A francia–magyar gazdasági kapcsolatok a rendszerváltás kezdete óta szorosak, s Franciaország befektetőként a harmadik, mint kereskedelmi partnerünk a negyedik helyen áll a rangsorban.

A tevékenységkihelyezés nem új keletű fogalom, ám a tartalma mára változott. Jelentősen módosult a kihelyezett feladatok köre, és más hatással van a vállalat életére maga az outsourcing is, amely – szoros összefüggésben a globális világ teremtette kihívásokkal – a modern vállalatirányítás egyik kulcseszköze lett, Magyarország számára pedig az újkori tőkevonzás komoly lehetőségét kínálja.

Külföldi utazás előtt általában felmerül a kérdés: kössünk-e biztosítást, és ha igen, milyet és melyik biztosítónál. Az EU-csatlakozás küszöbén pedig már úgy hangzik a kérdés: uniós polgárként kell-e továbbra is biztosítás, vagy a hazai társadalombiztosítás révén jogosultak leszünk orvosi ellátásra a többi tagállamban is?

Stabilizálódott a hárompillérű hazai nyugdíjrendszer. A magyarországi pénztárak európai összehasonlításban is megállják a helyüket, gazdálkodásuk átlátható, működésük biztonságos. Ebből azonban, sajnos, még nem következik az, hogy azt is tudjuk: mennyi lesz a nyugdíjunk, amikor arra sor kerül.

Magyarországon a hárommillió-kétszázezer nyugdíjas a lakosság egyharmadát jelenti. Jövedelmük átlagosan havi negyvenezer forint, ami gyakran még a megélhetésre is kevés. Aligha lehet tehát kifejezetten az öregeket megcélozva hazai vállalkozást alapozni. A kivételt talán az idősotthonok jelenthetik.

A hatályos hírközlési törvény utódjáról, az elektronikus hírközlési törvényről tárgyal a parlament, amely elődjénél szélesebb körű és szigorúbb szabályozást valósít majd meg, immár EU-konform módon. És van még egy újdonsága: a középpontjában a fogyasztók állnak. A viták azonban lapzártánkig nem zárultak le, így a törvény valós hatásában még csak reménykedni lehet.

A növekvő piaci versenyben a vállalatok előtt két út áll. Növelni kell a működés hatékonyságát, és ezzel párhuzamosan csökkenteni kell a költségeket. Már önmagában az egyik is komoly kihívás, nemhogy a kettő együtt. A világ számos országában, és most már hazánkban is, egyre kedveltebb forma a tevékenységek kihelyezése. Ráadásul a napjainkban kapható megoldások a kis- és közepes vállalatok számára is elérhetőek.

A vállalatok menedzsmentje az őt nap mint nap foglalkoztató kérdésekre - történt-e rendkívüli esemény, hirtelen növekedés, vagy csökkenés a versenytársaknál, s ha igen, miért? - szeretne minél egyszerűbb, minél olcsóbban és főképpen minél gyorsabban elérthető választ kapni. Ezért például az újságoknál hatékonyabbak az úgynevezett üzletiintelligencia-megoldások.

Több mint tizenkét éve piacgazdaságban élünk, mégis, az egyik kulturális elmaradottságunk a fizetési morál. Sokan sportot űznek belőle, hogy tartozzanak a szállítóiknak. Hogyan lehet ez ellen védekezni?

Mire jó az EU tagság - tette fel a kérdést Balázs Péter, a Külügyminisztérium Integrációs és Külgazdasági Államtitkárságának vezetője, a Piac és Profit Üzlet Európában című konferenciáján, a délutáni egyes fórum első előadója.

Biztató vagy siralmas az innováció helyzete Magyarországon? Statisztikai adatot találunk pro és kontra. A lényeg azonban nem az, hogy mit mutatnak a számok, hanem az, hogy tudjuk: kutatás-fejlesztés nélkül egyetlen vállalkozás sem lehet életképes hosszú távon, mert előbb-utóbb elfogy alóla a piac.

