A kis- és középvállalkozók körében hiányzik a rendszerek üzemeltetéséhez szükséges információtechnológiai kultúra – állítja Alföldi István, a Neumann János Számítógép Tudományi Társaság ügyvezető igazgatója –, és ez a fejlődés legnagyobb akadálya. A legtöbbjük ezért idegenkedik az informatikai rendszerektől, és nem látja a viszonylag magas – több tízmilliós – beruházás megtérülését.
A többség még csak most kezd a honlapkészítésen gondolkodni, és úgy érzi, hatalmas a távolság önmaga és a közepes, ám külföldi tulajdonban lévő vagy külföldi anyavállalattal rendelkező cégek között, amelyek természetes módon használják a fejlett informatikai eszközöket, és már van igényük a szoftverrel támogatott integrált vállalatirányítási rendszer bevezetésére is. Ez lehet az oka, hogy például egy-két évvel ezelőtt sikertelenül végződött az IBM Business Computing Utility (BCU) kísérlete, amikor hazai kis- és középvállalkozásoknak próbáltak szoftvereket bérbe adni.

Bizalmatlanok és bizakodók

Kállay László, a Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet igazgatója szerint nehezíti a helyzetet, hogy a használati tanácsokat kínáló cégeknek sincs hitelük a vállalkozók előtt, legalábbis az intézet felmérése szerint. Az átlagosnál azonban nagyobb a fogadókészség az informatikai alkalmazásokra azoknál a vállalkozásoknál, amelyek rendelkeznek minőségbiztosítással, továbbá a növekedésre erősen motiváltak körében – részarányuk mintegy tíz százalék -, s amelyek például multinacionális nagyvállalat első lépcsős beszállítójává szeretnének válni, mert elengedhetetlen, hogy előbb-utóbb a megrendelővel kompatibilis integrált vállalatirányítási rendszert használjanak.
Az idézett tanulmány szerint a bizakodók fele, vagyis az összes vállalkozó körülbelül fél százaléka el is éri a kitűzött célt.

Valós veszélyek

Az informatikai befektetéseknek persze valóban megvan az a veszélyük, hogy ha nem megfelelően hasznosulnak, csak pluszkiadást és -munkát jelentenek. A gyakorlatban legtöbbször bizonyos részegységek átalakításával indul el a folyamat, kis-, illetve középkategóriás rendszerek alkalmazásával – mondja Balogh Barnabás hálózatfejlesztő. Vannak olyan szoftvercsomagok, amelyek almodulonként is megvásárolhatók, így lépésről lépésre jut el a felhasználó például a Customer Relationship Managementtől (CRM, lásd decemberi számunkat!) a pénzügyi, a logisztikai rész és az üzleti folyamatok szabályozásán át a teljes integrált vállalatirányítási rendszerig. A leggyorsabban a szakember szerint talán a logisztika – raktározás, szállítás, készletgazdálkodás, nyilvántartás stb. - területén lehet látványos eredményeket felmutatni.
Az integrált vállaltirányítási rendszer bevezetése persze nem egyenlő egy szoftver telepítésével. Ez menedzsmenteszköz, amely precíz helyzetfelmérést, szervezeten belüli változásokat igényel. Ha mindez nem következik be, és az új eszköz nem illeszkedik a vállalati egységbe, csökken a hatékonysága. S amíg nem egyértelmű az üzleti haszna, addig a megvásárlását is drágállják a vállalkozók – egészíti ki az elmondottakat Alföldi István.

Versenyhelyzetben

Az igényeket elsősorban a kínálatnak kell tágítania, de szükség van az új informatikai termékekhez, szolgáltatásokhoz kapcsolt oktatásra, tanácsadásra is. A Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet kérdőíves felmérés keretében három éve rendszeresen megkérdezi a vállalkozókat, hogy mit tartanak a sikeres üzletvitelt akadályozó legfőbb tényezőnek. Az első felmérésnél az adót és más közterheket, illetve a szabályozási kérdéseket nevezték meg, ma viszont a „versenykörnyezetet”. Ez azt feltételezi – magyarázza Kállay László -, hogy lassan kialakul az igény azoknak az eszközöknek a használatára, amelyek segítségével valaki jobb lehet a versenyben másoknál.

Tervezett beruházások

A Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet felmérései szerint a tízmillió vagy a fölötti árbevétellel rendelkező vállalkozások körében már régen nem a számítógép léte vagy nem léte a kérdés. Ebben a körben a vállalkozások több mint kilencven százaléka rendelkezik PC-vel, és üzleti célra használja. Ám - méretkategóriától függően - jelentős különbségek vannak az internetcsatlakozásban. Még a számítógéppel rendelkező közepes- és nagyvállalkozásoknak is csupán kétharmada rendelkezett interneteléréssel, összességében pedig a számítógéppel rendelkező vállalkozásoknak az egyharmada. A megkérdezett vállalkozások alig több mint tíz százaléka használja üzleti célokra is az internetet.
Az informatikai beruházások tervezésére vonatkozó kérdésekre adott válaszok alapján úgy tűnik, hogy mára nyilvánvalóvá vált a hazai kis- és középvállalkozóknak számára is, hogy tartósan csak a korszerű informatikai eszközök ismerete és alkalmazása révén maradhatnak a piacon. A vállalkozások közel húsz százaléka, legnagyobb arányban az egy-tíz millió forint közötti éves árbevételű cégek terveznek informati


2001. március