A megkérdezettek több mint 50 százaléka már hallott az internetes bankolásról - derül ki a KÓD Piac-, Vélemény- és Médiakutató Intézet pár hete zárult kutatási jelentéséből. Visszatartó erő azonban, hogy az internethasználatot nem tartják igazán biztonságosnak az emberek, szemben a bankkártya használatával, amit ma a megkérdezettek 30 százaléka biztonságosnak ítél (néhány éve még ez nem így volt). Valószínűleg emiatt a válaszadók 42 százaléka akkor sem venné igénybe az internetes bankolást, ha lenne rá lehetősége, s mindössze 4 százalékuk élne biztosan a szolgáltatással.

Mindennapi kockázat

Szakértők azonban úgy gondolják, hogy egyre több bank fog megjelenni internetes szolgáltatással, és egyre több ügyfél él majd ezzel a lehetőséggel. Fűrész Gábor, a KÓD Kft. kutatási igazgatójának becslése szerint ez év végére 191 ezren lesznek azok, akik kiegészítő szolgáltatásként igénybe veszik az internetes bankolást. A szolgáltatás jövője azon múlhat, hogy mennyire sikerül a bankoknak, a szakértőknek - s talán a médiának - meggyőzniük az embereket, hogy a technológia valóban biztonságos, s nem több a kockázata, mint amennyi életünk bármely területén fenyeget bennünket.
Az, hogy a web nyílt hálózat, természetszerűleg veszélyeket is rejt magában. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem lehet az interneten keresztül biztonsággal banki ügyeket intézni, „bankolni”, csak tisztában kell lenni azzal, hogy feltörhetetlen kódolás nincs, csupán „erős titkosítás”, amelyet nehéz vagy nem érdemes megfejteni, mert sok időt és pénzt igényel. A világban tudják a szakemberek, a bankok és az ügyfél is, hogy mindezek ellenére az interneten keresztüli ügyintézés biztonságosan működik.

A bizalom pszichológiája

De nem árt az óvatosság! - mondja Kucinski Witold, az LNX Hálózatintegrációs Kft. főmérnöke. - A weben keresztül úgy kell bíznom a másik félben, hogy egy gép áll velem szemben, és „neki” kell elhinnem, hogy az valóban a bank honlapja, és az adatok nem kerülnek illetéktelen kezekbe. S a banknak is el kell hinnie, hogy én valóban az vagyok, akinek mondom magam.
Ez fölveti a titkosítás és az azonosítás problémáját - folytatja a főmérnök. Ma általános vélemény, hogy a világhálón sok visszaélés történik. Ebben a szakma is hibás, hiszen, ha egy szaklap mellékletében CD-n hackerszoftvert lehet terjeszteni - mint ahogyan az a közelmúltban Magyarországon megtörtént -, nem meglepő, hogy a weben is létezik site ezek forgalmazására. A letölthető „trójai faló”-programokkal könnyűszerrel lehet adatokat gyűjteni a gépet használó szokásairól, ismertté válhatnak az általa használt titkos azonosítók, jelszavak és bankkártyaszámok is. A digitális aláírás eddig részben műszaki, részben jogi okokból nem tudott tért hódítani, de mára ezek az akadályok megszűnőben vannak, így szerepe a közeljövőben jelentősen megnő. (Az elektronikus aláírásról szóló cikkünket lásd a … oldalon.)