Az unióhoz csatlakozó országoknak sokáig azzal kellett szembenézniük, hogy egy mozgásban lévő, állandóan átalakuló, fejlődő Európához kell felzárkózniuk. „A vonat halad, és nekünk arra kell felszállnunk” – hangsúlyozták sokszor a szakértők. Most viszont az e-Európa-kezdeményezés révén egy száguldó ciklont kell megcélozniuk, és a lemaradók bizony nagyobbat esnek, mint ahogyan azt korábban valaha is elképzelték.

A ma hatályos magyar büntetőtörvénykönyv szerint bűncselekményt csak természetes személy követhet el. Uniós csatlakozásunkat követően azonban hatályba lép majd az a 2001 végén elfogadott törvény, amely nálunk is bevezeti a jogi személy büntethetőségét, s ami – az unió ajánlása szerint – eszköz lehet a bűnszervezetek felszámolására. Megfelelő háttér nélkül azonban vétleneket is „büntethet”.

Két, egyenként is erőpróbáló feladat vár megoldásra a cégek számára, hogy helyt tudjanak állni a piaci versenyben: növelniük kell a működés hatékonyságát, és ezzel párhuzamosan csökkenteniük a költségeket. A világ számos országában, és most már hazánkban is, egyre kedveltebb és elterjedtebb megoldás erre a tevékenységek kihelyezése. Ami ráadásul a kis- és közepes vállalatoknak is elérhető.

A 2002-es év üzleti és pénzügyi adatai alapján a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. piaci pozícióit megszilárdította, illetve tovább erősítette. Bővültek az ügyfelek hitelállományai, miközben a portfolió továbbra is jó minőségű. A bank bruttó működési eredménye meghaladta az előző évi szintet.

Manapság rengeteg szó esik Magyarország tőkevonzó képességéről, és kevesebb a hazai vállalatok tőkeexport lehetőségeiről. Talán sokan úgy vélik: korai még erről beszélni. A Joint Venture Szövetség (JVSZ) azonban máshogyan gondolja. Szerintük már most meg kell tenni az első lépéseket ahhoz, hogy ezen a téren jelentős versenyelőnyre tehessünk szert.

2002 végén szinte hetente jelent meg egy-egy hír a napilapokban arról, hogy valamelyik multinacionális nagyvállalat a kivonulást tervezi, vagy már csomagol. Bezárt az IBM székesfehérvári gyára, Kínába vitte gyártórészlegét a Kenwood, távozással fenyegetett a Flextronics. Ugyanekkor veszprémi gyárában a Continental Teves újabb autóalkatrészek gyártását kezdte meg, idetelepült az ExxonMobil regionális központja, és a Hewlett-Packard is érdeklődött magyarországi befektetési lehetőségekről.

A magyar vállalatok esetében a munkaidő közel fele, 45%-a elvesztegetett idő, azaz kidobott pénz – derül ki Czipin & Proudfoot Consulting által készített termelékenységi tanulmányból. Jóllehet a tavalyi adatokhoz képest ez 2%-os javulást jelent, mégis a termelékenység növekedését gátló probléma-struktúra konzerválódásának veszélye rajzolódik ki. Ráadásul a hazai vállalatvezetők termelékenység növekedésre vonatkozó várakozásai drasztikusan, több mint 50%-kal estek vissza 2000-ről 2002-re, valamint a termelékenység növekedésre számító vezetők aránya is jelentős mértékben, 69-ről 54%-ra csökkent ugyanebben az időszakban.

Ami ma még szemléletváltás kérdése, holnap már a túlélés eszköze lesz – érvelnek az on-line reklámokat alkalmazó szakemberek. Azt azonban nehéz megjósolni, hogy a marketingeszköztár átalakulása lassú folyamatként vagy robbanásszerűen megy-e végbe. Egy biztos: a mai tízéveseknek, ha felnőnek, már nem lehet ugyanolyan módon eladni a mosóport, mint szüleiknek.

Gazdasági-kulturális „elmaradottságunk” egyik jele a még mindig nem megfelelő fizetési morál. Igaz, egyes vélemények szerint van olyan terület – például a közterhek megfizetése –, ahol már javult a korábbiakhoz képest. Abban viszont szinte mindenki egyetért, hogy a vállalkozások egymás közötti fizetési fegyelme rossz. Mi ennek az oka, és hogyan lehet védekezni ellene?

