Szinte naponta ad hírt a média különböző korrupciógyanús esetekről, egyes politikusok gyors meggazdagodásáról, a törvények bizonyos cégek érdekeinek megfelelő átalakításáról, cégek, hagyományos piacaikról való kiszorításáról (étkezési jegy, szerencsejáték, közbeszerzésben érdekelt cégek, dohány-kiskereskedelem, de legutóbb már a kéményseprés is sorra került, hogy a vasárnapi nyitva tartás korlátozásáról ne is beszéljünk). Mindezek alapján kérdés, hogy ez tartós, a gazdaság széles rétegeit érintő folyamat-e, vagy csak marginális érdekek felnagyításáról van szó.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2015 márciusában felmérte, hogy a hazai cégek az elmúlt két évet hogy látják ebből a szempontból. (A GKI korábban már bemutatta, hogy a vállalkozások 2010-hez képest 2013 júniusáig erőteljes korrupciónövekedést érzékeltek). Az adatok alapján úgy látszik, hogy a helyzet azóta csak rosszabbodott.
A teljes elemzés innen letölthető.
A kérdésre válaszoló 898 vállalkozás 34 százaléka szerint (saját tapasztalataik alapján) az állami intézményeknél, 30 százalékuk szerint az önkormányzatoknál nőtt a korrupció szintje. 55-59 százalékuk szerint a korábbi, igen kedvezőtlen helyzet már nem romlott tovább, míg 11-12 százalékuk javulást érzékelt. Ha a válaszokat egy -100, +100 közötti skálára alakítjuk (ahol a 0 érték a változatlanságot jelenti), akkor azt láthatjuk, hogy míg a vállalatközi kapcsolatokban gyakorlatilag nem történt változás a korrupció szintjében az elmúlt két évben, addig az állami-önkormányzati intézmények esetében jelentősen romlott a helyzet.
Átlag feletti mértékben érzékelték a korrupció növekedését az állami és az önkormányzati intézmények esetében a nagyvállalatok, míg a közepes (151-250 fős) cégek csak az állami intézményrendszert tartják átlag feletti mértékben korruptabbnak. Meglepő módon a kormány által különösen kedvelt ipari cégek a leginkább kritikusak ágazati szempontból, hiszen átlag feletti mértékben érzékelték a megvesztegetés iránti igényt mind az állami, mind az önkormányzati szférában (ennek oka az lehet, hogy tevékenységük végzéséhez sokkal több engedély kell, mint más ágazatokban, így több hivatali ügyük van).
A vállalkozások szerint két év alatt az átlagnál erőteljesebben fertőződtek meg az észak-magyarországi valamint a közép-dunántúli állami és önkormányzati intézmények, de ez nem jelenti azt, hogy a többi régióban javuló helyzetről számoltak volna be.
