A napjainkban egyre gyakrabban zöldellő tető egyáltalán nem új találmány. Már az ókorban is gyakran használták az előkelőségek palotáit építők. A 21. században azonban nem a gazdagság és a fényűzés szimbóluma, sokkal inkább a városokból kivesző zöldterületek pótlásának egyik helytakarékos és ökológiailag is hasznos eszköze.

Nehezen és drágán finanszíroznak ma a bankok, de a vállalkozások sem szívesen adósodnak el tíz-tizenöt évre több mint tízszázalékos kamatteher mellett. Mivel a talpon lévők többsége már minden tartalékát felélte, nincs miből beruházzon. Az ördögi kör ott zárul, amikor bár ötlete lenne, a forráshiány miatt a vissza nem térítendő uniós fejlesztési forrásokkal sem tud élni. Az államilag támogatott kedvezményes hitelek még megoldást jelenthetnek a finanszírozható cégeknek.

Nehezen és drágán finanszíroznak ma a bankok, de a vállalkozások sem szívesen adósodnak el tíz-tizenöt évre több mint tízszázalékos kamatteher mellett. Mivel a talpon lévők többsége már minden tartalékát felélte, nincs miből beruházzon. Az ördögi kör ott zárul, amikor bár ötlete lenne, a forráshiány miatt a vissza nem térítendő uniós fejlesztési forrásokkal sem tud élni. Az államilag támogatott kedvezményes hitelek még megoldást jelenthetnek a finanszírozható cégeknek.

FFF: friends, famlilies, fools, azaz a barátok, a család és a bolondok adnak pénzt egy vállalkozás megkezdéséhez, szól a mondás. Az üzlet beindítása a világon sehol nem egyszerű. Magyarországon is vannak lehetőségek, csak kevesen tudnak élni azokkal.

Számos cég előtt felcsillant a remény a Legfelsőbb Bíróság döntése után, hogy pénzt lásson az adóhatóságtól. Azok is remélhetnek, amelyek 2006-os bevallásukban azért nem érvényesítették a helyi iparűzési adót mint társaságiadó-alapot csökkentő kedvezményt, mert valamely adószámlájukon tartozás mutatkozott, és azok is, amelyek akkor hibásan vonták le az iparűzési adót, és erre egy későbbi ellenőrzés során derült fény. Az egyetlen kritérium: 2006-ra vonatkozóan nem lehet nettó adótartozása a vállalkozásnak.

Az EU-s forrásoknak az utolsó fillérig célba kell érkezniük, és ebben „semmilyen kompromisszumot nem fogadhatunk el”, hangsúlyozta Orbán Viktor az Új Széchenyi Terv eredményeit összegző NFÜ-tanácskozáson csütörtökön. Ehhez a miniszterelnök szerint teljesen át kell alakítani az európai uniós pénzek lehívásának rendszerét.

A hazai vállalkozások számára a munkaerő-felvétel legfontosabb szempontja: az elkötelezettség, a tapasztalat és a fizetési igény a K&H kkv bizalmiindex-felmérése szerint. E három kritériumból kettőre költséghatékony választ adhat a munkáltató, ha a béren kívüli juttatásokkal okosan sáfárkodik.

Jól járhat a belföldi turizmus idén, több ok miatt is. Egyrész számukra áldás a sok, különböző ünnepeknek köszönhető, hosszú hétvége, de a nem túl rózsás gazdasági helyzet is. Ráadásul a SZÉP kártya is szépíti a képet.

Az üzleti ügyfeleket célzó alternatív szolgáltató új versenyre számít a vezetékes piacon a telefonadó bevezetésével. Idén a Business Telekom (BTel) vezetősége a költségnövekedést nem terheli át az ügyfeleire és amennyiben a távközlési cégeket terhelő különadót 2013-ban kivezetik, s a jövőben sem fog a július elsejétől hatályos adó miatt árat emelni. Egyelőre a cég vezetősége havonta nézi, hogy valójábban mekkora kiadást jelent az új adó. A telekom cégek többsége nem ezt az utat választotta, a felhasználóknak előtt ugyanakkor vannak olyan lehetőségek, amelyekkel mérsékelhetik az új adóból eredő költségeket.

