A válság óta a végelszámolások - ezt a tulajdonos saját döntése és nem a hitelezők külső kényszere miatt indítják - száma ugrott meg leginkább, és az elmúlt évben, valamint 2012 első negyedévében is ez az eljárás nőtt a legnagyobb ütemben.
- A végelszámolások nagy része sajnos kényszerből történik, és ezek átlagosan harminc százaléka fordul át felszámolásba, mert az eljárás során kiderül, hogy a cégnek vannak tartozásai. A vállalkozás megmentését célzó csődeljárás pedig az új csődtörvény ellenére sem tudott elterjedni Magyarországon. Tavaly mindössze 127 cég választotta ezt az utat, mert bonyolult, és a hazai gazdasági helyzetben nem is valószínű, hogy eredményt hoz - magyarázza Ézsiás Tünde, az Opten céginformációs vezetője. Dr. Czibor Zsolt, a Coface Hungary jogásza szerint a cégek továbbra sem igazán ismerik a csődeljárást, vagy félnek tőle, és a rossz anyagi helyzetben lévő adósok ellen inkább felszámolást indítanak. (Elemzésük itt olvasható.)
- Van, amikor nem akarnak alkudozni, s ha a tulajdonosok úgy érzik, hogy nem tudják a céget normálisan vinni tovább, akkor inkább hagyják elúszni. Egy másik típust jelent az, amikor megpróbálják megúszni a dolgot ahelyett, hogy számot adnának a helyzetről. Sajnos a csőd még nem elég jelentős intézmény, s a csődtörvény tavalyi módosítása sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket - vázolja a trendeket a szakértő.
A szétaprózott hazai vállalati struktúrában az, hogy egy cég megszűnik, nem feltétlenül negatív jelenség. Sőt! Önmagában lehetne pozitív is, ha a piac tisztulását jelentené, nem pedig azt, hogy a felszámolásba átforduló végelszámolást követően - vagy még előtte - a tulajdonos azonnal új vállalkozásba kezd.
Bár 2007 óta évente több mint 20 ezer céget törölnek - a múlt évben több mint 28 ezret -, az újonnan alakuló vállalkozások száma évről évre nő. Tavaly 49 ezer új céget alapítottak, és az idei első negyedév is rekordot döntött: március 31-éig 18 ezer 600 új vállalkozást jegyeztek be a cégbíróságon. A hirtelen felfutás valószínűleg az illetéktörvény cégtörvényt érintő módosításainak köszönhető, nem a piaci folyamatoknak.
Nincs arra nézve hivatalos statisztika, hogy a megszüntetett cégek közül hány volt valóban életképtelen, hány felszámolás oka a vevőtartozások mértéke, (Az európai vállalati számlák értékének közel egyharmadát késve egyenlítik ki, 6 százalékuk legalább 60 napja lejárt, míg 3 százalékukat sohasem fizetik ki) és melyek azok a vállalkozások, amelyek szándékosan bedőlnek, hogy megszabaduljanak a tartozásaiktól. Mindenesetre az egyórás cégbejegyzés, és az alacsony eljárási költségek valószínűleg nem tettek jót a hazai üzleti morálnak.
- A cégek száma a mai napig olyan ritmusban nő, amely már nem egészséges egy tízmilliós országban - mutat rá Keleti József, a Bisnode országigazgatója, aki szerint a körbetartozás mérséklése érdekében a kisebb cégek megerősítése lenne a legfontosabb gazdaságpolitikai szempontból. Ahhoz ugyanis, hogy a cég ne zuhanjon össze azonnal, ha valami nem úgy sikerül, ahogyan eltervezte, bizonyos bevételi szintet és alkalmazotti létszámot el kell érnie. A számok is ezt mutatják: a 100 millió forint feletti árbevételű vállalkozások esetében a bedőlési arány lényegesen alacsonyabb.
A céginformációs szakemberek üdvözlik az idei jogszabályváltozásokat: az egyórás cégbejegyzés megszűnését, az alapítási illeték 15 ezerről 50 ezer forintra emelését, a kötelező adóhatósági regisztrációt, valamint azt is, hogy szigorodott a cégeladási eljárás. Mindezek elvileg a piac tisztulását hozhatják, bár kérdőjelek akadnak jócskán.
Jelenleg a cégbíróság 820 személyt tiltott el a cégjegyzéstől, ám sokan közülük mégis létrehoztak vállalkozást. Ebben jelenthet áttörést Ézsiás Tünde szerint az, hogy ez évtől a cégalapításhoz adóhatósági regisztráció is szükséges. A NAV azt vizsgálja, hogy a cégbejegyzést kérőnek van-e már olyan cége, amely szerepel az adótartozók listáján. Az első negyedévben 12 ezer 300 cégalapítási igényből a NAV 419 esetben mondott nemet: ennyivel kevesebb tehát a potenciális nemfizető. Czibor Zsolt úgy véli, lennének további jogszabályi eszközök is arra, hogy tisztuljon a kép. Szerinte úgy kellene módosítani a felszámolási eljárásról szóló törvényt, hogy nőjön az ügyvezetők büntetőjogi és polgári jogi felelőssége. El kellene érni, hogy baj esetén ők is jelezzenek, és keressék a megoldást. Emellett be kellene zárni a még mindig szép számmal meglévő jogszabályi kiskapukat.
- Persze a legideálisabb az lenne, ha - miként Nyugaton - nálunk is kialakulna egy olyan önszabályozó rendszer, amely ki tudná szűrni a potenciális tartozókat, ám erre a kamarai regisztráció nem alkalmas - véli a jogász.
