Az integrált vállalatirányítási rendszereket támogató szoftvereket fejlesztő, illetve forgalmazó cégek - a nagyvállalatok után - ma a kis- és középvállalkozókat (kkv) próbálják megcélozni rendszereikkel. De van-e már igény e támogatásokra, vagy jelenleg a kínálati oldal az erősebb?

Az ok, amiért a világon és Magyarországon is biztosan elterjed az elektronikus banki ügyintézés: a kényelem. Bár itthon ma még csak öt pénzintézet kínálja ügyfelei számára ezt a szolgáltatást, a közeljövőben szinte minden hitelintézet tervezi a bevezetését. A nagyvállalatoknak egy terminálrendszer révén már korábban is volt módjuk az irodájukból intézni banki ügyeik egy részért, most interneten keresztül a kis- és középvállalkozók előtt is megnyílt ez a lehetőség.

A globalizáció hatására az egész világ a piacok színtere, és egyes szereplők helyett ellátási láncok között folyik a verseny. Hogy csak a leghétköznapibb példát említsük: a kereskedelemben a nagyon fejlett logisztikai rendszerekkel rendelkező hipermarketek versenyeznek egymással, sőt a sarki kisbolttal is. Küzdelmükben meghatározó elem az ellátási lánc menedzselése. Sok hazai cég mégsem szentel megfelelő figyelmet erre.

Már nem az a kérdés Amerikában, hogy miért hatékonyabb egy külső szolgáltatóra bízni valamely tevékenységet. Ma egy cég vezetőinek elsősorban azt kell megindokolniuk, hogy miért végzik azt házon belül. A magyar vállalatszervezési kultúrától egyelőre idegen ez a tevékenységkihelyezés, az outsourcing, bár a kapun belüli káeftésítéssel már évekkel ezelőtt megjelent valami hasonló a költségek csökkentése érdekében. A valódi outsourcing célja azonban nem is ez, hanem a magasabb színvonalú munka feltételeinek a megteremtése.

Amikor az egyik nagy nemzetközi biztosítótársaság pár évvel ezelőtt azt találta mondani, hogy nem tervez előrelépést az internetes szolgáltatások terén, hirtelen leesett a részvényeinek az árfolyama. Ma már biztosan nem nyilatkozna így. A hazai piacon működő huszonegy biztosítótársaság közül viszont van, amelyiknek még internetes felülete sincs, míg mások már kifejezetten internetre kitalált termékeket is bevezettek.

A dotkom cégek területén tapasztalható válság nem érintette a kenyérkeresetet fürkésző vállalkozásokat. Sőt! Ezek a világon mindenhol egyre nagyobb felhasználói körre építhetik kínálatukat. Amerikában az álláshirdetések 70 százalékát az internet segítségével töltik be, a hagyományos, nyomtatott hirdetés a pozíciók 30 százalékában eredményes. Magyarországon egyelőre fordított az arány.

A számítógépes lehetőségek lassan felváltják a papírt a cégek belső kommunikációjában is: az üzemi lap a belső weboldalon jelenik meg, a körlevél számítógépen érkezik, de a kollégák elérhetőségét sem kell a telefonközpontban megkérdezni, adott esetben elég egy gombnyomás a billentyűzeten. A vállalatok belső életében hatalmas rendet vágó elektronikus információáramlás előnyeire egyre több hazai cég érez rá. Van, ahol az átállás pusztán anyagi kérdés, de egyelőre többen vannak, ahol a ragaszkodás a régi szokásokhoz még erősebb, mint az új gazdaság kihívása.

Magyarországon a különböző felmérések is igazolják a cikk szerzőjének tapasztalatát, mely szerint a vállalatok közötti kereskedelmi és kommunikációs kapcsolatokra még csak kevéssé hat az új gazdaság. Az extranetre költés egyébként is a vállalaton belüli kommunikációs rendszer, az intranet kiépítése után következik, enélkül ugyanis nem működtethető extranet. A technikai eszközök alkalmazásában élen járó magyar - főként nagy - vállalatok egyelőre még az intranetnél tartanak. A TNS Modus felmérése szerint intranetes és extranetes rendszerrel a hazai vállalatok több mint tíz százaléka rendelkezik. Külön hiteles felmérés az ezen belüli extranetes arányról nem áll rendelkezésünkre. A nagyobb cégek, köztük a multik többsége sem érzi még az extranet kiépítésének és használatának gazdasági kényszerét. Az új gazdasági kommunikációs stílus ugyanis a nálunk fejlettebb gazdaságú országokban is egymást kikényszerítő módon terjed.