Azok az adózók, akik terhére az adóhatóság az adótartozás fogalmának szűkebb értelmezése miatt 2006. évre a társasági adóra vonatkozó adóhiányt állapított meg, a Legfelsőbb Bíróság ítéletének alapján visszakaphatják a NAV területileg illetékes adóhatóságától a befizetett adóhiányt és szankcióit (bírság, pótlék). A visszaigénylés van, hogy bonyolult, de sok esetben egy megfelelő helyre írt levél is elegendő.

A mostani tőkeszegény környezetben a szövetkezés és hálózatosodás sokaknak lehetne mentőöv. De ma még csekély az együttműködés a hazai üzleti élet szereplői között, a kisvállalatokra pedig különösen jellemző, hogy féltik a sajátjukat. Nem fognak össze, egymásban jobbára csak versenytársat látnak, különösen az azonos ágazatban tevékenykedők. Pedig együtt többet elérhetnének.

A nyugdíjszámítás módja változatlan marad jövőre, vagyis alapja továbbra is a nettó átlagkereset. A nyugdíjak ezután sem adóznak és a helyettesítési ráta sem csökken. Összességében így valóban nem lesz kevesebb a havonta utalt nyugdíj összege, a hosszú távú fenntarthatóságot szolgáló szempontok azonban nem látszanak a kormány stratégiájában.

A Legfelsőbb Bíróság döntése számtalan cég előtt felcsillantotta a reményt, hogy visszakapjon pénzt az adóhatóságtól. A határozat értelmében a 2006-ban befizetett iparűzési adó 100 százalékban csökkenti a vállalkozás társasági adójának adóalapját, amennyiben a cégnek 2006-ban nem volt nettó adótartozása. Azok a cégek is remélhetnek, amelyek akkor bevallásukban azért nem érvényesítették a helyi iparűzési adót, mint társasági adóalapot csökkentő kedvezményt, mert valamely adószámlájukon tartozás mutatkozott, és azok is, amelyek levonták az iparűzési adót, de jogtalanul és erre egy későbbi adóellenőrzés során derült fény. Miután az adószabályok értelmében az elévülési idő 5 év, 2012. december 31-ig lehet visszaszerezni a pénzt.    

A fizetésképtelenségi eljárások számának drasztikus növekedése azt mutatja, hogy a kormányzati intézkedések sem segítették a kockázatok mérséklődését, és új kockázati elemek is megjelentek.

Megdöbbentő eredményre jutottak a Cambridge-i Egyetem szociológusai: hatalmas ütemben növekszik Európa-szerte az öngyilkosságok száma, amit ők a gazdasági-pénzügyi krízis számlájára írnak. A depresszió és szorongás ellen muszáj tudatosan védekezni, és ha kell, segítséget kérni szakemberektől.

Elvileg mára tömegével lehetnek olyan hazai cégek, amelyek terméke vagy szolgáltatása minőségi és mennyiségi szempontból is megfelelne a nemzetközi elvárásoknak. A kör exportrészesedésében ez mégsem tükröződik.

A vissza nem térítendő uniós pályázatok elvileg sok pénzt villantanak fel a kkv-k előtt, a források lehívása azonban egyáltalán nem egyszerű, ahogyan ezt a még rendelkezésre álló 3500 milliárd (pesszimistább számítások szerint 5500 milliárd) forint mutatja. Pályázati szakértők szerint inkább romlott a helyzet, nem javult a kormányzati ciklus első két évében. Most államilag támogatott konstrukciók segítik a kkv-kat, hogy hozzáférjenek a vissza nem térítendő uniós forrásokhoz.

Az új földtörvényben a jelenlegi 300 hektár körüli, személyenként birtokolható földtulajdonhatár maradna meg a jövőben is, de kizárólag a földművesek számára. A cél egy olyan szabályozási környezet kialakítása, amelyben a földtulajdonhoz a földet szakszerűen művelni képes és arra kész gazdák juthatnak. A teljesítőképességéből 40 százalékot vesztett mezőgazdaságot a 90-es évek óta valamennyi politikai erő próbálta átformálni. Az illúziókra és érzelmekre épülő döntések sora azonban nem vezetett eredményre: a szektor ma sem tudja betölteni a hazai gazdaságban tőle elvárt szerepet. Kérdés, hogy most sikerül-e változtatni ezen a helyzeten.

