A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 1998 óta évente kétszer végez konjunktúra – felmérést tagvállalatai körében. A kérdezést a területi kamarák bonyolítják. A legutóbb 2002 áprilisában elvégzett tesztben összesen 1563 vállalat vett részt, és a minta - Tolna megye kivételével - szinte országos lefedettséget biztosított.

Parragh László az MKIK elnöke az eredményeket bemutató sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy bár az összevont konjunktúra index igen magas lett, a felmérés egésze mégis ellentmondásos képet mutat a vállalatok jelenlegi és várható helyzetéről.
2001 októbere sok olyan gazdaságpolitikai döntés időszaka volt, ami miatt a vállalakozások várakozásai mélypontra kerültek. Most úgy tűnik, ebből a pesszimista helyzetből a cégek már kezdenek kilábalni, bár a mostani helyzetüket még mindig kifejezetten rossznak látják. Az aktuális üzleti helyzet, és a jelenlegi jövedelmezőség vállalati megítélése lényegesen rosszabb volt most áprilisban, mint félévvel korábban, s a kapacitások kihasználtságának szintje is alacsonyabb most, mint tavaly ősszel. A jövőbeni várakozásaik azonban már jelentősen javultak az előző felméréshez képest.

Optimizmus jellemez szinte minden vállalatcsoportot, régiót, és ágazatot. Míg az átlag lerontásához 2001 októberben a nagyvállalatok kedvezőtlen várakozásai jelentősen hozzájárultak, mára ebben a körben is javulás mutatkozott. A kisvállalatok azonban még mindig optimistábbak – derült ki a felmérésből.
Ha ágazati bontásban vizsgáljuk az eredményeket, az építőipar tűnik a legoptimistábbnak, igaz egyik ágazat sem pesszimista. A megrendelések vonatkozásában érdekes módon a cégek a belföldi állományban várnak a korábbihoz képest jelentősebb növekedést, az exportban mérsékeltebb növekedést prognosztizálnak. Sőt, a nagyvállalatoknál a külföldi megrendelésekre vonatkozóan egyáltalán nem tért vissza az optimista hangulat, a közepes méretű cégeknél már igen.

Az októberi felmérés foglalkoztatásra vonatkozó kérdéseire a megkérdezett vállalatok nagyon pesszimistán válaszoltak. A foglalkoztatási index, azóta némileg javult szinte valamennyi régióban, de a 250 főnél többet foglalkoztató vállalatoknál a foglalkoztatottak számában lényeges javulás nem várható. Biztató, hogy a mostani teszt eredménye regionálisan kisebb eltérést mutat, mint korábban. A sorrendben azonban lényeges változás nincs. Továbbra is a közép-magyarországi cégek nyilatkoztak a legjobban. A makrogazdasági mutatókkal összhangban az MKIK felmérése is azt mutatja, hogy a Közép–Dunántúl növekedési potenciája lassan kifullad, miközben Észak-Magyarország felzárkózási folyamata tart. A dél-alföldi és a dél-dunántúli régió továbbra is az átlagosnál rosszabb foglalkoztatási várakozásokat jelzett, azonban a leszakadásuk valamelyest csökkenni látszik.

Az árindex vonatkozásában a vállalatok válaszai áremelkedést nem jeleznek. Az eredményekből kirajzolódó árcsökkentési várakozásokat azonban óvatosan kell kezelni, mivel a felmérés csak a kínálati (input) árak csökkenését jelzi, azaz azt, hogy a vállalatok a költségoldalt vizsgálva nem érzik szükségesnek áraik emelését. Ebben azonban a keresleti és egyéb piaci tényezők nincsenek kalkulálva. Ráadásul az MKIK által megkérdezettek körében nem szerepelnek a mezőgazdasági vállalkozások, holott az ágazatban az év második felében elképzelhető drágulás, amely kihathat az élelmiszertárakra. Ugyanakkor Palócz Éva , az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézetének ügyvezető igazgatója szerint az árfolyamsáv kiszélesítése, illetve a forint erősödésének kedvező hatása a hazai árakba nem gyűrűzött be, vagyis valószínűsíthetően az importőrök jelentős ártartalékokkal rendelkeznek. Így még akkor is elképzelhető az árindex csökkenése, ha más tényezők – kínálati hatás, árfolyamcsökkenés – ellentétesen hatnának.

A megkérdezett vállalatok a lényeges kérdésekben a jelenlegi helyzetet rendkívül negatívnak értékelték, ugyanakkor kimagasló optimizmussal néznek a jövőbe. Összességében a cégek valamennyi válaszát figyelembe véve, az rövid távon mérsékelt optimizmusra ad okot – hangsúlyozta Palócz Éva .