Az internetszolgáltatók és a telefontársaságok egyaránt versenyeznek a vásárlókért Amerikában és Nyugat-Európában is, s ez természetszerűleg lenyomja az árakat. S miután főképpen az internet-hozzáférés lehetősége ösztönöz számítógép-vásárlásra, a PC-gyártókkal is összefogva különböző vevőcsalogató akciókban próbálják meghódítani az ügyfeleket.

Ma bárki, akár otthon, az íróasztal mögül is több, hasonló szolgáltatást nyújtó cégre bukkanhat az internet segítségével. A vállalkozások számára így egyre értékesebb az ügyfél személye. Pozíciójuk megőrzéséhez az egyetlen lehetséges út, hogy az ő igényeit, szokásait, természetét minél jobban megismerve és azokat szem előtt tartva fejlesszék termékeiket, eladási stratégiájukat. Az erre kidolgozott technika egy több komponensből álló szoftvercsomag: a CRM.

Van-e egy ötszázalékos vámnak piacvédelmi funkciója? Megjelenik-e a fogyasztói árakban, ha az importőr öt százalékkal olcsóbban hozhatja be a számítógépet az országba, vagy csak a kereskedő profitja nő? A válaszoktól függetlenül valószínű, hogy Magyarország csatlakozása az informatikai termékek vámtételének eltörlését előíró szingapúri vagy a nullaszázalékos vámot és az e termékek kereskedelmét akadályozó illetékek és díjak megszüntetését deklaráló egyezményhez, az ITA-hoz, sokkalta több előnnyel járna, mint amennyi hátrányt okoz a vámbevétel kiesése. S hogy csatlakozunk-e? A válasz függőben van. Úgy tűnik, kormányzati körökben még nem született meg, a piac szereplőinek véleménye pedig egymástól eltérő.

2000 Szentendre, Római sánc köz 2. Tel.: 06 (26) 500-429, fax: 06 (26) 500-430 E-mail: [email protected] www.lakopark99.hu

A csipkártyáknak négy éven belül fel kell váltaniuk a hagyományos, mágnescsíkkal ellátott kredit- és debitkártyákat - hangzik az ellentmondást nem tűrő Visa-határozat, amelyhez a fő érv a biztonság. De vajon egyetértenek ezzel a bankok is? Egyáltalán, kinek éri meg a hatalmas beruházás, és a pénzintézetek szintjén van-e esély a megtérülésre? Az áttérés folyamatában kinek kellene megtennie a kezdőlépést?

A B2B - business to business -, a vállalatok közötti elektronikus kereskedelem révén új, on-line piacok teremthetők az árucikkek számára, s a piacbővítésen túl jelentős megtakarítások is elérhetők. S nagy - közvetett - haszna az is, hangsúlyozzák a szakemberek, hogy megvalósításához elengedhetetlen a cég belső és külső folyamatainak átszervezése, ésszerűsítése.

E-business a vállalati versenyképesség növelésében - ez volt az idei Cisco Expo mottója. Hogyan érdemes elindulni ez irányba, és mit nyer vele a vállalat? Szakértők és vállalati példák szólnak erről és e mellett.

Gyors, naprakész, határok nélküli információhoz jutás, juttatás, kényelmesen ülve a számítógép mögött - ez az internet egyik legnagyobb előnye. S ezek a szempontok befektetéseink tervezésekor sem lényegtelenek. Milyen segítséget nyújt és hogyan az internet pénzünk kényelemes, megbízható és hatékony elhelyezésében? Erről kérdeztük a szakembert.

Érveket ütköztettünk múlt havi számunkban a hitel- és debitkártyákat felváltó csipkártyákról szólva: a pénzügyesekét a szoftverfejlesztőkével. Vajon egyetértenek-e a kártyaváltással a hazai bankok? Röviden: nem. És bővebben?

Miközben a világ egyik fele még most ismerkedik az új fogalmakkal, a másik fele már azt mondogatja, hogy a B2B nem is olyan nagy dolog. Kétségtelen, vannak gondjai az üzletágnak, de előrejelzések szerint két év alatt a jelenlegi négy százalékról harminckilencre nő azoknak a nagyvállalatoknak az aránya, amelyek a termékeik előállításához szükséges alapanyagokat az interneten keresztül szerzik be.

Nem volt ingyenes internetszolgáltatás Magyarországon egészen tavaly decemberig, amikor is egyszerre két cég, a Start Communications Kft. és a kiwwi Kommunikációs Kft. is megjelent e piacon. A FreeStart egyelőre csak Budapesten, a kiwwi Net viszont három városban - Budapesten, Székesfehérváron és Győrben - érhető el.