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által kínált kedvezményes fejlesztési források mivel az uniós szabályok szerint állami támogatásnak minősülnek, megszerzésükhöz meghatározott feltételek teljesülésére van szükség. Végigvesszük, melyikhez mire.

Nehezen és drágán finanszíroznak ma a bankok, de a vállalkozások sem szívesen adósodnak el tíz-tizenöt évre több mint tízszázalékos kamatteher mellett. Mivel a talpon lévők többsége már minden tartalékát felélte, nincs miből beruházzon. Az ördögi kör ott zárul, amikor bár ötlete lenne, a forráshiány miatt a vissza nem térítendő uniós fejlesztési forrásokkal sem tud élni. Az államilag támogatott kedvezményes hitelek még megoldást jelenthetnek a finanszírozható cégeknek.

Pénzhez jutás szempontjából a legrosszabb helyzetben a mikro- és kisvállalatok vannak. Bár látszólag számos forrás közül kereshetik meg a stratégiájukhoz leginkább illeszkedőt, valójában sokuk már az első rostán kiesik. Már a meggyőző üzleti terv és a saját erő előteremtése is komoly gondot okoz, és persze a tőlük kért biztosítékok sem állnak egykönnyen rendelkezésre. Pedig a pályázati pénzek jelentős adminisztrációval járó elnyeréséhez szükség van saját erőre és biztosítékokra.

Még most is pang a hitelezési piac, ami különösen rosszul érinti a hazai vállalkozások legnagyobb hányadát kitevő, kifejezetten kicsi cégek finanszírozási lehetőségeit. Az mkv vagy soho rövidítéssel is emlegetett vállalkozási kör így sem megerősödni, sem növekedni nem tud, új piacok szerzése pedig inkább csak illúzió az idetartozó cégek többsége számára. A kezdetek óta súlyosan tőkehiányos szektort a válság tovább gyengítette, ami hosszú távon akár az ország gazdasági növekedésének gátjává is válhat, többek között a kör foglalkoztatásban betöltött szerepe miatt.

Június 1-től Varga Mihály, tárca nélküli miniszter vezeti az IMF tárgyalásokat. A piac&profit összegyűjtötte, hogy mi történt az elmúlt két évben az Orbán-kormány és a Nemzetközi Valutaalap között. A kronológia tükrében kérdés, hogy ezúttal sikerül-e tető alá hozni a megállapodást, amelyet 2012 őszére ígérnek. A kormány a piaci várakozásoknak megfelelő, 3 éves elővigyázatossági, körülbelül 15 milliárd euró összegű megállapodás megkötésére törekszik. Íme a második felvonás: ez történt 2011-ben.

Június 1-től Varga Mihály, tárca nélküli miniszter vezeti az IMF tárgyalásokat. A Piac&Profit összegyűjtötte, hogy mi történt az elmúlt két évben az Orbán-kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között. A kronológia tükrében kérdés, hogy ezúttal sikerül-e tető alá hozni a megállapodást, amelyet 2012 őszére ígérnek. A kormány a piaci várakozásoknak megfelelő, 3 éves elővigyázatossági, körülbelül 15 milliárd euró összegű megállapodás megkötésére törekszik. Íme az első felvonás: ez történt 2010-ben.

Június 1-től Varga Mihály, tárca nélküli miniszter vezeti az IMF tárgyalásokat. A piac&profit összegyűjtötte, hogy mi történt az elmúlt két évben az Orbán-kormány és a Nemzetközi Valutaalap között. A kronológia tükrében kérdés, hogy ezúttal sikerül-e tető alá hozni a megállapodást, amelyet 2012 őszére ígérnek. A kormány a piaci várakozásoknak megfelelő, 3 éves elővigyázatossági, körülbelül 15 milliárd euró összegű megállapodás megkötésére törekszik. Íme a harmadik felvonás: ez történt 2012-ben.

A mai gazdasági környezetben egyértelműen szükség van kockázatkezelésre: az új partnerek előzetes minősítésére, a régiek folyamatos monitorozására és szakszerű követelésmenedzsmentre. Ezek együttesen védhetnek meg egy vállalkozást attól, hogy mások miatt csődhelyzetbe kerüljön.