Megszerezni egyszerű, fenntartani nehéz, elszámolni bonyolult. Mi az? A cégautó. A címben feltett kérdésre nem könnyű tehát választ adni, de néhány itt bemutatott szempont segítheti a döntést. Gyorsan nő a cégautók száma Magyarországon – állítja Borók János, a közel 5600 autóval rendelkező flottakezelő LeasePlan Hungária Rt. operációs igazgatója. Becslése szerint ma 200–250 ezer cégautó fut az utakon, és ahogyan gyarapszik a kereskedelmi munkatársak, üzletkötők, orvoslátogatók száma, úgy nőnek a flották is. A kisebb cégeknél is kedvelt juttatás a kulcsemberek számára a céges gépkocsi használata, s majdan hatalmas piaci potenciált jelent a forgalmazók számára az elöregedett IFA-val dolgozó fuvarozók járműveinek lecserélése.

A szoftver a számítógép agya. Az egyes szoftverek egymással kommunikálva, tudásukat összeadva hallatlan minőségeket produkálhatnak. Úgy mondják, a tudás alapú társadalmak korában élünk. Ebben a világban a tudás a legkelendőbb termék. Ha az egy ember agyában levő összes tudást beletápláljuk a számítógépébe, az elszigetelten működő gép csak működtetője által, annak kiszolgáltatva tudja tartalmát produkálni.

A munkaerőpiacon is eljött a minőségi cserék ideje, mutatják a fejvadász cégek tapasztalatai. De hogy az új gazdaságban tevékenykedő vállalatoknak kire is van valójában szükségük, milyen képességű embereket tudnak a megváltozott körülmények között leginkább kihasználni, azt még mindkét oldalon – munkáltató és munkavállaló – csak sejtik.

Nemrégiben írtunk a multinacionális vállalatok hazai helyzetéről Gyárbezárások: világtrend, vagy hazai jelenség címmel. Az íráshoz több hozzászólás is érkezett, a vélemények a kérdésben megoszlanak. Ez késztetett minket arra, hogy a témával továbbra is foglalkozzunk.

Az elhúzódó világgazdasági recesszió hatására elemzők már korábban is jelezték, hogy elképzelhető, hogy a nálunk letelepedett multik visszafogják beruházásaikat, termelési kapacitásaik növelését, sőt esetleg visszavonulót fújnak. Egy másik szcenárió szerint viszont a leépítések jobbára a még mindig drágább munkaerejű nyugat-európai piacokon várhatóak, és ebből akár még profitálhat is Magyarország.

A Piac és Profit októberi számában megjelent Parádézó önkormányzatok című írásunkban azt latolgattuk, hogy vajon mitől lesz sikeres az egyik polgármester, és bukik meg a másik, vagy mitől fejlődik az egyik település, és mitől stagnál a másik. Vajon a háttérben politika, személyiségi tényezők, vagy csupán a szerencse áll. A cikkből sok minden kiderült, ám végkövetkeztetést nem vontunk le; talán óvatosságból, hiszen a felvetett kérdésekre a végső válasz október 20-án született meg. Most azonban pótoljuk.

A szeptemberi Piac és Profit egyik írásában azt állítottuk, hogy a háztartások multimédiás bekebelezése még mindig csak technológiai lehetőség, és nem tömegáru. Akkor és ott igazunk volt, ám az élet úgy tűnik meghazudtolt minket: mégis beindult az oly régóta emlegetett interaktív tévézés. Igaz nem úgy, és nem onnan, ahogyan azt a szakemberek elképzelték. Az áttörést meglepő módon a mobiltelefonok és a valóság-show-k hozták meg.

Nem kell többet aprópénz után kutatni, izgulni a lejárt parkolóóra miatt, vagy az amúgy is szűkös időnkben a fizetőhely és a gépkocsink között szaladgálni. Ehelyett elég egy hívást kezdeményezni a mobiltelefonunkról, és az óra ketyeg. Igaz, ma még csak a IX. és XIII. kerületekben, valamint a Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő egyes főutakon él a rendszer, de reméljük hamarosan egész Budapesten, sőt, még a vidéki nagyvárosokba is bevezetik.