Az integrált vállalatirányítási rendszereket támogató szoftvereket fejlesztő, illetve forgalmazó cégek - a nagyvállalatok után - ma a kis- és középvállalkozókat (kkv) próbálják megcélozni rendszereikkel. De van-e már igény e támogatásokra, vagy jelenleg a kínálati oldal az erősebb?

Az ok, amiért a világon és Magyarországon is biztosan elterjed az elektronikus banki ügyintézés: a kényelem. Bár itthon ma még csak öt pénzintézet kínálja ügyfelei számára ezt a szolgáltatást, a közeljövőben szinte minden hitelintézet tervezi a bevezetését. A nagyvállalatoknak egy terminálrendszer révén már korábban is volt módjuk az irodájukból intézni banki ügyeik egy részért, most interneten keresztül a kis- és középvállalkozók előtt is megnyílt ez a lehetőség.

A globalizáció hatására az egész világ a piacok színtere, és egyes szereplők helyett ellátási láncok között folyik a verseny. Hogy csak a leghétköznapibb példát említsük: a kereskedelemben a nagyon fejlett logisztikai rendszerekkel rendelkező hipermarketek versenyeznek egymással, sőt a sarki kisbolttal is. Küzdelmükben meghatározó elem az ellátási lánc menedzselése. Sok hazai cég mégsem szentel megfelelő figyelmet erre.

Már nem az a kérdés Amerikában, hogy miért hatékonyabb egy külső szolgáltatóra bízni valamely tevékenységet. Ma egy cég vezetőinek elsősorban azt kell megindokolniuk, hogy miért végzik azt házon belül. A magyar vállalatszervezési kultúrától egyelőre idegen ez a tevékenységkihelyezés, az outsourcing, bár a kapun belüli káeftésítéssel már évekkel ezelőtt megjelent valami hasonló a költségek csökkentése érdekében. A valódi outsourcing célja azonban nem is ez, hanem a magasabb színvonalú munka feltételeinek a megteremtése.

Amikor az egyik nagy nemzetközi biztosítótársaság pár évvel ezelőtt azt találta mondani, hogy nem tervez előrelépést az internetes szolgáltatások terén, hirtelen leesett a részvényeinek az árfolyama. Ma már biztosan nem nyilatkozna így. A hazai piacon működő huszonegy biztosítótársaság közül viszont van, amelyiknek még internetes felülete sincs, míg mások már kifejezetten internetre kitalált termékeket is bevezettek.

A dotkom cégek területén tapasztalható válság nem érintette a kenyérkeresetet fürkésző vállalkozásokat. Sőt! Ezek a világon mindenhol egyre nagyobb felhasználói körre építhetik kínálatukat. Amerikában az álláshirdetések 70 százalékát az internet segítségével töltik be, a hagyományos, nyomtatott hirdetés a pozíciók 30 százalékában eredményes. Magyarországon egyelőre fordított az arány.

Magyarország lett a holland Aegon NV biztosítótársaság regionális központja, és a kelet-közép-európai térség irányításáért a jövőben Kepecs Gábor, a magyar leányvállalat elnök-vezérigazgatója felel. A magyar tapasztalatokat is kamatoztató Aegon erőteljes pozíciót vívott ki a térségben, és a terjeszkedés folytatódhat a jövőben. Ahogy Kepecs Gábor fogalmaz, ennek üteme mostantól az ő munkabírásától is függ. A regionális kihívások mellett a hazai piac szintén szívügye az Aegon Magyarország Részvénytársaságot tizenöt éve vezető szakembernek.

Először két tagország népszavazásán megbukott az alkotmány, majd a luxemburgi csúcsértekezleten nem sikerült elfogadni a 2007-2013 időszakra szóló költségvetést. Richter Sándor, a bécsi Nemzetközi Gazdasági Kutatóintézet - The Vienna Institute for International Economic Studies - elemzője szerint lehet, hogy ez nem is olyan nagy baj, és az EU képes lesz profitálni a most kialakult helyzetből. Még másfél év van hátra az új költségvetési időszak indulásáig, bár ez, a történteket szemlélve, kevésnek tűnik ahhoz, hogy az unió tagállamai igazi megoldást találjanak a felmerült problémákra.

