Aki már került bajba külföldön, az tudja, hogy az ott kapott segítség nagyon drága. Mégis, az országhatárt átlépőknek csak a harmada köt biztosítást a jelenleg ilyen terméket kínáló nyolc szolgáltató valamelyikénél. A biztosítótársaságok pedig aggódnak, hogy az ország csatlakozása után még kevesebben fognak. Félelmük némileg jogos, még akkor is, ha az általuk kínált biztonságot sem a 2004 májusától életbe lépő E111-es uniós nyomtatvány, sem a hazánkban 2006-tól bevezetendő egységes európai egészségkártya nem helyettesíti majd.

Az E111-es balesetbiztosítás

Az egészségbiztosítás – így a társadalombiztosítási rendszer is – minden uniós tagországban az állam hatáskörében marad. Létezik viszont egy koordinációs rendelet, amely azt kívánja szabályozni, hogy egy másik tagállamból érkező személy társadalombiztosítási szempontból ne kerülhessen hátrányosabb helyzetbe az adott ország állampolgárainál; ennek része az E111-es nyomtatvány, amely azonban számos félreértésre ad okot. Az unióban már létező, hazánkban május 1-je után igényelhető dokumentum ugyanis valóban feljogosít sürgősségi betegellátásra, ez azonban jóval szűkebb körű, mint az utasbiztosítások.

– A koordinációs rendeletet a személyek szabad áramlását valló uniós alapelv gyakorlatban való érvényesülése hívta életre – hangsúlyozza dr. Lengyel Balázs, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főosztályvezetője. – Elvileg minden uniós polgár választhat, hogy melyik országban szeretne három hónapnál – eddig számít turistának – hosszabb időt tölteni. Ez viszont csupán hangzatos szlogen maradna, ha mint munkavállaló ezzel elveszítené saját országában addig megszerzett jogosítványait.

De a fogadó ország sem járhat rosszul. Tehát egy unióbeli polgár akkor dönthet úgy, hogy a jövőben egy másik EU-országban kíván élni, ha érvényes egészségbiztosítással rendelkezik a saját országában, és ha igazolt jövedelme alapján a fogadó államban nem jogosult szociális ellátásra.

Az áttelepülés felvet más kérdéseket is. Olyanokat, hogy az állampolgár csak egy országban legyen járulékfizetésre kötelezve, de az ne forduljon elő, hogy egyik országban se legyen biztosítása. Ha pedig „vándorol” az országok között, és mondjuk tízévente másik tagállamban dolgozik, ne veszítse el a nyugdíjra való jogosultságát, még akkor se, ha önmagában tíz év munkaviszony ehhez sehol nem lenne elegendő.

Nos, az unióban egységesen bevezetett E111 az egyenlő elbánás elvét biztosítja a társadalombiztosítást érintő kérdések kezelésében. De nem biztosítás.

Orvosi ellátás kötöttségekkel

Magyarország egyébként már 1996-ban Németországgal, majd 1999-ben Ausztriával is kötött olyan kétoldalú megállapodást, amelynek alapján az a magyar állampolgár, aki itthon rendelkezik társadalombiztosítással, ezekben az országokban is jogosult sürgősségi betegellátásra. A hazai tébéjogosultságról a külföldön is elfogadott igazolást a megyei társadalombiztosítási hivataloknál adják ki, ingyenesen, a TAJ-kártya, munkáltatói igazolás, személyi igazolvány és a lakcímkártya bemutatása után. A kapott papírokat azonban érvényesíttetni kell a külföldi betegbiztosítónál is, ahol a magyar nyomtatvány alapján kiállítanak egy úgynevezett elszámolólapot. 2003-ban közel húszezren éltek ezzel lehetőséggel.

– Az Ausztriába szóló H/A3, illetve a Németországba utazóknak kiállított D/H111 nyomtatványok valójában megelőlegezik az E111-es papírt – folytatja dr. Lengyel Balázs. – De ne feledjük, hogy ha az ottani, helyi törvények szerint például a foghúzás árának nyolcvan százalékát téríti a biztosító, a fennmaradó húsz százalékot akkor is a betegnek kell fedeznie, ha Magyarországon teljesen ingyenes lenne a beavatkozás. Az európai országokban egyébként ma átlagosan tizenkét–húsz százalék az önrész aránya, és a tendencia azt mutatja, hogy ez növekszik.