Két évvel ezelőtt kábelboomról számoltunk be, most pedig a folyamat végéről, illetve pangásról beszélhetünk. Azért a piacvezető szolgáltatók nem panaszkodnak, várnak, és közben nem feltétlenül a szolgáltatásaikat bővítik, sokkal inkább az ügyfélszolgálatot, a számlázási rendszerek minőségét javítják. A háztartások multimédiás bekebelezése pedig még mindig csak technológiai lehetőség, és nem valóság.

A kedvezményes lakáskölcsönök felfutása megtorpant, bankok visszavonulót fújtak. Óvatosságuk okairól olvashatnak cikkünkben...

Rémhírként terjed az autóimportőrök körében, hogy a Pénzügyminisztérium 2003. január elsejétől az 5-6 személy szállítására alkalmas kishaszonjárműveket személyautóként vámkezelteti. Vagyis a korábbi rendeletekkel ellentétben azokat áfa és fogyasztási adó fogja terhelni. Ez nem jelent mást, mint 35-45 , de esetenként akár 50-60 %-os áremelkedést. Ez az intézkedés biztosan nem fogja felgyorsítani az erősen elöregedett haszongépjárműparkunk cseréjét.

Ezt ígérte Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter azon a sajtótájékoztatón, ahol a kormány gazdasági és kereskedelemfejlesztési célkitűzéseit ismertette. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában (MKIK) tartott beszámolón a miniszter az elkövetkező 500 napról, vagyis 2004 január 1-ig tartó időszak célkitűzéseiről beszélt.

Megjelent a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) legújabb kiadványa. A Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról című kézikönyv könyv célja, hogy a hazai kis- és középvállalkozásokat közérthető, hasznos információkkal lássa el. A 15 ezer példányszámban megjelent kézikönyv, és az EU legfontosabb kifejezéseit magyarázó füzet az érdekvédelmi szervezeteken keresztül ingyenesen jut el a vállalkozókhoz.

Az internetboom időszakában a világ azt hitte, hogy az ingyenes szolgáltatóké a jövő. Azután mégsem lett így. 2000 végére már sorra jelentették be megszűnésüket ezek a cégek. A hazai piacon két szolgáltató, a Kiwwi és a Freestart próbált szerencsét, szintén nem sok sikerrel. Az utóbbi azonban az EuroWeb Rt. jóvoltából tovább működik.

A sevillai csúcs után – úgy tűnik – felgyorsulnak az események: az unió még az ősszel, rendkívüli EU-csúcson bejelenti, hogy mely tagjelöltekkel szándékozik befejezni a csatlakozási tárgyalásokat a decemberi, koppenhágai találkozóig. Így talán reális, hogy már 2004 tavaszán bekövetkezik az első tíz tagjelölt, köztük Magyarország csatlakozása.

Az internetboom időszakában a világ azt hitte, hogy az ingyenes szolgáltatóké a jövő. Azután mégsem lett így. 2000 végére már sorra jelentették be megszűnésüket ezek a cégek. A hazai piacon két szolgáltató, a Kiwwi és a Freestart próbált szerencsét, szintén nem sok sikerrel. Az utóbbi azonban az EuroWeb Rt. jóvoltából tovább működik.

A bankszámla nem becsomagolható, nem rakható a kirakatba, mégis, az egyes bankok nevei a fejlett gazdaságokban ugyanolyan „márkásan” csengenek, mint egy divatos sportcipőé vagy üdítőitalé.

Javul a vállalatok üzleti helyzete 2001 októberhez képest – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) most elvégzett konjunktúra tesztjéből. A konjunktúra index az őszi igen alacsony 8,9 pontos szintről 14,3 pontra emelkedett. Ez a második legjobb eredmény az eddig kilenc alkalommal elvégzett konjunktúra – felmérésből. A számokat azonban óvatosan kell kezelni, még akkor is, ha a válaszok egyöntetűen növekedési várakozásokat tükröznek – hangsúlyozzák az MKIK szakértői.