Ma már egy cég üzleti sikere legalább annyira függ a közvetlen és tágabb környezetében vállalt szerepétől, mint a gazdasági tevékenységétől. És ahogyan globalizálódott az üzleti élet, a társadalmi felelősségvállalás sem csupán nemzeti kérdés: egy új uniós direktíva a 2005-ös üzleti évtől a közepes és nagyvállalatok számára is előírja, hogy pénzügyi jelentésükön túl a társadalmi felelősségvállalásukról is számoljanak be.

A vállalkozók sokasága - kicsik és nagyok egyaránt - érzi úgy, számtalan pénzügyi terhe között az iparűzési adó méltánytalanul növeli meg költségvetését. Vélekedésük nem alaptalan: mértéke független a nyereségtől, kiszámítása nem szektorsemleges, ráadásul az adó valószínűleg nem is EU-konform, miután az unió áfára vonatkozó irányelvébe ütközik.

Sokáig szinte egyáltalán nem beszéltek az Európai Unió politikusai, de még a kutatók sem az unió lisszaboni stratégiájáról. Mostanában viszont egyre több szó esik az öt éve megfogalmazott célkitűzésekről. Gács János kutató közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa szerint a lisszaboni stratégia nem mondható szerencsés próbálkozásnak, az ez év márciusában és áprilisában megszületett módosított változat viszont már jobbnak ígérkezik.

A nyílt végű ingatlanalapok bár viszonylag új keletűek, igen népszerűek a befektetők körében. A legtöbb hazai alapkezelő elsősorban a biztonságosabb béringatlanokat preferálja, ám ha ezek "elfogynak", kénytelenek lesznek a kockázatosabb ingatlanfejlesztések felé fordulni. A hazai alapkezelők legnagyobb konkurensei az agresszív hozampolitikával dolgozó, tőkeerős külföldi befektetők.

A távközlési verseny - a piaci liberalizáció eredményeképpen - már ténylegesen is érzékelhető, a telefontársaságok megpróbálják minél inkább a vevők igényeihez igazítani kínálatukat. Főleg a céges ügyfelekért vetélkednek egymással a szolgáltatók, s úgy tűnik, hogy a lakossági piacon már évek óta folyó mobil-vezetékes párharc most begyűrűzött a vállalati szektorba is.

Az elmúlt két és fél évben a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság a megváltozott stratégiájához igazította legfontosabb partnereinek sorát is. Az állam fejlesztésekért felelős bankját ma hét, különböző finanszírozási és tanácsadási feladatok ellátására szakosodott önálló vagy részben önálló vállalat segíti missziójában.

Nemkívánatosnak minősítették az átváltási árfolyamok szélsőséges bizonytalanságát és rendszertelen mozgását az euróövezet pénzügyminiszterei és az Európai Központi Bank elnöke, egyben aggodalmukat fejezték ki az euró erősödése miatt. Tavaly év végén kiadott közös nyilatkozatuk diplomatikus megfogalmazását a szakértők figyelemre méltónak találták, hiszen ehhez hasonlót utoljára 2000-ben, az euró gyengülése kapcsán adtak ki. Akkor a véleménynyilvánítást az európai bank nyíltpiaci beavatkozása követte. Vajon szükség lesz-e hasonlóra most is?

Ma már szinte senki nem vesz autót készpénzért. A legújabb hitelkonstrukciók közül jó néhányhoz indulótőke sem szükséges. Az egyre élesebb piaci verseny hatására, úgy tűnik, ezen a területen is megjelentek a torzulások. Látszólag minden a vevőért történik, ám a valóságban a lényeg, hogy fogyasszunk, tehát lecserélje az autóját az is, aki esetleg nem is akarta.

Botladozva halad az Európai Unió versenyképességi programjának megvalósulása. A portugál fővárosban 2000-ben megfogalmazott stratégia ambiciózus céljainak 2010-re kitűzött teljesítésére szánt időnek majd a fele lejárt, s az Európai Bizottság most leköszönt elnöke, Romano Prodi szerint az EU kudarcot vallott a maga elé állított növekedési célok tekintetében. Az új bizottság bemutatásakor Barroso elnök pedig azt hangsúlyozta, hogy az elkövetkező öt év egyik fő prioritásának a lisszaboni stratégia hatékonyabb végrehajtását tekinti.

A munkaerőpiacon is rég eljött a minőségi cserék idejei. De vajon kire is van valójában szükség, milyen képességű embereket tudnak a megváltozott körülmények között leginkább használni a cégek?