Net-KRESZ

Az internetet és szabályozását az autók elterjedéséhez és a KRESZ-szabályok kialakulásához hasonlítja Ljubicic Gábor, az OTP szakembere: amikor a városokban tömegesen megjelentek a gépkocsik, kiderült, hogy bonyolult rendszert alkotnak, s elengedhetetlen az egységes szabályozás ahhoz, hogy a rendszer jól használható infrastruktúrává váljék.
A technológia igyekszik megadni minden támogatást a biztonságos használat érdekében, de a felhasználónak is tisztában kell lennie az általa elvégzendő biztonsági intézkedésekkel - hangsúlyozza az igazgató. Ezért az OTP honlapján még egyszer figyelmeztetik a felhasználókat, hogy bizonyos szabályokat a biztonságos működés érdekében tartsanak be; például időközönként változtassák meg jelszavukat. Az OTP Házibankjának használatakor az ügyfél maga is hozhat bizonyos biztonsági intézkedéseket. Gyakori biztonsági megoldás, hogy csak a napi ügyekhez szükséges pénzösszeg kerül az internet-hozzáféréssel rendelkező számlára, az egyéb megtakarításokat a hagyományos módon kezeli az ügyfél. A felhasználó limitálhatja is az interneten keresztüli ügyintézésre rendelkezésre álló pénzösszeget. Az eddigi tapasztalatok szerint a Házibank szolgáltatást igénybe vevők közel fele optimális limitet szab meg, míg alig egyötödük korlátozza nagyon szűkre a keretet.

Fontos, de nem csodaszer

A ma legbiztonságosabb megoldásnak tartja Lázár Ágnes, a K&H vezető munkatársa a bank csipkártyás azonosító rendszerét: a személyi számítógéphez csatlakozik egy csipolvasó terminál, s az azonosítás ezen keresztül történik; vagyis sem az ügyfél PIN kódja, sem más adat nem jut ki a hálózatra. Az ügyfelek a kísérleti szakaszban ingyenesen jutottak mind a kártyaolvasóhoz, mind a csipkártyához, a jövőben azonban valószínűleg fizetni kell ezért.
Az internetes bankolás eddigi lassú terjedésének felgyorsulását sokan az elektronikus aláírás törvénybe iktatásától várják. A jogszabályi háttér ugyan kiszélesítheti az internetes lehetőségeket, de semmiképpen nem csodaszer: ettől függetlenül mindenkinek személyesen is mindent el kell követnie az adatai védelmében. A számítástechnikával kapcsolatos bűnözéseknél 75 százalékban az emberi mulasztás tehető felelőssé, és csak a maradék arányban a technológia.
Szakértői vélemények szerint a jövőben elsősorban a vállalati ügyfélkört érdekelheti elsősorban az elektronikus bankolás, egyrészt mivel ebben a körben gyorsabb az internet terjedése, másrészt a vállalkozók számára akár számszerűsíthetők is a szolgáltatás kínálta előnyök. A cég sorban állás nélkül, kényelmes körülmények között, kötetlen időben, bárhonnan lebonyolíthatja átutalásait, módosíthatja lekötött betétállományát, lekérdezheti egyenlegét anélkül, hogy erre külön személyt alkalmazna. Ellenőrizhető a várt kinnlevőségek beérkezése, vagy hogy a tervezett beruházásához milyen pénzügyi segítséget ajánl a bank. Mindezzel rengeteg idő spórolható meg.
Kisvállalkozói körben végzett mini közvélemény-kutatásunk tapasztalata alapján elmondható, hogy az, aki ismeri az internet lehetőségeit, és használja is mindennapjai során, a bankügyeit is szívesen intézné ily módon, ha a bankjánál lenne rá lehetősége. Ha viszont nincs, ez még nem motiválja arra, hogy emiatt bankot váltson.

E-bank-krónika

Magyarországon elsőként 1998-ban az Inter-Európa Bank, majd 1999-ben az OTP, 2000-ben először a Raiffeisen és a Citibank, év végén pedig a Kereskedelmi és Hitelbank is lehetővé tette ügyfelei számára az interneten keresztüli banki ügyintézést. A bankok adatai alapján az internetet használó ügyfelek száma tavaly év végére elérte a 80 ezer főt. Az OTP Bank több mint 60 ezer internetbanking-szolgáltatást igénybe vevő ügyféllel - akik átlagosan havi 370 ezer lekérdezéses tranzakciót hajtanak végre - egyértelműen piacvezető. Nemzetközi összehasonlításban vizsgálva a legnagyobb brit on-line banknak összesen 250 ezer ügyfele van; egy átlagos on-line bank pedig körülbelül 150 ezer ügyféllel rendelkezik.

2001. április