Hosszan érvelt a SZÉP-kártya mellett az Objektív Kutató Intézet Adózás és foglalkoztatáspolitika című konferenciáján Kiss Zoltán, a BKIK új elnöke. Megnyitóbeszédében elmondta: a kamara álláspontja szerint a SZÉP-kártya esetleges megszüntetése jelentősen felbolygatná a hazai turizmust, amiben ma rengeteg magyar vállalkozás érintett. "Az átalakítást úgy lenne célszerű megvalósítani, hogy a SZÉP-kártya belföldi turizmusra gyakorolt pozitív hatása továbbra is érvényesüljön, hiszen ahogy a számok is mutatják – 2015-ben 350 milliárd forintot juttattak a munkáltatók mintegy 1,2 millió dolgozójuknak a különböző cafeteria-elemekre, ebből 90 milliárd forintot SZÉP-kártyára – jelentős többletforrást jelentett az iparág számára" - mondta.
A konferencián Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára - aki egyébként a kormányzat foglalkozáspolitikai célkitűzéseit ismertette – a témában mindössze annyit mondott újságírói kérdésre, hogy cafeteriaügyben nincs még döntés.
Ágazatonként változik?
Ennél, bár nem sokkal, többet árult el Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 49. kormányinfón újságírói kérdésre arról, hogy mire számíthatnak a munkáltatók és munkavállalók jövőre. Eszerint a kormány határidőre (az unió június 15-ig vár megoldást az általa kifogásolt SZÉP-kártyával és Erzsébet-utalvánnyal kapcsolatosan) elkészíti a béren kívüli juttatások „megszüntetésével kapcsolatos dokumentációt”.
Sok hűhó semmiért
Péntek reggel az ATV műsorában Puskelyné Király Ágnes cafeteriaszakértő elmondta, a jelenlegi cafeteriarendszerrel amúgy semmi probléma nem volt, az utóbbi években úgy tűnt a rendszer végre beállt. "Bár az adózási szabályok időnként változtak, a cafeteriaelemek az utóbbi években kevésbé. A juttatásokat a dolgozók megszerették, megszokták, a munkáltatók pedig beépítették javadalmazási rendszerükbe. Fontos leszögezni, hogy a cafeteriarendszer nem a SZÉP-kártyát és az Erzsébet-utalványt jelenti csak. A munkáltatók megadják a keretösszeget és a választható menüt, és a munkavállalótól függ, hogy ezen belül melyik elemet kéri. A kínálati listában többnyire szerepelt az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya, de a biztosítások, az önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak, az iskolakezdési támogatás, a bérletvásárlás, vagy a lakáshitel-támogatás is" - hangsúlyozta a szakértő.
"A nagyobb munkáltatók saját döntésük alapján, függetlenül a cafeteriarendszertől, is adnak bizonyos juttatásokat, például egy nyugdíjpénztári tagdíj-hozzájárulást, mert számukra ez versenyelőnyt jelent a munkaerőpiacon. A kisebbeknél viszont még kevésbé van a fókuszban a munkavállalók megtartásának, megszerzésének kérdése, így az egyes juttatások szerepe is csekély" – mutatott rá a cafeteria adózáson túlnyúló szerepére a szakértő, aki szerint ott, ahol a munkáltató gondoskodni szeretne a munkavállalója egészségéről, rekreációjáról, mindenképp fontos a juttatás.
Nem a cafeteriát kérdőjelezi meg az unió
Király Ágnes szerint mivel az uniós döntés csupán a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány szolgáltatói oldalát kérdőjelezte meg, a kormányzatnak nem kellene mást tennie, csupán kinyitnia azt a piacot, és máris működhetne tovább a rendszer. Amúgy a cafeteria az államnak sem rossz biznisz: jelenleg közel másfél millió magyar munkavállaló részesül cafeteriában és a munkáltatók 2015-ben több mint 350 milliárd forintot adtak dolgozóiknak különböző juttatásokban, amely után közel 130 milliárd forint adót fizettek be. Az Erzsébet-utalvány és SZÉP-kártya együttes piaca a 2013. évi 200 milliárdról 2015-re már 240 milliárdra nőtt. Azon túl, hogy az állam éves szinten 130 milliárd forint adót – a kedvezményes adóval terhelt juttatások után fizetendő közterhet – szed be a cégektől, maga a cafeteriás szektor is jelentős: a hazai GDP 1,5 százalékának megfelelő pénzt mozgat meg évente. A Piac & Profit által a bejelentéskor megkérdezett szakértők egyetértettek abban, hogy a gazdaság több szegmensét nagyon súlyosan érintené ez a lépés.