Lassan életbe lép a Bázel II által előírt új tőkemegfelelési szabályozás, amely minden bizonnyal hatással lesz a bankok hitelezési gyakorlatára. Bár a kis- és középvállalatok ma már a legtöbb pénzintézetnek stratégiai ügyfelei, hitelezésük az új szabályok nélkül is problémás. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy ez a kör vajon okkal vagy ok nélkül aggódik az új rendszer rájuk gyakorolt hatása miatt. Vajon igaz-e, hogy drágítja, és/vagy megnehezíti a finanszírozásukat a bonyolult követelményrendszer?

Az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) nélkül nincs e-kormányzat. A virtuális érrendszernek a feladata ugyanis, hogy a kormányzati és közigazgatási adatbázisokat, hálózatokat és informatikai rendszereket összekapcsolja a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott körnek, illetve biztosítsa a különböző kormányzati szolgáltatások elérhetőségét a civil szféra számára. A közmű maga nem a kormányzat tulajdona, az EGK EU-konform módon ellenőrzési alapokon nyugszik - tudtuk meg dr. Baja Ferenc államtitkártól.

A K&H Bank és a Gfk Kutatóintézet közösen készített felméréséből kiderült a kis és középvállalkozások egyik legsúlyosabb problémája a likviditási egyensúly biztosítása. A vizsgálat eredményeit is figyelembe véve a K&H kibocsátotta az üzleti hitelkártyát, amellyel a cégek akár egymillió forint hitelhez juthatnak tárgyi fedezet nélkül.

A hazai kis- és középvállalati szektornak egyre komolyabb piaci kihívásokkal kell szembenéznie. A sikeres működés nagyobb szervezettséget és hatékonyságot igényel, amelynek egyik eszköze az informatika lehetőségeinek a kihasználása. Bár e kör egészen másképp működik, mint a nagyvállalati szektor, mégis tévedés lenne azt gondolni, hogy az informatika terén más szolgáltatásokat igényelnek. Nem mást, ugyanazt, csak rájuk szabott feltételekkel

Készítsünk csirkepaprikást úgy, hogy ne sérüljön a csirke! Könnyen belátható, hogy nem lehet, mondja Balázs Péter európai biztos a Piac & Profitban megjelent intejújában.

Az IDC legújabb felmérése szerint Nyugat Európa vezető öt országában egyre nő az e-kormányzat kapcsán információ technológiára fordított összegek aránya. Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság az elkövetkező néhány évben úgy tűnik, jelentősen növeli az ilyen irányú kiadásait.

Az emberi erőforrás a legnagyobb vagyona ma egy vállalatnak. Éppen ezért lehetetlen hatékony működést feltételezni anélkül, hogy a cég - legyen kisebb, vagy nagyobb - odafigyeljen dolgozói testi-lelki egészségére. Az Európai Unióban évek óta hangsúlyos kérdés a munkahelyi egészség. Legutóbb idén nyáron Dublinban tartottak konferenciát a témában, az Európai Munkahelyi Egészség Elősegítése címmel.

Bevásárlóközpontból számos van az országban, a Mammut azonban ennél több. Az elmúlt hat év alatt fogalommá vált a budapesti lakosság körében, és mára gazdasági és kulturális szempontból is a főváros életének kiemelkedő tényezője: ezt igazolja, hogy 2003-ban már több mint tizenkétmillióan keresték fel. A mögötte álló filozófiáról és célkitűzésekről S. Nagy Sándort, a szórakoztatóközpont általános igazgatóját kérdeztük.

A rendszerváltás óta külföldi vállalatok jönnek, mennek. Mostanáig elsősorban termelőágazatok települtek Magyarországra, és adott esetben mentek tőlünk keletebbre kihasználva az olcsóbb munkaerő előnyeit. Az Európai Unió tagjaként azonban újfajta lehetőségek nyílnak meg az ország előtt: számos európai nagyvállalat régió központot telepít ide. Ebben az esetben viszont Lengyelország és Csehország a versenytársunk.

Lehet, hogy a maastrichti konvergenciakritériumokat túlhaladta az idő? Azokat ugyanis 1992-ben fektették le, éppen az unió növekedési szakaszában. Azóta a világgazdaság sokat változott, és úgy tűnik, ma az előírt szigorú költségvetési korlátok már kevésbé tarthatók, sőt.

Külföldi vállalatok jönnek, mennek nálunk az elmúlt másfél évtizedben. Mostanáig elsősorban termelőcégek települtek meg, majd esetleg költöztek tőlünk keletebbre, kihasználva az olcsóbb munkaerő előnyeit. Az Európai Unió tagjaként azonban újfajta lehetőségek nyílnak meg az ország előtt: számos nagyvállalat régióközpontot telepít ide.