A kormány 2027-re tervezett költségvetési konszolidációja különösen ambiciózus, a hiány az idei 7,5 százalékról 4,9 százalékra csökkenhet, a javulás döntő része az elsődleges egyenleg javításából származhat. Az utóbbi három évtizedben három olyan év volt, amikor az éves hiánycsökkenés ennél magasabb volt és meghaladta a három százalékpontot – mondta Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke egy hétfői budapesti konferencián.

A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) és a KT hagyományos őszi konferenciáján az elnök kiemelte, a jövő évi költségvetés 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ami a piaci várakozásokhoz képest nem tekinthető túlzottan optimista várakozásnak, az elemzői előrejelzések középértéke alatt van.

A gazdasági növekedés egyik legnagyobb bizonytalansági tényezője a beruházások alakulása, amelyek az előrejelzések szerint idén már az ötödik egymást követő évben mérséklődhetnek. A visszaesés hátterében külső és belső tényezők állnak, és egyelőre kérdéses, hogy jövőre bekövetkezik-e a fordulat – tette hozzá.

A vállalati adóterhek emelkedése, elsősorban a nagyobb vállalatok esetében kedvezőtlenül befolyásolhatja a beruházási hajlandóságot. Kitért a különadókra, amelyek a teljes költségvetési bevétel mintegy 5 százalékát teszik ki, ezért kivezetésük jelentős kihívást jelent. Az előző kormány korábban úgy számolt, hogy 2027-re eltűnhet a különadók egy része, a jövő évi költségvetésben azonban a jelenlegi kormány továbbra is számol ezzel a jelentős bevételi forrással.