Tőkeexportőrökké válhatunk a jövőben

Manapság rengeteg szó esik Magyarország tőkevonzó képességéről, és kevesebb a hazai vállalatok tőkeexport lehetőségeiről. Talán sokan úgy vélik: korai még erről beszélni. A Joint Venture Szövetség (JVSZ) azonban máshogyan gondolja. Szerintük már most meg kell tenni az első lépéseket ahhoz, hogy ezen a téren jelentős versenyelőnyre tehessünk szert.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Sokáig Magyarország vonzotta a legtöbb külföldi tőkebefektetést a régión belül. A versenyelőny egyik oka az az 1972-es törvény volt, amely először lehetővé tette - igaz korlátozásokkal -, hogy hazánkban vegyes vállalatok alakulhassanak. Ma hasonló előnyöket érhetünk el a határon átnyúló befektetések ösztönzésével akár törvényi feltételek, akár más támogatási módok megteremtésének révén - állítja Gulyás József, a JVSZ 2002 szeptemberében megalakult Tőkeexport Bizottságának tagja.
A Bizottság munkájában a hatóságok közül a Külügy-, a Pénzügyminisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, néhány a tőkeexportot támogató vállalat, mint az Eximbank, az ITDH és a Corvinus Rt., valamint a „kifektetésben” gyakorlatilag érdekelt vállalatok vesznek részt. A közös munka célja pedig, hogy viszonylag rövid idő alatt annyi információt és tudást halmozzanak fel, amely elegendő egy kormányzati ajánlás elkészítéséhez. Hiszen ez lehet a versenyelőny megszerzésének záloga - vallják a szakértők és hozzáteszik: Portugáliában például a nyolcvanas évek közepén bevezetett kormányzati támogatási rendszer a tőkeexport dinamikus felfutásához vezetett.

Néhány nagyvállalat privilégiuma

1997 volt az első év, amikor már jelentősebb magyarországi tőkeexportról beszélhetünk. Azóta évente átlagosan 300-600 millió euró közötti működőtőke került külföldre, bár 2002-ben némi visszaesés volt tapasztalható - mondja Antalóczy Katalin a Pénzügykutató Rt. munkatársa. Az erős ingadozás oka, hogy a számok mögött mindössze néhány nagyvállalat privatizációs befektetései állnak (2001-ben például az összes külföldi tőkebefektetés közel 76 százalékát jelentette, hogy a Matáv megvásárolta a macedón telefontársaságot, 2002-ben pedig a Mol szlovnati befektetése adta a „kifektetések” ötven százalékát).
A kilencvenes évek végén érdekes változás állt be a kiáramló tőke irányában. Addig ugyanis elsősorban az Európai Unió egyes országai (különösen Hollandia), míg ma már a közép- és kelet-európai átalakuló országok a magyar tőke legkedveltebb célpontjai. 2000-től elsősorban Romániába és Szlovákiába irányul a tőkekivitel legnagyobb része.
A Magyarországról kivitt tőkeállomány 2002 év végéig elérte a 2,5 milliárd eurót. Igaz ennek fele még az Unió országaiba került, amiről valójában nem lehet tudni, hogy valóban működőtőke exportnak tekinthető-e. 1999-től napjainkig 1,3 milliárd euró nagyságrendű magyar tőke került a régió országaiba. A befektetések mögött összesen 8 nagyvállalat áll. A Richter és a Dunapac fektettek be a legtöbbször (együtt 15 tranzakciót 900 millió euró értékben), ám értékében a Mol és a Matáv külföldi privatizációi jelentették a legnagyobb tételt. Vagyis a tőkebefektetések döntő hányadát általában a részben külföldi tulajdonban lévő hazai nagyvállalatok adják, ám Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában már körülbelül 3500 olyan cég működik, amelyben jelentős, a kis- és középvállalati körből kikerülő magyar tulajdoni hányad van.
A Danubius Hotel Rt. először Csehországban, majd Romániában és Szlovákiában vásárolt gyógyszállót kiterjesztve a hazai láncot a határon túlra. Ma éppen ennek a terjeszkedésnek köszönhető, hogy viszonylag jó évet tudhatunk magunk mögött annak ellenére, hogy itthon komoly nehézségekkel kűzd a turisztikai ágazat – mondja Beteg Sándor a Danubius igazgatója.

Aktivizálódó keleti régió

Lengyelországon kívül a régió valamennyi országában nő a tőkeexport nagysága. Az egy főre eső kifektetés tekintetében az élen Szlovénia áll. Az ország történelmi hátteréből adódóan kifejezett politikai szándék volt a külföldi tőkebeáramlás visszaszorítása, viszont a kormányzat támogatta a tőkeexportot a gazdasági fejlődés érdekében. Tehát hazai alapokon indult a kifektetés, méghozzá a ma már valódi multinacionális nagyvállalatnak számító Gorenje kezdte. Ma már a szlovén gyógyszergyárak is aktív tőkeexportőröknek számítanak.
Az átalakuló országokból induló tőkekivitel másik éllovasa Észtország, ahol viszont a tőkeimport és export szorosan összekapcsolódik. A finn és svéd érdekeltségű vállalatok – elsősorban bankok és hajózási társaságok – a legaktívabb tőkeexportőrök, és a befektetéseik elsősorban Lettországba, Litvániába, illetve mostanában Oroszországba irányulnak.
Általában ahol a privatizáció gyorsan és zökkenőmentesen zajlott le, azok az országok lesznek aktív tőkeexportőrök - mondja Gulyás József. Ebben a vonatkozásban Magyarországnak versenyelőnye lehet, ráadásul a Kárpátmedencében a magyar jelenlétnek hagyományai vannak.

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo