A háztartási fogyasztás ezzel szemben a gazdasági növekedés egyik fontos támasza lehet 2027-ben is. A tervezett adóintézkedések egyfajta redisztribúciót jelentenek és elsősorban az alacsonyabb jövedelmű háztartások terheit mérsékelik, ami támogathatja a fogyasztás bővülését – tette hozzá.

A kormány a 2027-2030 közötti középtávú előrejelzésben visszafogott gazdasági és költségvetési pályával számol, ami indokolt lehet a korábbi ambiciózus, akár 4 százalékos GDP-növekedési tervek fényében. A hiánycsökkentés üteme 2027 után lassulhat, ami az államadósság viszonylag mérsékelt csökkenését eredményezheti – mondta.

Horváth Gábor kiemelte, hogy az adósságráta érdemi csökkentéséhez a költségvetési konszolidáció mellett tartós gazdasági növekedésre és elsődleges költségvetési többletre is szükség van. A jelenlegi helyzet ettől eltérő, a növekedés mérsékelt, és az elmúlt évek költségvetési konszolidációs intézkedései ellenére sem sikerült elsődleges költségvetési többletet elérni – hangsúlyozta.

A következő időszak egyik legfontosabb feladata az új gazdasági növekedési modell és az ahhoz kapcsolódó gazdaságpolitikai stratégia részleteinek kidolgozása. A megfelelő költségvetési politika önmagában nem jelent megoldást, ezért strukturális intézkedésekre is szükség van, hogy a gazdaság ismét növekedési pályára álljon – hangsúlyozta.

A régiós költségvetési elnökök kerekasztal-beszélgetésén kitért arra is, hogy jelentős kockázatot jelent az ország magas energiaimport függősége, és egyfajta kockázatkezelésnek is tekinthető a kormány részéről, hogy a jövő évi büdzsében több forrás áll rendelkezésre rezsitámogatásra.