Pénzben nincs hiány - de kell-e valakinek?

A bankok kkv-hitelállománya 2016-ban 8-10 százalékkal emelkedhet az Magyar Nemzeti Bank kamatcsere tenderei és a növekedési hitelprogram (NHP) együttes hatására az MNB alelnöke szerint. Az elképzelés ambiciózus, és egybeesik a bankok érdekével is, ám kérdés, hogy bővül-e olyan ütemben a hazai és a globális gazdaság, hogy indokolttá tesz ekkora volumenű fejlesztéseket. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nagyon sok vállalat a válságot úgy élte túl, hogy meglévő kapacitásait csökkentette átmenetileg. Ezek visszaállítása is csak mostanában kezdődött el.

Biztató jelek

Az elmúlt két évben nagyjából 2000 milliárd forintnyi NHP-hitel került a piacra, amivel a bankok némileg ellensúlyozni tudták a hazai kis- és középvállalatok hiteligényének visszaesését. Tavaly a második félévben, de még inkább az utolsó negyedévben a statisztikák szerint megfordult a trend, és némileg nőtt a kkv-hitelállomány. Ekkor már jobbára sejteni lehetett, hogy az NHP második szakaszát követő harmadik menetben sem forgóeszköz-finanszírozásra, sem faktoringra nem lehet igénybe venni majd a 2,5 százalékos forrást, ráadásul a 10 milliárd forintos hitelfelvételi plafon is jelentősen csökken.

"Az idén életbe lépő NHP hármas szakaszának forinthiteléből kizárólag közép- vagy hosszú távú beruházást, illetve lízinget lehet finanszírozni, legfeljebb egymilliárd forintos összegben. Az a cég, amelyik 2015 második félévében realizálta, hogy 2016-ban már nem tud felvenni efféle hitelt, még tavaly év végén kihasználta a lehetőséget" – mutat rá Tóth Zoltán, az MKB vállalati üzlettámogatás területének igazgatója, aki szerint az attitűdváltozás elsősorban a középvállalatok felső szegmensére volt jellemző. (A fentiekhez hozzátartozik még, hogy MNB NHP-t csak beruházási célra lehet felvenni, forgóeszköz finanszírozásra nem. Viszont egy március 21-től érvényben lépő változás szerint már nem kizárólag belföldi székhelyű társaság részesedése vásárolható meg, hanem külföldi is.)

Az állománybővülésben jelentős szerepe volt az egymilliárd forintot meghaladó és a forgóeszköz-finanszírozási célra felvett hiteleknek, míg a beruházási hitelek nagyságrendileg ötven százalék körüli arányban részesedtek a felvett NHP-hitelekből. A forgóeszközhitelek mellett a most megszűnő egyéb hitelcélokra – például a hitelkiváltásra, előlegfinanszírozásra és faktoringra – is nőtt az igény tavaly az utolsó negyedévben. Az MKB által corporate szegmensnek nevezett, évi félmilliárd forintos árbevétel fölötti cégek tűnnek tehát a leginkább hitelképesnek az NHP 2,5 százalékos kamatmarzsot megengedő konstrukciójában: rendelkezésükre áll a szükséges saját erő, és megfelelő a kockázati besorolásuk, hogy éljenek a lehetőséggel.

Már nem is olyan előnyös a 2,5%-os MNB hitel

Bár az elemzők azt mondják, nem lett volna növekedés a kkv beruházásokban a növekedési hitelprogram nélkül, mostanra szakértőnk úgy látja, akad versenytársa is.

Tóth Zoltán szerint alapvetően nem ágazatfüggő a hitelfelvételi kedv. Ma körülbelül 14 ezer – többnyire a jármű-, élelmiszer-, feldolgozóipar és logisztika területén tevékenykedő – társas vállalat esik Magyarországon az említett szegmensbe, amelyek finanszírozásáért már a bankok is versenyeznek. Ám közülük sem mind nyitott a hitelfelvételre, különösen nem a beruházásokra.

Aladics Sándor, az OTP Bank Kis-, Középvállalati Igazgatóságának ügyvezető igazgatóhelyettese is úgy látja, tavaly még főképp a folyószámla- és a forgóeszköz-hitelt keresték a cégek. "Még nem akarnak beruházni, többek között mivel a saját helyi piacaikon sem érzik biztosítva a hosszú távú megtérülést. A cégek többsége saját forrásból sem fejleszt: a vállalati betétállomány évek óta növekszik, az alacsony kamatkörnyezet ellenére is. Az uniós források hiánya is inkább a beruházások ellen hatott tavaly" - vélekedett.

