„A növekedés nem elhatározás kérdése, meg kell teremteni a feltételeket”

A magyar vállalatok versenyképessége messze elmarad a kívánatostól Pitti Zoltán volt APEH-elnök szerint. Az okokat a szabályozók és ösztönzők területén kell keresni a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kara Gazdaságpolitikai Tanszékének tudományos kutatója szerint.

A makroszinten kedvező mutatók ellenére a hazai vállalati szféra komoly kihívásokkal néz szembe – mutatott rá Pitti Zoltán az Objektív Kutató Intézet Adózás és foglalkoztatáspolitika című konferenciáján. Szerinte a 400 ezer hazai vállalat maximum 30%-a minősíthető növekedés orientáltnak, márpedig dinamikus növekedés nélkül Magyarország egyértelműen lemarad a nemzetközi versenyben. Orbán Viktor miniszterelnök legutóbb Veszprémben beszélt arról, hogy 5%-os növekedés mellett tudnánk kihasználni a gazdaságban rejlő potenciált és csökkenteni a távolságot az életminőség tekintetében a hozzánk képest szerencsésebb országokhoz viszonyítva.

– A növekedés nem elhatározás kérdése, annak meg kell teremteni a feltételeit. Úgy tűnik, eddig nem sikerült, hiszen Magyarország a 28. helyről a 63-ra esett vissza a nemzetközi versenyképességi rangsorban – mondta a szakember, aki szerint a magyar GDP előállításban meghatározó és meredeken növekvő trendet mutat a nem pénzügyi vállalatok teljesítménye, így, ha az ország versenyképességét szeretnénk fokozni, erre a szektorra kell fókuszálni.

Kép:MiniCRM

– Olyan vállalkozási környezetet kell kialakítani, amely nem fékezi, hanem ösztönzi a nem pénzügyi szektor cégeinek teljesítményét. Ebben jócskán van lemaradásunk: a magyar termelékenységet veszélyeztetik a demográfiai folyamatok, az oktatási politikából eredően a képzett, képezhető és motiválható munkaerő hiánya, valamint a magasabb képzettségű, termelékenyebb munkaerő külföldre távozása – mutatott rá Pitti Zoltán.

Tartsuk itthon a dolgozókat!
Míg néhány éve a magyarországi vállalatok arra panaszkodtak, hogy a magyar munkaerő röghöz kötött, és még egyik városból a másikba sem könnyű elcsábítani, mára kifejezetten mobilakká váltak a magyarok. Szakképzettek és friss diplomások egyaránt tőlünk nyugatabbra keresik a boldogulást. Anélkül, hogy kísérletet tennénk arra, hogy bebizonyítsuk, hogy a KSH adata – amely szerint 2013-ban 350 ezer körül voltak az országot elhagyók – súlyosan alulbecsüli a kivándorlók valós nagyságát, a magyarországi kisebb és nagyobb cégek egybehangzó véleménye alapján kijelenthetjük: egyre nagyobb a gond a hazai munkaerőpiacon. A jól képzett munkaerő hiánya lassan a vállalkozások versenyképességét és így az ország gazdasági növekedését befolyásolja.
Sok kicsi nem pótolja a nagyot

A vállalatok teljesítményét rontja a szétaprózódott vállalati szerkezet, amely helyzeten rontanak a hatályos adózási szabályok is.

– A KIVA, KATA, EVA alkalmazását árbevételhez, vagy alkalmazotti létszámhoz kötik, a kreatív magyar vállalkozó pedig igyekszik ennek megfelelni, akár úgy, hogy szétdarabolja a cégét. A szabályozás azonban figyelmen kívül hagyja a mérethatékonyságból származó előnyöket. A hazai vállalkozások 90%-a mikro- és kisvállalat, miközben érdemi növekedést főképp a külföldi érdekeltségű nagyobbak és az első körös beszállítók mutatnak. A kisvállalatok és a startupok – minden tiszteletem az övék – nem tudják pótolni a nagyok gazdasági struktúrájában rejlő erőt – mutatott rá előadásában Pitti Zoltán.

Például nagyon kevés magyar vállalat tud helytállni a nemzetközi piacokon, holott a globális világban a nemzetköziesedés alapfeltétele a növekedésnek. A hazai szabályozási gyakorlatban, adózási környezetben nincs összhang a befektető, a tulajdonos, a menedzser, a munkavállaló és a makrogazdasági elvárások eltérő érdekei között, a szabályok döntően nagyvállalatokra szabottak, a kis- és középvállalatokra rakódó teher pedig óriási.

Rosszul állunk

A növekedés legnagyobb hátráltató tényezője a vállalakozások alacsony átlagos kibocsátási aránya és a lokális jellegük. A mikro- és kisvállalkozások tőkeellátottsága elégtelen, nehezen jutnak külső forráshoz, és nem azért, mert a bankok nem akarnak adni, hanem azért, mert a vállalati mutatók nem adnak elég garanciát a bankoknak, hogy hitelezzenek.

A hazai K+F alacsony, az elhasználódott vagyon és a pótlása közötti olló pedig nyílik, miközben egy dinamikusan fejlődő, a robottechnológia felé mozduló világban kellene a cégeknek helyt állniuk. Erre kicsi az esély tudás növelése, a fogadókészség javítása, a szabályozási környezet megváltozása nélkül.

Pitti Zoltán egy japán közmondással írta le a helyzetet: a jövőkép cselekvés nélkül álom, a cselekvés jövőkép nélkül, rémálom.

Véleményvezér

Hadházy Ákos szerint öt és fél éve tehetetlenkedik az Ügyészség Orbán Viktor fogásza ügyében

Hadházy Ákos szerint öt és fél éve tehetetlenkedik az Ügyészség Orbán Viktor fogásza ügyében 

Iszonyúan keresik az igazságot az Ügyészségen, csak nem találják.
Rekordot döntött a külföldieknek kiadott magyarországi tartózkodási engedélyek száma

Rekordot döntött a külföldieknek kiadott magyarországi tartózkodási engedélyek száma 

Több tízezer ázsiai érkezett Magyarországra egyetlen év alatt.
Elképesztően nagy minimálbér-emelést terveznek

Elképesztően nagy minimálbér-emelést terveznek 

Jön az ezer euró feletti minimálbér.
Újabb fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború

Újabb fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború 

Egyre durvul a háború.
Épül-szépül az Orbán-család szuper luxus kastélya

Épül-szépül az Orbán-család szuper luxus kastélya 

Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország.
Fejenként 600 millió forintról maradtak le a magyar kutatók

Fejenként 600 millió forintról maradtak le a magyar kutatók 

A tudáspiacon a nulla eredmény rendszerszintű hibát jelez.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo