az apák ösztönzésével nyújthatnak hathatós segítséget az anyáknak.
A média is hozzájárulhat a nők helyzetének megkönnyítéséhez, ha elősegíti a férfiak szemléletváltását – akár csak azáltal, ha bemutatja, hogy a háztartás nem csak női munka. Az anyák vélekedése is befolyásolható, ha nem hitetik el velük, hogy mindent egyedül kell megoldaniuk. A teljes társadalom szemléletváltása is lehetséges jó példák, példaképek és jó gyakorlatok bemutatásával.