2016: az exportőröké a világ

Az idén két pillérrel, 300–300 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett NHP azonban már kizárólag beruházási és lízing céllal vehető igénybe. A devizapillér esetében azonban megmaradt a tízmilliárd forintos felső limit. Egyszeri és megismételhetetlen lehetőségnek látszik a természetes eurófedezettel rendelkező vállalatok részére meghirdetett devizahitel. Nemcsak a magas hitelösszeg adja a termék különlegességét, hanem az ára is: a vállalatok futamidőtől és kockázati besorolástól függően 0,5–0,8 százalék közötti, maximum tízéves, fix kamatozáson kapnak euróforrást. Ha figyelembe vesszük az emelkedő dollárkamatokat – és annak hatására középtávon az emelkedő euró- és forintkamatokat – prognosztizáló piaci környezetet, ez komoly ösztönző lehet a valóban természetes eurókitettséggel rendelkező vállalatoknak, hogy most fejlesszenek. Ez a lehetőség ugyanis – a ma ismert feltételek szerint – csak idén van.

Felrázná a kkv-kat a BÉT

Nagy Márton BÉT elnök a sajtó nyilvánossága előtt kifejtette, hogy a tőzsde új stratégiával igyekszik fejleszteni a hazai tőkepiacot. A cél az, hogy a magyar vállalatok ne csak kifejezetten a banki hitelekből, hanem tőzsdei forrásbevonásokkal is tudjanak növekedni.

Az MKB piackutatása szerint 2,5 milliárd forint árbevétel feletti, természetes eurófedezettel rendelkező hazai vállalatból van körülbelül 1000-1400 darab. A bankok többsége számára ez az ideális célközönség, persze ez nem jelenti azt, hogy az ennél kisebb forgalmúak ne juthatnának forráshoz.

Az OTP hagyományosan nyitott a kisebb vállalkozások finanszírozására is akár forint-, akár exporthitelről van szó. Vegyünk egy harminc-negyvenmillió forintos hitelösszeget. Ehhez akár száz-százötvenmillió forintos árbevétel is elég – mutat rá Aladics Sándor, aki szerint szó nincs arról, hogy pusztán az olcsó forrás hajtja a bankokba a vállalkozásokat. – Két éve folyamatosan rendelkezésre áll ezen az áron a forinthitel, ma már ez nem kuriózum. Sőt, a jegybanki alapkamat és a marzsok olyan alacsonyak, hogy piaci alapú beruházási hitelt is kínálunk már Bubor plusz két-három százalékos áron. A devizapillér azonban valóban egyszeri és megismételhetetlen lehetőségnek tűnik, köszönhetően a tízéves, fix eurókamaton való eladósodás lehetőségének. Arra ugyanis senki nem számít, hogy a devizakamatok a következő tíz évben ezen az alacsony szinten maradnak.

Devizahitelt az a cég is igényelhet, amelyik eddig nem szállított külpiacokra, ám most lehetővé válik számára a terjeszkedés. Ezt azonban hitelt érdemlően igazolnia kell a bankok számára, és ha mégsem válik be, a forrást kamattal vissza kell fizetni, vagy piaci devizahitelre konvertálni. A beruházni nem, de növekedni képes vállalatok sem maradnak idén olcsó forrás nélkül. Egy tavalyi törvénymódosítás eredményeképpen egy éve az EXIM Bank hozzájárulhat a hazai ipar felpörgetéséhez is. Igaz, a lehetőségre mostanáig nem csaptak le sem a kkv-k, sem a bankok – 2015-ben még ötven EXIM-hitelt sem helyeztek ki – az NHP feltételének módosulása, illetve az EXIM feltételrendszerében bekövetkezett változások hatására idén lehet változás.

Nagy a nyomás a bankokon

Persze az olcsó forrás nem minden, hiszen a fejlesztésekhez kell a piac is. A bankok is óvatosak, az olcsó hitelt sem fogják feltételek nélkül szórni: a készfizető kezességvállalásra, az ingatlanfedezetre vagy a forgalomképes – magas értékű, új és sorszámozott, másodlagos piaccal rendelkező – ingóságra szükség van. A bankok hitelkihelyezési kedvét ugyanis, úgy tűnik, kizárólag olcsó forrással segíti az állam, hiszen törvényi szabályozás továbbra sem ösztönzi a hazánkban újnak számító fedezeteknek – például a vagyont, ingóságot terhelő zálogjognak, árbevétel-engedményezésnek – a bevonását. Ezek érvényesíthetősége – gyorsasága, költsége – ugyanis kérdéses Magyarországon a pénzintézetek szerint, már csak azért is, mert ez kicsi, másodlagos piac, amely kevéssé garantálja a megtérülést.

