Kolozsi Pál Péter, a GKI szakmai igazgatója azt mondta: a tervek szerint a kormány egyszerre szigorítja és lazítja a pénzügyi tranzakciós illeték szabályozását 2027-től, miközben az illeték mértéke nem változik.

A lakossági és postai illetékmentes ügyletek értékhatárának 50 ezer forintról 150 ezer forintra emelkedésével csökken a magyar lakosságra háruló költség, ezáltal az ingyenes vagy alacsonyabb költségű banki tranzakciók értékhatára emelkedhet, illetve tovább folytatódhat az elektronikus fizetési megoldások térnyerése – jelezte.

Az illeték felső korlátja ugyanakkor 20 ezer forintról 30 ezer forintra emelkedik, így a nagyobb összegű utalások illetéke nő majd, ami a vállalkozókra és a cégekre háruló költségeket emeli. A két lépés eredőjeként a Pénzügyminisztérium 40 milliárd forinttal több bevételt vár ezen a soron; ha ez megvalósul, akkor ez is egyik eleme lesz a 2027-es költségvetési stabilizációnak – fejtette ki a GKI szakmai igazgatója.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza rámutatott, hogy a lakossági tranzakciók nagyobb része a 150 ezer forintos határ alá esik, így az illetékmentesség határának emelése megtakarítást jelent az embereknek. Megjegyezte: az átutalások számától függően ugyanakkor egyénenként jelentősen eltérő lehet a megtakarítás összege. A szakember szintén kiemelte az intézkedések ösztönző hatását az elektronikus fizetésre.

Az illeték felső határának tranzakciónként 30 ezer forintra emelése a lakosságot kevésbé érinti. Regős Gábor úgy véli, a bankok a költségeiket részben át tudják hárítani az ügyfelekre. (MTI)