Egyre több az interneten az olyan cég, amelyik a munkavállalók számára ingyenesen álláslehetőségeket, a vállalatoknak pedig szakmai önéletrajzokat tartalmazó adatbázisokat kínál. Nálunk ma mintegy 25-30 vállalkozás biztosít webfelületet álláshirdetések számára. Ma még nehéz lenne egyértelműen meghatározni, hogy melyik lesz közülük a piacvezető, de az élboly kezd kirajzolódni. Tavaly nyáron indult és várhatóan a következő egy-két éves időszakban lezajlik az e piac felosztásáért zajló küzdelem, amely az európai országokban és Amerikában – a hagyományos ágazatban hazánkban is – a vége felé közeledik.

Hatan az élen

A piacvezető vállalkozásokat magas, 200–300-as pozíciószám, havi 80–150 ezres letöltés jellemzi – mondja Bolodár László, a Karrier Online ügyvezető igazgatója. Ennek alapján hat karrieroldalt szoktak kiemelni.
A legfiatalabb, az egykori Munkafórum felvásárlásával tavaly májusban létrejött CVonline. A vállalkozás mögött jelentős külföldi tőke áll, és ugyan még viszonylag alacsonyabb pozíciószám található oldalukon, nevük máris jól cseng a szakmában.
Ahol mások befejezik, mi ott kezdjük, hirdeti magáról a nemzetközi hálózattal rendelkező jobpilot.hu. A német anyacég részvényei 1999 óta szerepelnek a frankfurti Neuer Markt értékpapírpiacon, és idén megalakult a magyarországi iroda is. Hozzávetőleg kétezer aktuális életrajz és háromszáz pozíció keresi párját a magyar oldalon. A jobpilot részesedése az internetes álláshirdetési piacon 20-30 százalék – állítják a vállalat vezetői. Ők maguk versenytársuknak a job4smarts.hu és a jobonline.hu oldalakat tekintik, de rövidesen szeretnének piacvezetők lenni a magyar internetes állásoldalak között.
A karrier.hu legfőbb vonzereje magazinos jellegében rejlik. Itt az érdeklődők karriertanácsokat, sikertörténeteket és különböző interjúkat olvashatnak.
A piacvezetők között meg kell még említeni a HVG oldalát, a jobline.hu-t, ahol már 250 álláskínáló cég ajánlata közül válogathat a jelölt. Az Álláscentrum és a job4smarts karrieroldalak kiugróan magas, több mint háromszáz pozícióval vezetik a kínálati rangsort.
Csak a pozíciószámok vagy az aktuális önéletrajzok száma alapján azonban csalóka dolog rangsorba állítani a vállalkozásokat, hiszen egyes munkaerőt keresők több cég oldalán is meghirdetik a betöltésre váró helyet, és a pályázó sem csak egy oldalon regisztrálhatja magát.
Mitől függ mégis, hogy mely oldalak válnak a nagy találkozások színterévé?
A vállalatok jó minőségű szolgáltatást és a meghirdetett pozícióra alkalmas pályázókat várnak, a jelöltek pedig a sok állásajánlat közül szeretnék kiválasztani a számukra legmegfelelőbbet.
Az élboly cégei általában 60–80 százalékban visszatérő ügyfélkörrel dolgoznak. Fontos még, hogy milyen pluszszolgáltatást kínál a cég: leggyakrabban önéletrajzmintával, interaktív fizetési besorolással, adatbanki szűréssel, grafikai megoldásokkal vagy hírlevéllel igyekeznek megkönnyíteni az álláskeresés és a kiválasztás folyamatát.

Kik használják?

Az internet és az otthoni PC-k terjedésével párhuzamosan növekszik az érdeklődés az internetes álláshirdetések iránt mind az állást keresők, mind a munkakörök betöltésére legmegfelelőbb személyt kereső vállalatok oldaláról. A cégek számára gyorsasága, hatékonysága és olcsósága teszi vonzóvá a netes toborzást.
A hálózat használata széles körű, hathatós eszköz lehet a frissen végzett diplomásoknak vagy a középfokú szakképzettséggel rendelkezőknek munkahelyük megtalálásában. Az azonban nem valószínű, hogy a vezetők, a szeniorszakemberek vagy a szűkebb területre szakosodott szakértők körében valaha is népszerű lesz ez az álláskeresési forma, hiszen ez a kör általában nem veri nagydobra, ha új helyet keres.
A hálózaton munkaerőt toborzó cégek által meghirdetett pozíciók alkalmazkodnak az internetet felhasználó közönségre jellemző végzettségekhez és szakterületekhez. Az internetes álláskeresők közel 70 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és a pályakezdőtől a középvezetői szintig keres pozíciót.
Miután az informatikai szakemberek töltik legtöbb idejüket a számítógép mellett, a világon mindenhol ők uralják ezt a piacot. Magyarországon is a kínált és keresett pozíciók között közel 50 százalékos az információs technológiai (it) szektor részesedése. Ma még; az internet és a számítógépek terjedésével valószínűleg jelentősen csökken majd az arányuk, prognosztizálják a szakértők. A sor végén a tanári és jogi pálya kullog, alig egyszázalékos részesedéssel.
A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy az interneten állást keresők között dominánssá válhat a középiskolát végzettek aránya, és lassan megjelenhetnek a fizikai dolgozók is a piacon, mint ahogyan már elvétve akad egy-két szakács vagy felszolgáló is, aki felrakja életrajzát a netre – mondja Bolodár Lászó.

