A 2001-es hazai és nemzetközi szabályok szerint készített eredménykimutatás mégis jelentősen eltér egymástól. Míg a magyar számviteli szabályok alapján a bank –3,6 milliárd forintos negatív eredménnyel zárta az évet, ugyanez a nemzetközi standardok szerint 3,8 milliárd forint pluszt mutatott. A kétféle módszer alapján kapott konszolidált mérleg szerinti különbség 7,4 milliárd forint volt.
Az eltérés okai közül a legjelentősebb az ABN Amro Magyar Bank beolvadásával keletkező, a nemzetközi számviteli szabályok szerint bevételként elszámolt 6,4 Mrd Ft-nyi goodwill hatása. Ez a magyar szabályok szerint nem merül fel.
További jelentős, 1,4 milliárd forintos különbséget okoz, hogy a nemzetközi szabályok szerint csaknem minden eszközt, így az értékpapírokat, derivatívákat is a piaci értékükön kell nyilvántartani, míg a magyar szabályok szerint a határidős műveletek eredménye csak a realizáláskor mutatható ki.
Ezenkívül rendszeresen felmerülő különbség az általános kockázati céltartalék eltérő számítási módja, valamint a csak a nemzetközi számviteli kimutatásokban szereplő halasztott adó.

Javuló eredmény
A nemzetközi számviteli szabályok alapján készített beszámoló szerint a bank mérleg szerinti eredménye 2000-ben 2,5 milliárd forint volt, több mint egymilliárddal elmaradva a pénzintézet 2001 évi teljesítményétől.
2001-ben a bank eszközoldalon csaknem megduplázta az ügyfeleknek nyújtott hitelállományát, és a megelőző évinél mintegy két és félszeresére nőtt a bank kereskedelmi és befektetési célokra kibocsátott értékpapír állománya. Forrás oldalon is hasonlóan dinamikus növekedés volt tapasztalható elsősorban a betétek és letéti jegyek állománybővülése, valamint az egyéb forrásállomány jelentős mértékű növekedésének köszönhetően. 2000 és 2001 között a bank több mint kétszeresére növelte saját tőke állományát.
Bár az üzemi kiadások is közel megduplázódtak, és a bank -163 millió forintról –2,7 milliárdra növelte a hitelek és kötelezettségvállalások esetleges veszteségére képzett céltartalékok összegét, ezt a kamat-, és az ennél dinamikusabban növő jutalék- és díjbevételek, valamint a több mint hatmilliárd forintos rendkívüli nyereség kompenzálni tudták.

Az egyesülés költségei
A Kereskedelmi és Hitelbank magyar számviteli szabályok szerinti konszolidált adózás utáni eredménye 2001. harmadik negyedév végén +2,7 Mrd Ft, a teljes év végén pedig –3,6 Mrd Ft volt. A két számadat közötti kiugróan nagy eltérés elsősorban abból következik, hogy az egész év során a banknál keletkező mintegy 10,3 milliárd forintnyi, az egyesülésből származó egyszeri ráfordítás jelentős részét a K&H. 2001. utolsó negyedévében számolta el. Ráadásul az év végén nagy összegű tartalékot képzett a jövőbeni leépítések várható költségei, az ingatlangazdálkodás racionalizálásával összefüggő korábbi szerződések felmondása, az ingatlanok reális értékre igazítása, valamint a számítástechnikai rendszerekkel és eszközökkel kapcsolatos leírások miatt.
Míg a nemzetközi számviteli szabályok szerint 2000. és 2001. között a bank eredménye javult, a magyar módszer szerint készült konszolidált eredmények az adott időszakban több mint kétmilliárd forintos romlást mutatnak: A 2000. évi magyar számviteli szabályok szerinti bankcsoporti konszolidált mérleg szerinti eredmény –1,0 milliárd forint volt, szemben a 2001. évi –3,6 milliárd forinttal. Ugyanakkor a 2001. évi konszolidált eredmény az egyszeri, 10,3 Mrd Ft-nyi egyesüléssel kapcsolatos ráfordítás (a fent részletezett költségek, leírások és tartalékok) nélkül +6,7 Mrd Ft lett volna.

Az évközi egyesülés hatása
Az ABN Amro Magyar Bank jogilag 2001. június 30-ig működött, ezzel az időponttal zárta le könyveit. A 2001. első félévében realizált eredménye a saját tőkéje elemeként került át a beolvadáskor a Kereskedelmi és Hitelbank könyveibe. A Kereskedelmi és Hitelbank csoport publikált 2001. évi eredménye így tehát a volt Kereskedelmi és Hitelbank egész éves és a beolvadó ABN Amro Magyar Bank második féléves eredményének együttes összege.

További egyesülési költségek 2002-ben
A Kereskedelmi és Hitelbank - a nemzetközi gyakorlat szerint - az egyesülési költségek elszámolásáról azt a döntést hozta, hogy a magyar és a nemzetközi számviteli szabályok keretein belül az összeolvadás lehető legtöbb költségét az első évben, azaz 2001-ben számolja el, oly módon, hogy a későbbiekben - a 2002/2003-ban - felmerülő költségekre is tartalékot képez. Így a 2002. év már tisztán tükrözheti a bank tevékenységének valós eredményét.