Vigyázat! Csökken az előnyünk

Németország hagyományosan a legfontosabb exportpartnerünk, és az első számú befektető Magyarországon: a közvetlen külföldi tőke közel negyede jön innen, ami 3000-4000 aktív vállalatot jelent a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara adatai alapján. A német befektetésekben – más külföldi országokhoz képest – nagyon jelentős a feldolgozóipar súlya. Az idetelepült cégek fele tevékenykedik ebben az ágazatban, fele pedig a szolgáltatási és kereskedelmi szektorhoz köthető. Ebből is következik, hogy a német hátterű cégek nagyon jelentős szerepet töltenek be a hazai foglalkoztatottságban: míg a külföldi hátterű vállalatok közvetlenül mintegy 600 ezer embernek adnak munkát, ebből 250 ezren – több mint az összes multinacionális cég által foglalkoztatottak egyharmada – német társaságoknál dolgoznak.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ha magyarországi német vállalatot kell említeni, általában az Audi, a Mercedes, az SAP, a Telekom vagy a Bosch jut a legtöbbek eszébe. A legnagyobbak mellett azonban számos középvállalat, sok esetben családi vállalkozás is jelen van a hazai gazdaságban: több száz, esetenként ezerfős üzemekben magyar munkavállalókat foglalkoztatnak. A német háttér nemegyszer megbízható felvevőpiacot is jelent a magyarországi egységekben gyártott termékek számára.

– A hagyományosan nemzetközi szinten operáló német vállalatcsoportok közül sokan már jelen vannak a magyar gazdaságban. Bár érdeklődést most is tapasztalunk Magyarország iránt, középtávon nem számítunk tömeges új beruházási projektekre. A hangsúly inkább a meglévő egységek bővítésén lehet – mondja Dirk Wölfer, a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) kommunikációs osztályának vezetője.

Kép: Pixabay

A világpiaci verseny dönt

Az elmúlt években a távol-keleti régióhoz képest újra kezdtek felértékelődni az Európához közelebbi befektetési célpontok, azon belül is a közép-kelet-európai országok. Tömeges visszatelepítésről ugyan még nem lehet beszélni, de az újabb befektetési döntéseknél javulnak a nearshore helyszínek esélyei. A távol-keleti országok költségelőnye ugyanis csökken, miközben bizonyos szempontokból – mint például a szellemi tulajdon megvédése vagy a fenntarthatóság – nagyobb kockázatokat is jelentenek. A közép-európai országok mellett viszont szólhat a földrajzi közelség, a beszállítói kapacitások vagy a kulturális egyezőség is. Ám egy-egy befektetés mögött más-más motívum állhat: ha az ázsiai piac feltárása a cél, Magyarország nem lehet alternatíva, ha pedig a rugalmas és költséghatékony exporttermelés, akkor mi is versenyezhetünk Kínával vagy akár Portugáliával.

– A nagy termelőcégek hosszú távú döntéseit elsősorban a globális kereslet várható alakulása határozza meg, és kevésbé a magyar belföldi kereslet vagy az itteni makrogazdasági helyzet. Ha az Audi globális eladásai szükségessé teszik a kapacitások bővítését, akkor a győri gyárban is számíthatunk beruházásra, létszámnövelésre, de persze ez a másik irányban is igaz – mutat rá Dirk Wölfer. Szerinte középtávon nem várható túlságosan dinamikus világpiaci keresletbővülés, és így a német befektetések magyar gazdaságban betöltött szerepe sem fog ugrásszerűen megváltozni.

Iránytű a német piacszerzéshez
A németországi IT-piac a maga 77,8 milliárd eurós forgalmával igencsak vonzó perspektíva a magyar kkv-k számára. Az innovatív magyar infokommunikációs cégeknek komoly esélyeik lehetnek külföldön, a német piacon érvényesülni azonban nem könnyű. A hungarikummá nyilvánított Kürt Zrt. adatmentés üzletágának a vezetője, Kertész Zoltán, a közelmúltban 8 millió dollár tőkebefektetést realizáló Balabit ügyvezetője, Györkő Zoltán, valamint Gyurácz Németh Iván, az M27 ABSOLVO külpiacra lépési üzletágának a vezetője megosztották velünk személyes tapasztalataikat arról, hogy mi a titka a sikeres németországi piacra lépésnek.
A lassuló világpiaci kereslet azonban jobban előtérbe hozhatja a költségtényezőket, különösen a termelőszektorban. Ez elvileg kedvezően befolyásolná Magyarország jelentőségét a német vállatok számára, csakhogy közben más régióbeli országok sem tétlenkednek. A munkaerő-költségek tekintetében Magyarországnál ma is olcsóbb Románia, és Bulgária is törekszik arra, hogy továbbfejlessze üzleti környezetét, javítsa a vállalati működés keretfeltételeit.

Hosszú távra gondolkodnak

Az elmúlt években a német vállalatok magyarországi jelenlétét nem az új zöldmezős beruházások erősítették elsősorban – leszámítva például a Mercedes 2008-as kecskeméti betelepülését –, hanem inkább a már ittlévők bővítették kapacitásaikat. Az 1999 és 2013 közötti időszakban a külföldi cégek által újra befektetett jövedelem csaknem 60 százaléka német cégektől származott, miközben a teljes külföldi cégállományban a német cégek részesedése csupán 25 százalék volt. A németek tehát hosszú távú stratégiával jöttek-jönnek Magyarországra, nem csupán a pillanatnyi, rövidtávú előnyök támasztják alá a cégtulajdonosok döntéseit.