Száz magyar cégből gyakorlatilag négy tönkremegy. A cégvilágban a válság óta megduplázódott a bedőlések gyakorisága: a hazai tőkeszegény cégeknek nem voltak tartalékaik - sem pénzügyileg, sem a vállalatvezetés és tudás terén -, hogy túléljenek. De a háttérben meghúzódó strukturális okokról sem szabad elfeledkezni. Hosszú távon ugyanis csak akkor remélhetünk megoldást, ha ezekre is sikerül választ találni.

Egyelőre úgy tűnik, a kkv-knak nemigen van energiájuk arra, hogy érdemben foglalkozzanak az energiatakarékossággal, az energiahatékonysággal és a szolgáltatóváltással kapcsolatos teendőkkel. Pedig a jelen gazdasági helyzetben, amikor egy cég büdzséjében minden fillér kiadás számít, nem szabadna megfeledkezni az ezekben rejlő lehetőségekről.

Valószínűleg mindhárom mobilszolgáltató az ügyfeleire terheli az új távközlési adót, miután az 2012-ben a szektort érintő különadóval együtt tetemesen növeli a szolgáltatók terheit. Konkrét számítások még nincsenek arra nézve, hogy ez mennyivel fogja növelni a kkv-k terheit, de Vadász György a Magyar Iparszövetség elnöke komoly kiadásnövekedésre számít.

Sem leépítést, sem új állasok meghirdetését nem ígérik a kkv szektor szereplői az elkövetkező évben, mutat rá a K&H felmérése. Ma könnyebben lehet munkát találni nagyobb cégnél, a kicsik örülnek, hogy élnek.

Új termékekkel bővül a KAVOSZ Széchenyi Kártya Programja. A Támogatást Megelőlegező Hitel és az Önerő Kiegészítő konstrukció célja, hogy a kis- és középvállalatok minél szélesebb köre jusson uniós forráshoz. A hazai gazdaság fejlődése és a kisvállalkozások túlélése szempontjából is kulcskérdés, hogy a még szabad források jól hasznosuljanak.

Benyújtotta Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter a távközlési adóról, a tranzakciós illetékről és a biztosítási adóról szóló törvényjavaslatokat az országgyűlésnek. Ezek szerint a távközlési szolgáltatók érvelése ellenére percalapú lesz a telefonadó és a bankszövetség véleménye sem talált meghallgatásra. Az új banki adónál nincs szó plafonösszegről.

Júliustól lesz telefonadó, jövő januártól tranzakciós illeték és biztosítási adó valamint háromkulcsossá válik a társasági adó. Az energia- és közműcégek társasági adója 30 százalékra nő. A cégeknek ötmillió forint felett kötelező utalni. A kormány a mai ülésén döntött több, a Széll Kálmán 2.0 és a konvergenciaprogramhoz kapcsolódó kérdésben.

Fel kell gyorsítani a pályázati pénzek kifizetését annak érdekében, hogy a magyar kormány elvárásaként megfogalmazott 95 százalékos felhasználás teljesüljön a 2013-ban záródó költségvetési ciklus végéig. Több mint 5 000 milliárd forint vár arra, hogy magyar projektre lehívják. Ez csak úgy sikerülhet, ha a pályázók szakszerűen valósítják meg a terveiket. Idén még körülbelül 1000 milliárd forint meghirdetését ígéri az NFÜ.

Mától a hazai kis- és középvállalkozások beszerzéseik során olyan árkedvezményhez juthatnak, amely eddig csak a nagyvállalatok számára volt elérhető. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége által alapított VOSZ-BESZ Zrt. öt nagyvállalattal írt alá együttműködési szerződést. A cégek azt vállalták, hogy az egyszemélyes vállalkozás is komoly kedvezményekre jogosult, akár egy nagyvállalat.

Nem várható jelentős javulás a vállalalti hitelezésben, derül ki a KPMG friss felméréséből. Miközben a kkv-k mutatói sem javulnak, a bankok szigorítanak a hitelezés feltételein. Összességében egyre kevesebb cég jut kölcsönhöz.