A világgazdaság kereke most még lassan forog, s ez természetesen hatással volt és van az osztrák gazdaságra is, amely nem függetlenítheti magát a globális hatásoktól.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara soron következő küldöttgyűlésén Parragh László az MKIK elnöke hangsúlyozta, fontosnak tartja, hogy a kamara és a mindenkori kormányzat együttműködjenek egymással. A küldöttgyűlésen jelen volt Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt, aki a múlt héten immár másodszor fogadta el a kamara meghívását.

Azzal az április elsejével hatályos törvénnyel – és a hozzá kapcsolódó kormányrendelettel –, amelyet a most lezárult négyéves törvényhozási ciklus utolsó napján fogadott el a magyar országgyűlés, az Európai Unió versenyjogának egy része beépül a magyar jogrendbe.

A Kereskedelmi és Hitelbank rendszeresen a magyar és a nemzetközi számviteli szabályok szerint is közzéteszi eredményeit. A bank ezzel is biztosítani szeretné, hogy működése transzparens, átlátható legyen a külvilág számára. A bank hagyományosan a nemzetközi számviteli szabályok szerinti számokat tartja mérvadónak teljesítménye bemutatásakor, bár az is igaz, hogy az utóbbi években a magyar szabályok fokozatosan közelednek a nemzetközi előírásokhoz. A megmaradó különbségek azonban jelentős számszaki eltéréseket okoznak, derül ki a K&H 2001-es konszolidált mérleg-, és eredménykimutatásából.

A folyamatos kibocsátású, különböző futamidejű MKB Európa kötvénysorozatok után a Magyar Külkereskedelmi Bank idén új kötvénnyel jelent meg a belföldi tőkepiacon. A 2002 februárjában forgalomba hozott változó kamatozású kötvénysorozat 5 éves lejáratra, 3 hónapos BUBOR-hoz kötött (BUBOR + 0,15 százalék) kamattal kapható. A 10.000 forintos alapcímletű, névre szóló kötvények korszerű dematerializált értékpapírként kerültek értékesítésre. Univerzális bankként a nyilvános kibocsátáshoz kapcsolódó forgalmazói feladatokat is az MKB látta el.

A mobiltelefon minden idők legsikeresebb kommunikációs eszköze, és mind a telefonhoz, mind a számítógéphez képest újat jelent. Kicsi, hordozható, közben működik, és akár folyamatos kapcsolattartást is lehetővé tesz, használata pedig csupán néhány funkcióra korlátozódik. Ez a „néhány funkció” azonban mind a szolgáltatónak, mind a felhasználónak egyre nagyobb mozgásteret enged.

Az elmúlt tizenkét évben a kormányzati ciklusok zárását minden esetben a költségvetés költekezése jellemezte.

2002. április 5-től működik a www.e-bizalom.hu internetes oldal, ahol a vásárló olyan webáruházakba linkelhet, amelyek magukénak vallják az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) e szakcsoportja és a Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) ajánlását. A Kiváló Internet Áruház cím egy garancia, hogy az ott vásárló fogyasztó nem fog csalódni az internetes ügyfélkezelés minőségében.

A már régóta tervezett vállalkozói hitelkártyaprogram a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) kezdeményezésére várhatóan 2002 nyarán elindul. Az új hitel a legkisebbek számára is lehetővé teszi, hogy gyorsan és rugalmas módon jussanak az átmeneti likviditási problémáik kiküszöbölését segítő forráshoz. A 2001. novemberben született megállapodás alapján a kormány a programot a Széchenyi-terv keretében támogatja.

Egy cég számára IT területének kihelyezése (outsourcing) 15 százalék körüli költségmegtakarítást ígér. Ennél azonban sokkal fontosabb az a technológiai és innovációs nyereség, amelyet a feladat szakértőcégre való bízása eredményez. 2001. szeptember 11. után pedig az IT szolgáltatások és adatkezelések biztonsága vált elsődleges szemponttá – hangsúlyozta Richard Brodkorb, az IBM Strategic Outsourcing divíziójának regionális alelnöke a mai sajtótájékoztatón.