Nem olyan régen még minden magára valamit adó – és elsősorban a fiatalokat megcélzó – tévéműsornak kellett, hogy legyen e-mail címe. Ma viszont már nem ez a trendi. A nyugat-európai, és egyre inkább a hazai tévéképernyőkön is ezt az elérhetőséget kiszorítják azok a telefonszámok, amelyekre a nézők szöveges üzeneteket küldhetnek mobiltelefonjaikról. És ami valójában egyáltalán nem meglepő: az Economist közzétette a Gartner legújabb felmérését, amely szerint Európában az SMS-ezés népszerűbb, mint az internetezés.
A 2002. májusában elvégzett vizsgálat szerint a francia felnőtt lakosság 30 százaléka küld/fogad szöveges üzeneteket, szemben a 25 százalékos Internet használattal. Németországban nagyobb a szakadék. Itt a felnőttek közel 45 százaléka sms-ezik, míg az internethasználat aránya a 30 százalékot sem éri el. Angliában is az SMS a népszerűbb: ezzel a lakosság közel 50 százaléka él, míg az internetet kevesebb, mint 40 százalékuk veszi igénybe.

A reality tévék hatása

A boom pedig nem másnak, mint a nálunk is egyre népszerűbb valóság show-knak köszönhető; a szavazatok többsége általában sms-ben érkezik. Vagyis a Való Világ, vagy a Big Brother célközönsége úgy tűnik, megtalálta azt a legegyszerűbb módot, ahogyan tényleg részese lehet a műsor alakulásának, vagyis interaktívvá tették a tévézést.
Igaz, szakértők korábban úgy gondolták, hogy ehhez egy bonyolult szoftverre, és egy a tévéhez csatlakoztatható külső egységre van szükség. És ugyan már ez a technológia is készen áll, csakhogy az Internet penetráció, meg a szolgáltatás ára erőteljes korlátozta terjedését. A mobiltelefonok kínálta egyszerű megoldás senkinek nem jutott az eszébe, mígnem az élet megmutatta, hogy az emberek az egyszerű kézenfekvő megoldásokat kedvelik szemben a technológiai csinnadrattákkal.
Számos érv szólt a mobilok mellett. Például a penetráció, hiszen ma már Európában 85 százalékos lefedettségről beszélhetünk, illetve az, hogy a szolgáltatás bevezetéséhez szükséges rendszerek gyorsan és olcsón kifejleszthetőek voltak. Így azonnal a piacra lehetett lépni, ráadásul a bevételen sem kell osztozni számos közbülső csatornával – állítják az illetékesek.

Térjünk vissza az interaktív tévézés kérdéséhez, hiszen az SMS ma már nem csak a valóság-show-k elengedhetetlen része. Európában már a hírcsatornák is arra buzdítják nézőiket, hogy észrevételeiket ilyen formában jutassák el hozzájuk, egyre népszerűbbek a különböző tévés játékok is, ahol a résztvevők SMS segítségével versenyeznek egymással, vagy a zenei adók, ahol a műsort összeállítók sms-ben várják az igényeket. Sőt, a műsorok sugárzói tudatosan használják a képernyőn kialakuló „chatelést” nézettségük növelésére. A végeredmény pedig nem más, minthogy egyre többen mobiljukat is magukkal viszik tévéfoteljeikbe, vagyis ez az interaktivitás egy nagyon kényelmes módjává kezd válni – hangsúlyozza Adam Daum, a Gartner munkatársa az Economist hasábjain.
Ez pedig egy újfajta televíziózást teremt. A műsorkészítők igyekeznek olyan műsort készíteni, ahol szerephez jut a nézők véleménye, sőt, erre épül az adás, szemben az olyan programokkal, amelyet „csupán” a tévénézőknek készítenek.

Drága mulattság

Mindennek azonban a társadalmi hatásain túl komoly gazdasági vetülete is van. Tudniillik az ilyen kommunikáció többnyire úgynevezett emelt díjas SMS-ben zajlik, és a számokat tekintve nem is jelentéktelen bevételt eredményez.
A Big Brother legutóbbi brit sorozatában például a nézők 5,4 millió SMS-t küldtek, ami pénzre lefordítva 1,35 millió font, vagyis 2,1 millió dolláros bevételt jelentett, egy német csatorna műsora egy óra alatt több mint 40 ezer szöveges üzenetet generált, egyenként 0,30 euróért. Egy belga kvíz-show pedig egy hónap alatt 110 ezer játékost vonzott, és ezek mindegyike kérdésenként 0,50 eurót fizetett a nyolcfordulós versenyben. Spanyolországban egy az esti hírműsor előtt vetített keresztrejtvényjátékban a résztvevők 1 euróért SMS-ben küldhetik el válaszaikat, a 300 eurós díj reményében. Az Economist értesülései szerint egy tipikusnak mondható napon körülbelül 6 ezren vesznek részt a játékban.

Vagyis a mobil szolgáltatók bevételének egyre jelentősebb része származik a tévés szöveges üzenetekből. Az emelt díjas SMS árának körülbelül a fele kerül a szolgáltató zsebébe, a maradék részen pedig a csatorna, a műsor készítője, valamint az üzenetkezelő rendszert kialakító cég osztozik. Sőt, a műsorkészítők eleve bekalkulálják a várt bevétel nagyságába az SMS bevételeket. Ma pedig már azt pedzegetik, hogy a mobilszolgáltatóknak túl nagy szelet jut a tortából.