A válságot követő években a költségszempontok szinte valamennyi cégnél a figyelem középpontjába kerültek. Az online bankolás kényelmes, időtakarékos, és egyértelműen alacsonyabbak a hozzá tartozó számlavezetési díjak, a tranzakciós és egyéb költségek. A hazai vállalkozások több mint 60 százaléka használja is az elektronikus banki szolgáltatásokat, de - értelemszerűen - közel negyven százalékuk nem él az e-bank kínálta lehetőségekkel.

Jelentősen módosul 2014-től az unió Közös Agrárpolitikája (KAP). Bár a Magyarországnak jutó támogatások nominális értéke elvileg nem változik, az igénylés új feltételei érintik a gazdákat.

Több mint 14 százalékkal kevesebb vállalat ad idén béren kívüli juttatást dolgozóinak, mint a tavalyi évben, állítja az OTP Pénztárszolgáltató kutatásra hivatkozva. A K&H felmérése szerint is csökkent a juttatást adó cégek száma: idén már csupán a vállalkozások alig több mint fele alkalmazza a cafeteria rendszert, szemben a korábbi 70-80 százalékkal.

A fizetési kártyák csökkenő kibocsátása és a hitelkártyák számának zsugorodása is jelzi az ütemváltást a hazai bankkártya-piac fejlődésében. A tranzakciós adó bevezetése fékezheti, míg a készpénzforgalom visszaszorításának kormányzati terve élénkítheti a hazai bankkártya-piacot. Kérdés, hogy a két intézkedés eredője pozitív vagy negatív lesz.

Miután 2010-től jelentősen kiszélesedett az adószám-felfüggesztés lehetőségével érintett adózók köre, látványosan nő felfüggesztett adószámok aránya. 2011-ben összesen több mint 140 ezer adóhatósági határozat emelkedett jogerőre. A szankcióval érintett társaság nem tudja levonni az áfát és a folyamatban lévő kiutalásokat is leállíthatja az adóhatóság.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az MTI-hez eljuttatott közleményében reagált a magyar-EU tárgyalások fejleményeire. Ebben üdvözölte az előrelépést és egyúttal kijelentette: kész megkezdeni a hiteltárgyalásokat, amint a megfelelő lépések megtörténnek az MNB függetlenségének biztosítására.

Magyarországon a korábbi, épphogy fejlődésnek indult hárompilléres nyugdíjrendszer helyett ma van egy megerősített első pillér, egy halára ítélt második és egy nagyon bizonytalan harmadik. A Széll Kálmán Terv újabb változata részletesen szól a nyugdíjrendszer átalakításáról.

Az idén gyökeresen megváltozott cafeteria szabályozás felborította a korábban megszokott népszerűségi sorrendet. Az viszont egyértelmű, hogy – bár más formában – továbbra is az étkezésre szánt juttatásokat kérik a legtöbben. A befektetési jellegű cafeteria elemek szerepe viszont marginális.

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke úgy véli, számottevően magasabb lesz az infláció jövőre, mint azt az MNB szakértői a Széll Kálmán Terv 2.0 előtt várták, a GDP pedig alacsonyabb. A tranzakciós adó szerinte torzító hatású. Növeli az amúgy is kiugróan magas hazai készpénz forgalmat.

A második Orbán-kormány közmunkaprogramja szigorúbb az első ciklusénál. A szakterülettel foglalkozó szakemberek és a nemzetközi kutatások részletes hatásvizsgálatai alapján azonban a közmunkára fordított kiadások növelése nem csökkenti, ellenben kismértékben akár növelheti a tartós munkanélküliséget.

Néhány forint spórolásért nem éri meg feláldozni az áramszolgáltatóval kialakult jó kapcsolatot, de előfordulhat, hogy a szolgáltatóváltás jelentős évi megtakarítást eredményez.

Egyelőre úgy tűnik, a kkv-knak nemigen van energiájuk arra, hogy érdemben foglalkozzanak az energiatakarékossággal, az energiahatékonysággal és a szolgáltatóváltással kapcsolatos teendőkkel. Pedig a jelen gazdasági helyzetben, amikor egy cég büdzséjében minden fillér kiadás számít, nem szabadna megfeledkezni az ezekben rejlő lehetőségekről. Áramszolgáltató-váltással - amire 2008. január elseje óta lehetőségük van a vállalkozásoknak - és a cég működésére szabott ajánlattal pedig havi szinten 8 százalékkal csökkenhet a villanyszámla összege.