Az adószakértők és a cafeteria-tervezésben gyakorlott szakemberek a Miniszterelnök általános bejelentését konkrétumok hiányában még nem tudták kommentálni részletesen. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young partnere elmondta: amennyiben a munkavállalók az új kétszintű bérrendszerben az eddigi juttatásaikat nem nevesített célokra, hanem munkabérben kapják, nem nő a jövedelmük, de tény, hogy a bérstatisztika növekedést mutat majd. Abban viszont egyetértenek az általunk megkérdezett szakértők, hogy számtalan káros következménnyel számolhatunk a cafeteria beszántásával.
Hasonló véleményen vannak az érdekvédelmi szervezetek és a munkaadók is, akik sérelmezték, hogy az ügyben a kormány nem folytatott velük előzetes egyeztetést. Ezt követően Rogán Antal egy fórumon a kedélyeket megnyugtatandó bejelentette, hogy a cafeteria átalakításában sok még a nyitott kérdés. A kormány nyárig felhívja a munkaadókat, hogy a részletszabályokat közösen alakítsák ki.
Jelenleg közel másfél millió magyar munkavállaló részesül cafeteriában. A munkáltatók 2015-ben több mint 350 milliárd forintot adtak dolgozóiknak különböző juttatásokban, amely után közel 130 milliárd forint adót fizettek be. Az Erzsébet-utalvány és SZÉP-kártya együttes piaca – amit teljes egészében ki kívánnak vezetni a rendszerből a brüsszeli döntésre válaszul – a 2013. évi 200 milliárdról 2015-re már 240 milliárdra nőtt.
Azon túl, hogy az állam éves szinten 130 milliárd forint adót – a kedvezményes adóval terhelt juttatások után fizetendő közterhet – szed be a cégektől, maga a cafeteria szektor is jelentős: a hazai GDP 1,5%-ának megfelelő pénzt mozgat meg évente.
Súlyos kockázat
Nem kis fába vágja a fejszéjét az, aki ennek a rendszernek a teljes átalakítását tervezi, beleértve az átalakítás adójogi-adminisztrációs vonzatát. Ez kifejezetten a választások előtti évben lehet veszélyes, amikor egy nem átgondolt, a cégek és az alkalmazottak számára esetlegesen negatív következményeket magában hordozó változás szavazatvesztéssel járhat.
Dr. Trautmann László az Objektív Kutatóintézet Zrt. kutatási igazgatója a cafeteriarendszer átalakításának társadalmi vetületére is rámutat.
– A 21. század egyik fontos tapasztalata, hogy a teljesítményre való ösztönzés nemcsak a béren keresztül valósulhat meg, hanem más forma, más eszközök is rendelkezésre állnak. Ezek között szerepel a cafeteria és az egészségpénztári befizetések is. Az emberiség kultúrája is összefoglalható abban, hogy az ember intézményeket teremt, amelyek védik az értékeket, biztosítják az erények érvényesülését. Az egészség ilyen érték, és az egészségpénztárak ezt az értéket védik, az államnak pedig feladatai közé tartozik, hogy ezeket az intézményeket védje, fiskális és más eszközökkel segítse ezeknek az intézményeknek a működését. A cafeteria állami szempontból tehát nemcsak adóztatási, költségvetési probléma, hanem az értékrend védelmének kérdése is – válaszolta a Budapesti Corvinus Egyetem mikroökonómiai tanszékének tanszékvezető tanára a Piac & Profit kérdésére.
Nem ússza meg az állam a kártérítést
Jogi szakértők szerint a jövő év elejétől eltörlésre ítélt Erzsébet-utalvány nem jelenti automatikusan azt, hogy a piacról kiszorított szereplők ne léphetnének fel jogos kártérítési igénnyel. Az a tény, hogy a magyar jogrendszerben a jogsértő állapot 2013 elejétől 2016 végéig fennállt, megteremti a kártérítés jogalapját. Ez a monopolizált bevételeket alapul véve elérheti akár a több tízmilliárdos nagyságrendet is.