A hagyományos nem versenytárs

Sem az on-line, sem a klasszikus módon toborzó vállalkozások nem tekintik egymást konkurenciának, hiszen egészen más szegmens számára nyújtják szolgáltatásaikat – hangzott el egy fejvadász vállalkozás sajtótájékoztatóján.
A külföldi álláspiacok már letisztultak: kialakult az on-line és a hagyományos álláskereső cégek ügyfélköre. Ez Magyarországon is hamarosan meg fog történni, hiszen a különböző típusú állásközvetítő vállalkozások nem ugyanazt az ügyfélkört célozzák meg – mondja Fröhlich Péter, a P & Bert Management Consulting Group Kft. ügyvezető igazgatója.
Az on-line állásközvetítők nem tesznek mást, mint a jelöltek elektronikusan beérkezett életrajzait továbbítják a pozíciót kínáló vállalatokhoz, illetve oldalaikon a cégek elhelyezhetik álláshirdetéseiket. Nem szelektálnak a jelöltek között, nem kerülnek az állást ajánló vállalattal szorosabb kapcsolatba sem, és nem vállalnak garanciát az általuk „kézbesített” munkaerőre. Az ilyen típusú cégek mégis előnyt élveznek, ha valamely vállalat sok jelölt közül gyorsan és olcsón szeretne munkatársat találni, vagy ha a pozíció betöltésére viszonylag jól képzett, ám akár „félkész” szakembert keres. Amikor már speciális területre keresnek munkatársat, inkább a hagyományos megoldás javasolható számukra.
A hagyományos karrierirodák szívesen helyezik el hirdetéseiket az on-line cégek oldalain, információcserére és az adatbank használatára kiterjedő együttműködést alakítanak ki, de nem lépnek át erre a piacra.
Bár az elkövetkező egy-két évben akár 50 százalékos éves növekedést is elérhet az on-line álláspiac, új szereplőnek már nehéz ide betörnie. A másik oldalról ugyanez nem mondható el. A CVonline és a Karrier Online is elkezdte a klasszikus üzletág kiépítését. Miért könnyebb bejutni a szintén telített hagyományos piacra? Bolodár László azt mondja, hogy az internetes karrierirodák azt az előnyüket használják ki, hogy sok ügyféllel állnak kapcsolatban, akik számára szélesebb körű szolgáltatást tudnak nyújtani, ha kibővítik tevékenységüket a klasszikus ágazattal. A hagyományos irodáknak viszont a pályázókat kellene meghódítaniuk, és ez a nehezebb.
Míg egy hagyományos fejvadász cég vagy toborzó karrieriroda ügyfélkörében ritkán találunk kis- vagy középvállalkozást, addig az on-line karrierpiacokon ők is hathatós segítséget kaphatnak a meghirdetett pozíció gyors betöltéséhez.
Miért éri meg egy vállalatnak interneten működő irodán keresztül munkatársat keresni ahelyett, hogy nyomtatott formában megjelentetné az álláshirdetését? Mert olcsóbb, és azonos idő alatt több jelentkezőt eredményezhet, nem is beszélve az esetleges extraszolgáltatásokról. Az irodák általában egy hónapra már 20 ezer forint körüli összegért is kínálnak limitált álláshirdetési lehetőséget, míg a drágább csomagok akár a 100 ezer forintot is meghaladhatják. Itt az ár már korlátlan hirdetési lehetőséget és számos extraszolgáltatást is tartalmaz, mint például az álláshirdetés megjelentetését a nyomtatott sajtóban. A pályázók térítésmentesen helyezhetik el önéletrajzukat az oldalakon.

Határok nélkül

A globalizáció az álláshirdetések esetében is előtérbe hozza a nemzetközi szolgáltatásokat nyújtó rendszereket, a világ több pontjáról összegyűjtött adatokkal rendelkező állásközpontokat. A nemzetközi adatbázis nemcsak a vállalatoknak nyújt segítséget, hanem a munkavállalóknak is, hiszen nagyban hozzájárul az egyes országok közötti munkaerő-áramláshoz, a humán erőforrásban mutatkozó piaci különbségek kiegyenlítődéséhez.
Magyarország számára ennek elsősorban az Európai Unióhoz való csatlakozást követően lenne szerepe, ám a lehetőség kihasználhatóságát várhatóan korlátozni fogja a munkaerő szabad áramlására vonatkozó türelmi idő. Az EU szeretné, ha ezen a területen a csatlakozást követő legalább két évben – osztrák miniszteri vélemény szerint még jobb lenne, ha hét évig – még korlátozások érvényesülnének. A Jobpilot Magyarország Kft. munkatársai szerint az it-szakemberek esetében fennálló helyzet azt mutatja, hogy ha egy munkáltató – legyen az a világ bármely pontján – ragaszkodik a kiválasztott személyhez, a munkavállalási engedély valahogyan mindig elintéződik.

2001. június