A kormány célja, hogy 2004 január 1-ig, az EU csatlakozás első lehetséges dátumáig a hazai vállalkozási szféra megerősödjön, és valóban képes legyen felvenni a versenyt nyugati társaival – szögezte le Csillag István. A miniszter a sajtótájékoztatón elmondta:
- Az addig hátralévő 500 nap alatt három kérdést kell a hazai gazdaságpolitikának megválaszolnia szoros együttműködésben a kamarákkal. Meg kell erősíteni a hazai vállalkozói szektort, ehhez pedig intézményi változtatások szükségesek. Javítani kell a versenyképességüket elsősorban a terheik csökkentése révén, és meg kell teremteni a működésükhöz nélkülözhetetlen kiszámítható üzleti környezetet.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) tervezi a vállalkozók adóinak csökkentését, valamint az őket érintő szabályozások átláthatóbbá tételét. A versenyképesség fokozása érdekében pedig folyamatban van egy kiszámítható költségvetési támogatási politika kialakítása. Ugyanakkor nem az államnak kell pótolnia azt, amit a piac már amúgy is nyújt – tette hozzá a miniszter. A kisvállalkozásokat kell képessé tenni arra, hogy valóban be tudják fogadni az üzleti feltételű finanszírozási forrásokat, akár azáltal, hogy a sokszereplős, szétaprózott piac együttesen lép fel a támogatások igénylésekor, illetve a beruházások terén. Cél, hogy megérje naggyá lenni, ehhez pedig az antikapitalista bizarr gazdaságpolitika helyett kiszámítható környezetet kell biztosítani – hangsúlyozta Csillag István.
Parragh László az MKIK elnöke hozzátette:
- Az elmúlt két évben a magyar államháztartás túlköltekezett, ezáltal a gazdaság valóban negatív irányba mozdult el. Jelentős 6-7 százalékos költségvetési hiánnyal kell számolni, a GDP növekedési üteme lelassult, és az infláció sem apad a kívánt ütemben. Az eredmény pedig: 2001-ben a működőtőke befektetések értéke 1990 óta nem látott alacsony szintet ért el.

Visszafogott költségvetési politika várható

A kormányzat az üzleti környezet kiszámíthatóságát összehangolt monetáris és fiskális politikával kívánja megteremteni. Csillag István újságírói kérdésre válaszolva elmondta:
- Már korábban is szükséges lett volna, hogy egyeztessék a monetáris és fiskális politikát. Most ez megtörtént, de a konkrét cselekvés hátra van még. A 2003-as évtől kezdve a költségvetési politika visszafogottabb és kiszámítható lesz , arra törekszünk, hogy ne gyakoroljunk nyomást a piacra. Ugyanakkor a jegybankot sem hagyjuk magára az inflációs célkitűzések teljesítésében. Együtt, egymást támogatva kell fellépnünk.

A következő évi költségvetés fő célja a felhalmozás ösztönzése lesz. A GKM tervezi – számítva a kamara együttműködésére - beruházás ösztönzési csomag, valamint a kis- és középvállalati kör célzott fejlesztését segítő program kidolgozását. Az előbbi részleteit pénteken tárgyalja a kormány. Elsődleges szempont, hogy a korábbi beruházási adókedvezményeket EU konform támogatásokkal váltsák ki, illetve tervezik új direkt támogatási csomagok bevezetését. A befektetés ösztönző program harmadik, úgynevezett „közérzetjavító” része deregulációs terveket, egyablakos ügyintézés bevezetését tartalmazza.

Nyitás kelet felé

A kormány stratégiájában hagyományosan kiemelt szerepe van az ország EU csatlakozásának, így a kereskedelem politikát is ez határozza meg, jóllehet Magyarország tranzit szerepe miatt nyitni kell kelet felé is. Csillag István elmondta:
- Bizonyos arab országokkal, Kínával, Koreával, Oroszországgal, és más fejlettebb FÁK tagállamokkal a kormány szeretne tető alá hozni kereskedelmi szerződéseket, persze figyelembe véve az Unió szabta kereteket.
Az első lépés a szeptember 16-19 között Moszkvában tartott magyar kiállítás. A nyolc év után először megrendezésre kerülő vásáron mintegy 300 magyar cég – elsősorban gyógyszer-, közlekedési-, eszközgyártó-, és élelmiszeripari vállalatok – vesz majd részt.
Abban a kamara is és a kormányzat is egyetért, hogy a jelenlegi kereskedelemfejlesztési intézményrendszer átgondolásra szorul, nem EU konform. A kamara jövőre kezdeményezni fogja a területfejlesztési törvény, és a kamarai törvény módosítását is.