A dotcom cégek csak az interneten léteznek, ezeket kifejezetten az internetes gazdaság számára - minimális fizikális háttérrel - hozták létre. Beszélünk úgynevezett bricks & mortar (tégla és habarcs) vállalatokról, amelyek nem léptek még ki a webre, s végül beszélünk a bricks & clicks típusú cégekről, amelyek párhuzamosan folytatnak hagyományos és elektronikus kereskedelmet. Hosszú távon ez utóbbi lehet egyedül nyereséges - állítja Székely Iván, a Műszaki Egyetem adjunktusa. A csak on-line üzletet folytató cégek kereskedelmi tevékenysége ugyanis többnyire veszteséges, s bár a reklámbevételek egy ideig fenntartják őket, sőt piaci értékük - ahogy volt már rá példa bőven - hirtelen az egekbe szökhet, előbb-utóbb ezek, mint a lufi, kipukkadnak. Mi sem mutatja ezt jobban, mint tavaly év végén a vállalatközi kereskedelemmel foglalkozó B2B (business to business)-cégek papírjainak tőzsdei árfolyamesése.

Stratégiaváltás

A The Standard amerikai gazdasági magazin szerint néhány dotcom cég új üzleti stratégiával próbál talpon maradni.
Az acélgyártásban használatos alapanyagok kereskedelmével foglalkozó CoreMarkets például 2000 végén 1,5 százalékra szállította le a tranzakciós díját abban a reményben, hogy ezzel újabb ügyfeleket tud vonzani. A kérdés az, hogy a kieső bevételeit tudja-e pótolni olyan értéknövelt logisztikai szolgáltatásokból, mint a szállítmányozás és a raktározás, akkreditív kiállítása, igazolások kibocsátása, vagy sem. Egyelőre még nem tudni.
Más B2B-szereplők radikálisan megváltoztatják eredeti üzletüket, s közülük sokan más üzletek számára kölcsönöznek szoftveralkalmazásokat. Az AviationX például tavaly repülőgépalkatrész-kereskedést nyitott. Mivel azonban nem sokkal ezután mások is bejelentették új, hasonló piactér létrehozását - mégpedig olyan nagy légitársaságokkal a háttérben, mint az American Airlains vagy a Delta -, a cég újragondolta stratégiáját. Most olyan szoftverek árusításával foglalkozik, amely a kisebb légitársaságok tartalékalkatrész-vételéhez és -raktározásához nyújt segítséget.
A B2B-nagykereskedelem gondjai erősen emlékeztetnek sok on-line kiskereskedelemi (B2C-) üzlet korábbi problémáira. Az azonban még nem egyértelmű, hogy a költségek visszaszorítása a B2B-szektorban is olyan szigorú lesz-e, mint a B2C-ágazatban volt.

Új tendencia

Miközben a világ egyik fele még most ismerkedik az új fogalmakkal, a másik fele már azt mondogatja, hogy „a B2B nem is olyan nagy dolog”. Érdekes adat, hogy míg 2000 első negyedévében - a PricewaterhouseCoopers kimutatása szerint - a kockázatitőke-társaságok 1,9 billió dollárt pumpáltak 127 elektronikus nagykereskedelmi vállalkozásba, addig a második negyedévben ez az összeg 1,6 billió dollárra süllyedt, 116 cégre elosztva, s a harmadik negyedévben a lelkesedés tovább lohadt (a negyedik negyedévi adatok még nem ismertek).
Vajon tartós ez a tendencia? Lehet, hogy a befektetések száma nemzetközi viszonylatban most csökken, de újabb és újabb B2B dotcom vállalkozások jutnak jelentős tőkéhez a késői piacra lépő befektetők révén. Az elkövetkező fél évben például további nagy autóipari és fogyasztási cikkekkel foglalkozó ipari piactér alakul meg a szektor legnagyobb vállalatainak részvételével.
Ami pedig még ennél is nyomósabb érv a B2B mellett: az interneten kereskedő társaságok száma várhatóan növekedni fog 2001-ben. Sőt egy Forrester Research-felmérés szerint azoknak a nagyvállalatoknak az aránya, amelyek a termékeik előállításához szükséges alapanyagokat az interneten keresztül szerzik be, 2002-re 39 százalékra fog növekedni a jelenlegi négy százalékkal szemben.

Motiváló tényezők

A Boeing létrehozott egy olyan közvetítői piacot, amely - az alkatrész-utánpótlás megkönnyítésére - összehozza a légitársaságokat az alkatrészgyártókkal. Az elektronikus kapcsolat 1996 óta az interneten keresztül zajlik, s egy évvel később már a Boeing vásárlóinak 50 százaléka használta. Bár a légitársaság elsődleges célja szolgáltatásainak bővítése volt, csökkentek a működési költségek is, és a rendszer új eladási lehetőségeket is generált. A következő lépés a Boeing Online Data (BOLD) szolgáltatás létrehozása volt, amellyel tervrajzokhoz, kézikönyvekhez, katalógusokhoz és egyéb technikai információkhoz biztosítottak interneten keresztüli hozzáférést, így a mérnökök bárhol és bármikor választ kaphattak felmerülő problémáikra. A cég így - a megnövelt produktivitás, a lecsökkentett költségek révén - vásárlóit előnyhöz juttatta más szolgáltatókhoz képest, neki pedig növekedtek a bevételei.


2001. január-február