Kötöttséget jelent az is, hogy – miután államközi megállapodásról van szó – az E111-es papírt csak az egészségpénztárakkal szerződéses viszonyban álló kórházakban és orvosoknál lehet érvényesíteni, aminek az esélyét a helyi körülmények és esetleg rendkívüli helyzetek is ronthatják: Bécsben például nem olyan régen előfordult, hogy fizetési gondok miatt az orvosok egy hónapra felbontották szerződésüket az állami kasszával.

– Nem szabad tehát spórolni május elseje után sem a naponta átlagosan kétszázötven–hatszáz forintba kerülő utasbiztosításon – veszi át a szót Bartók Nagy András, az Európai Utazási Biztosító Rt. elnök-vezérigazgatója. – Hiszen ezeknél a limitet úgy számítják ki, hogy teljes egészében fedezze a külföldre utazó turista baleseti kezelési költségét, és bármely orvos elfogadja, az is, aki nem áll partneri viszonyban a helyi egészségpénztárral. S mivel az egészségbiztosítási rendszer mindenhol tagállami hatáskörben maradt, sürgősségi ellátáson is mást és mást értenek az egyes országok. Általában csak a közvetlen életveszély elhárítása tartozik ide. Ha valaki például a sípálya tetején megsérül, és csak mentőhelikopterrel lehet szállítani, a sérülését ellátják ugyan, de a szállítás költségét – ez úgy hétszázötvenezer forint – már nem fedezi az állam. Kezelik a lábtörést is, ám a hazautazásról a sérültnek magának kell gondoskodnia. A biztosítóknál megvásárolt szolgáltatásnak azonban mindez része, sőt bizonyos típusú utasbiztosítások kórházi kezelés esetén még a rokonlátogatások költségét is megtérítik – mondja a szakember.

Hatályos papírok, uniós változások

Május elseje után némileg egyszerűsödik az ügyintézés. Igaz, miként a jelenleg érvényben lévő kétoldalú megállapodások alapján kiadott igazolások, az E111 sem jár majd alanyi jogon, és amíg az OEP számítógépes adatbázisa nem épül ki teljeskörűen, szükségesek az előbbiekben felsorolt igazolások is. Az informatikai fejlesztések azonban folynak, készül egy új nyilvántartási rendszer, és ebbe folyamatosan töltik az adatokat.

– Ha elindul a rendszer, a kiállításához elegendő lesz itthon az érvényes TAJ-kártya, és azonnal kiadják az igazolást az ügyfél számára – ígéri Lengyel Balázs. – Uniós tagállam polgáraként elszámolólapra sem lesz szükségünk, az orvosok fogadják a kiállított dokumentumot, és bővül a sürgősségi ellátások köre is: beletartozik majd az oxigénterápia, a szülés levezetése és a dialízis is.

A három hónapos érvényességi időszak megmarad, bár az EU rendelete az egyéves lejáratot is lehetővé tenné. Erről azonban minden tagállam maga dönthet. Az OEP vezetősége úgy látta jónak, hogy továbbra is a három hónapra – a vízum nélkül lehetővé tett tartózkodás időtartamára – korlátozza a nyomtatvány felhasználhatóságát, ami a nyaralni indulókat ugyan nem befolyásolja, ám az E111-ben megtestesülő valós szándékokkal némiképp ellentétes.

– Ha azonban valaki igazolja, hogy huzamosabb ideig egy EU-tagállamban tartózkodik, ott tanul vagy dolgozik, netán odatelepült, számára egy évre is kiállítjuk az E111-t – érvel az OEP főosztályvezetője.

Az uniós csatlakozás eufóriájában azon is érdemes elgondolkodni, hogy a külföldi biztosítók mindenképpen versenyt jelentenek majd a hazai társaságoknak. Tudniillik eddig a magyar biztosítási törvény alapján bűncselekménynek számított külföldön biztosítást kötni, még ha ezt sokan – talán, mert a jogszabályt nem ismerték – mégis megtették. Uniós tagállam polgáraként azonban már legálissá válik ez is.