A csak most kitelepülni szándékozók befektetési döntéseit azonban befolyásolják az aktuális gazdasági és szabályozási feltételek, és úgy tűnik, ebben a versenyben az elmúlt években Magyarország kevésbé volt sikeres, mint más országok.

– Sok területen alapvetően a visegrádi négyek versenyeznek egymással. Az elmúlt éveket nézve úgy tűnik, a német tulajdonosok egyre nagyobb arányban döntenek Csehország és Lengyelország mellett. 2006-ban 15,5 milliárd euró volt a hazánkban lévő német tőkebefektetések állománya, amely akkor valamelyest elmaradt a csehországitól, és megegyezett a lengyel volumennel. 2006 és 2013 között viszont, miközben a magyarországi befektetések volumene alig változott – ma 16,2 milliárd euró –, Lengyelországban 10 milliárd euróval nőtt a német tőkebefektetések állománya, és Csehországra is jutott 7 milliárdnyi állománybővülés. Így 2013-ban 26,0 milliárd eurós állománnyal Lengyelország vezette a V4-országok német tőkéért folytatott versenyét, amelyben a második Csehország volt 25,9 milliárd euróval, és Magyarország az élbolytól leszakadva, csak a harmadik – hivatkozik a Deutsche Bundesbank statisztikájára Dirk Wölfer.

A vállalatok beruházási döntését segítő csekklisták igen hosszúak, és szerteágazóak. A legtöbb szempont persze gazdasági jellegű, kezdve az ország infrastrukturális fejlettségétől a költségemelkedések dinamikáján és az adózáson át a szakemberkínálatig és az oktatási rendszerekig. A lista másik részét a puha tényezők alkotják, és csak ezekkel együtt alakul ki az összkép.

– Lehet, hogy valahol olcsóbb a mérnök, de ha nincs, vagy nem megfelelően képzett, akkor hiába alacsony a költségszint – mutat rá Wölfer.

Amikor egy régió egyes országaiban nagyjából azonosak a számszerűsíthető, gazdasági feltételek, felértékelődhetnek a szubjektív – közérzeti – és gazdaságpolitikai tényezők. Ezek az utóbbi években inkább kedvezőtlenül befolyásolták Magyarország esélyeit.

Csak nézik a csábító piacokat a cégek
A kkv-k többségében felismerik, hogy a külpiacok milyen óriási lehetőségeket kínálnak, de a többségükben semmit sem tesznek azért, hogy ki is törjenek Magyarországról, pedig bőven lenne erre lehetőségük AKCENTA CZ devizapiaci elemzője.
– E téren az egyik, a vállalatok által leginkább kifogásolt tényező a kiszámíthatóság hiánya – utal Dirk Wölfer a DUIHK 21. konjunktúrafelmérésének az eredményeire.

Költségszempontok, és ami még inkább számít

A külföldi leányvállalatot tervező cégek motivációja sokban attól függ, hogy melyik ágazatban tevékenykednek. A termelő szektor képviselőinél – különösen az exportra termelő cégeknél – egyértelműen a költség- és gyártási szempontok dominálnak. Mivel ma a termelőeszközök és az energia, illetve az alapanyagok ára nemzetközi szinten nagyságrendileg megegyezik, az alacsony munkabérek igen fontos szerepet játszanak.

A magyar bérköltségek átlagban a német szint negyedét érik el, ami jelentős különbség. És bár Bulgáriában vagy Romániában még nálunk is olcsóbban dolgoznak, a cégek számára legalább ilyen fontos, hogy milyen a munkaerő minősége: a képzettség, a munkakultúra, a termelékenység. Ilyen komplex megközelítésben viszont a magyar munkaerőpiac versenyképes.

Emellett fontos a logisztika, a közlekedési és a kommunikációs infrastruktúra meg az üzleti szolgáltatások minősége is. A kiépített vállalati környezet és az infrastruktúra szempontjából Románia vagy Bulgária szintén nem érte el a magyarországi szintet, és előny Magyarország földrajzi elhelyezkedése is, hiszen közel van a bajor és délnémet ipari központokhoz. Ez nemcsak a konkrét kilométereket jelenti, hanem adott esetben a kulturális közelséget is: számít, hogy a német vezetők megtalálják a hangot a helyi munkaerővel.

A magyar kormány különösen a termelőszektorban ösztönzi a külfölditőke-beruházásokat, amely törekvésnek nyilván előbb-utóbb érzékelhető hozama is lesz. Más ágazatokban azonban nem ilyen egyértelmű a kép. A szolgáltatási vagy kereskedelmi szektorban döntően a helyi piac kiszolgálása motiválja a beruházást. Itt adott költségszint mellett a fizetőképes kereslet és a szabályozási környezet határozza meg az üzleti sikert. A kiskereskedelmi szektor ma többféle nehézséggel is szembesül, így érthető, hogy jó néhány szereplője nem elégedett a jelenlegi helyzettel.

A számok beszédesek: az összes magyarországi külföldi működőtőke-befektetés az idei év első felében több mint egymilliárd eurónyi negatív egyenleget mutatott az MNB – átfolyó tételektől megtisztított – adatai szerint, ami az elmúlt húsz év leggyengébb eredménye. Arra még nincs adat, hogy a negatívum hogyan oszlik el az egyes befektető országok között.

Véleményvezér

Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo