Megoszlanak a vélemények arról – itthon és nemzetközi téren egyaránt –, hogy lehet-e jogi személynek büntetőjogi felelőssége, vagyis: bíróság elé állítható-e egy cég. Az angolszász országokban már régóta pozitív válasz született a kérdésre – sőt Anglia és Wales 2000-ben tovább szélesítette a jogi személy büntetőjogi felelősségének körét –, a kontinentális Európa országai pedig az utóbbi évtizedben kezdték felülvizsgálni korábbi elutasító álláspontjukat. 1991-ben Norvégia, 1993-ban Izland, 1994-ben Franciaország, 1995-ben Finnország és Spanyolország, 1999-ben pedig Belgium is bevezette a jogi személy büntethetőségét; Németországban, Olaszországban, Portugáliában vagy az unión kívüli Svájcban viszont csak közigazgatási jogi szankciókat alkalmaznak egy cég felelősségének megállapításakor.

Mérsékelt megoldás

Gyakran felmerül a kérdés, hogy egy ember, amikor adót csal, sikkaszt, csempészik, vagy esetleg csődbe visz egy vállalatot, a jogi személy érdekében cselekszik-e. A legújabb jogfejlődés e problémára keresi a választ, amikor hol enyhébb, hol szigorúbb formában megpróbálja a cég felelősségét is számon kérni.

Magyarországon a törvényalkotók köztes megoldást választottak, elsősorban az uniós gyakorlatot szem előtt tartva, bár – mint láttuk – az unión belül sem egységes a gyakorlat.

A magyar jog ezután sem ismeri el gazdálkodószerv büntetőjogi felelősségét, de ha annak valamely tisztségviselője bűncselekményt követ el a jogi személy tevékenységi körébe tartozóan, és egyértelműen bizonyítható, hogy a cég a tett következtében vagyonilag gyarapodik, akkor – a törvény uniós csatlakozást követő hatálybalépése után – a jogi személlyel szemben joghátrány alkalmazható. A bűncselekmény elkövetésével azonban a bíróság továbbra is a természetes személyt fogja vádolni, és őt fogja büntetni – hangsúlyozza dr. Busch Béla egyetemi adjunktus, ügyvéd.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Ha például egy gyár szennyvizet juttat a Tiszába, elsősorban a vezetőség fog felelni a környezetszennyezésért; a megfelelő közigazgatási hatóság pedig kiszabja a cégre a környezetvédelmi bírságot. Ez eddig is így volt. Ami viszont új: ha a menedzsment bűnössége megállapítást nyer, a vállalat büntethető még – a bűncselekmény súlyosságától függően – megszüntetéssel, tevékenysége korlátozásával, illetve pénzbírsággal is.

Eljárásjogi kérdések

Ha a természetes személyt a bíróság felmenti, a jogi személy ellen sem indítható eljárás. Ha a természetes személy ellen megindult eljárás azért szűnik meg, mert – az amúgy bűnösnek talált – ember meghal, vagy egészségi, illetve elmeállapota miatt nem büntethető, a jogi személy továbbra is elmarasztalható.

A törvény megfordítja a bizonyítási terhet: ha a bíróság feltételezi, hogy a cég vagyongyarapodása nem legális cselekményből származik, a vállalat kénytelen bizonyítani ennek ellenkezőjét.

A törvény nem alkalmazható az állami intézmények esetében; például az önkormányzati iskola igazgatója felelősségre vonható adócsalásért, maga az iskola mint intézmény nem szankcionálható. Egy alapítványi oktatási intézmény esetében viszont ugyanez a cselekedet akár a tevékenysége megszüntetését is magával hozhatja.

A törvényt ellenzők szerint az eljárásjogi kérdések kapcsán merülnek fel a legsúlyosabb gondok, elsősorban a hazai sajátosságok miatt. Jogi személy továbbra sem állítható bíróság elé, a természetes személy ellen a hagyományos módon lefolytatott alapeljárásban ítélet születik, és a bíróság „mellesleg” a cégre is büntetést szab ki. Csakhogy a jogi személyt csak jogi képviselő (nem védőügyvéd) képviselheti, akit a törvény részben védői joggal felruház. Érdekes helyzet állhat elő például egy olyan családi kft. esetében, ahol az ügyvezető és a tulajdonos megegyező személyek; ekkor ugyanazt az embert egyik minőségében egy védőügyvéd, a másikban egy jogi képviselő fogja segíteni (a két személy nem lehet ugyanaz). Itt olyan összefonódás vagy esetleg ellentét alakulhat ki, amit az adott jogi keretek között nehéz feloldani – mondja Busch Béla.

A betéti társaságok esetében a cégvagyon és a magánvagyon összeolvadása vet fel szabályozási nehézségeket. Arról nem is beszélve, hogy a törvény hatálybalépését követően a felelősségre vonás elől sem a vagyonnal nem rendelkező beltag, sem a felelőséggel nem rendelkező kültag szerepe mögé nem lehet elbújni.

De hát, többek között, éppen ez: a gazdaság fehérítése, átláthatóbbá tétele a törvény célja.

Hiányzó háttérintézmények

A törvény eszköz a kisember kezében a nagyvállalatokkal szemben, hogy a felelősség valóban oda kerüljön, ahol a döntések születnek. Ugyanő azonban, ha a törvény mellett nem épülnek ki a megfelelő háttérintézmények, akár a vesztese is lehet a gazdaság egészére pozitívan ható szabályozásnak.

Vegyünk egy egyszerű példát! Egy részvénytársaságot adócsalás miatt megszüntetnek. Mit tehet az emiatt bajba került kisrészvényes? A jelenlegi hazai intézményrendszer keretei között nem sokat.

A megoldást egy komoly biztosítási háttérintézmény kiépítése jelentheti, továbbá egy olyan hitelezési és pénzügyi rendszer, ami abban segít az érintett cégeknek, hogy a váratlanul felmerült kiadásai fedezhetők legyenek. E nélkül sok cég akkor is megszűnhet, ha egyébként a bíróság „csak” pénzbüntetéssel sújtotta.



Visszalapozás a Piac és Profit 2002. májusi számába!