Új szabállyal lesz gyorsabb az uniós pénzek kifizetése

Új szabályt vezetett be a kormány arról, hogy ha a vállalkozó aláírja egy uniós pályázat támogatási szerződését, akkor a támogatáson elnyert összegnek az 50 százalékát előlegként azonnal lehívhatja. Azt várják, így gyorsulhatnak a kifizetések a szükséges önerő híján.

Az idén megjelenő piaci hitelprogram (PHP) alapvetően a kereskedelmi bankok és a jegybank között zajló ügyletről szól, amiből a cégek mindössze annyit érzékelnek majd, hogy a kereskedelmi bankok igyekeznek fokozni a nettó kkv-hitelállományukat. A jó feltételekkel kialakított termékrendszer azonban ma már a legtöbb kereskedelmi bankban rendelkezésre áll.

"Az egyértelműen látszik, hogy a nemzetközi hátterű vállalkozásokat 2008 és 2013 között többnyire az anyavállalat finanszírozta, ha hiányzott a talpon maradáshoz szükséges önerő. Ezt a forrásigényt igyekszik például a Magyar Nemzeti Bank programja becsatornázni a bankokhoz, aminek sikerére reális az esély. Az már kérdés, hogy a pusztán hazai tulajdonú cégek körében nőtt-e a kockázati feltételeknek megfelelő és hitelt felvenni szándékozó vállalatok száma" – véli Tóth Zoltán, aki szerint az NHP 300-300 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett pilléreinek kihelyezése egy év alatt komoly feladatot ró a bankokra. "A forinthitel egymilliárd forintos plafonösszege nagyszámú hitelképes és beruházást tervező kkv-t irányoz elő egy háromszázmilliárd forintos hitelprogram esetén" – véli a szakember.

Aladics Sándor szerint nem elsősorban a forintpillér kihelyezése okozhat gondot, sokkal inkább kérdés, hogy lesz-e kellő mennyiségű exportálni képes vállalkozás. Lökésszerűen növelhetik a beruházási hajlandóságot a folyamatosan megjelenő uniós pályázatok. Persze kérdés, mennyire fognak ehhez hitelt felvenni a vállalatok, vagy inkább a bankokban pihenő megtakarításaikat használják majd. "A vállalati beruházások strukturális élénkülését hozhatja azonban a CSOK hatására beinduló lakásépítés és -értékesítés, illetve – az idei év első két hónapjának tapasztalata szerint – a földvásárlásra elkölthető közel háromszázmilliárd forint nagy részét is hitelből fedezi a magyar társdalom. 2016-ban az egyes feldolgozóipari vagy exportorientált cégek beszállítói hálózatában is élénkülhet a beruházási hitelek iránti érdeklődés. Szerintem – bankszinten – a forgóeszköz-, a folyószámla- és beruházási hitelek volumenében is öt–nyolc százalékos bővülés lehet idén" - hangsúlyozta.

Tanácsadói szerepben

Több kereskedelmi bank máshogyan gondolkodik mostanában az uniós források kihelyezésében betöltött szerepéről, mint eddig: nem csupán az önerő megelőlegezését, hanem leányvállalataikon keresztül pályázatírást, illetve az EU-források igénybevételét segítő tanácsadást is szeretnék vállalni. A félezer hazai kkv-vezető megkérdezésével készült K&H kkv bizalmi index kutatás is alátámasztja: a cégek igencsak várják a pályázati kiírásokat. "Az elmúlt két negyedévben folyamatosan nő azon cégek aránya, amelyek úgy vélik, támogatáshoz juthatnak a mostani ciklusban. Most a vállalkozások közel fele nyilatkozott így, míg korábban mindössze 36-38 százalékuk. De csak minden negyedikük hallott olyan kiírásról, amely felkeltette az érdeklődését" – mondja Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv-marketing főosztályvezetője, aki szerint ez az arány folyamatosan javul, ahogy kerülnek nyilvánosságra a pályázati listák. Az eredmények arra is rávilágítanak, hogy egyre több cég az EU-s pályázati forrásoktól is függővé teszi fejlesztéseit, és hajlandó akár változtatni beruházási tervén. "Az idén beruházást tervezők több mint fele átütemezné és előbbre hozná beruházásait, ha heteken belül elérhetővé válnának az uniós pályázatok. Tavaly év elején még csak a vállalkozások harmada nyilatkozott így. Azoknál a cégeknél, amelyek tervei között nem szerepel fejlesztés, egy év elteltével 19 helyett már 27 százalék tervezne beruházást, ha rövid időn belül megjelennének a cég szempontjából releváns pályázati kiírások" – mondja a szakember.