hirdetés

Egyre több a fizetésképtelenség

A fizetésképtelenségi eljárások számának drasztikus növekedése azt mutatja, hogy a kormányzati intézkedések sem segítették a kockázatok mérséklődését, és új kockázati elemek is megjelentek.

Van kiút az értékválságból? Megállítható az akkugyárak terjedése itthon?
Van még jövőnk az EU-ban?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Donáth Annával, a Momentum EP-képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. október 4. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

hirdetés

 


Kép:PP/FényesGábor

A válság óta a végelszámolások - ezt a tulajdonos saját döntése és nem a hitelezők külső kényszere miatt indítják - száma ugrott meg leginkább, és az elmúlt évben, valamint 2012 első negyedévében is ez az eljárás nőtt a legnagyobb ütemben.
- A végelszámolások nagy része sajnos kényszerből történik, és ezek átlagosan harminc százaléka fordul át felszámolásba, mert az eljárás során kiderül, hogy a cégnek vannak tartozásai. A vállalkozás megmentését célzó csődeljárás pedig az új csődtörvény ellenére sem tudott elterjedni Magyarországon. Tavaly mindössze 127 cég választotta ezt az utat, mert bonyolult, és a hazai gazdasági helyzetben nem is valószínű, hogy eredményt hoz - magyarázza Ézsiás Tünde, az Opten céginformációs vezetője. Dr. Czibor Zsolt, a Coface Hungary jogásza szerint a cégek továbbra sem igazán ismerik a csődeljárást, vagy félnek tőle, és a rossz anyagi helyzetben lévő adósok ellen inkább felszámolást indítanak. (Elemzésük itt olvasható.)
- Van, amikor nem akarnak alkudozni, s ha a tulajdonosok úgy érzik, hogy nem tudják a céget normálisan vinni tovább, akkor inkább hagyják elúszni. Egy másik típust jelent az, amikor megpróbálják megúszni a dolgot ahelyett, hogy számot adnának a helyzetről. Sajnos a csőd még nem elég jelentős intézmény, s a csődtörvény tavalyi módosítása sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket - vázolja a trendeket a szakértő.

A szétaprózott hazai vállalati struktúrában az, hogy egy cég megszűnik, nem feltétlenül negatív jelenség. Sőt! Önmagában lehetne pozitív is, ha a piac tisztulását jelentené, nem pedig azt, hogy a felszámolásba átforduló végelszámolást követően - vagy még előtte - a tulajdonos azonnal új vállalkozásba kezd.

Bár 2007 óta évente több mint 20 ezer céget törölnek - a múlt évben több mint 28 ezret -, az újonnan alakuló vállalkozások száma évről évre nő. Tavaly 49 ezer új céget alapítottak, és az idei első negyedév is rekordot döntött: március 31-éig 18 ezer 600 új vállalkozást jegyeztek be a cégbíróságon. A hirtelen felfutás valószínűleg az illetéktörvény cégtörvényt érintő módosításainak köszönhető, nem a piaci folyamatoknak.

Az adóhatóság gyanúja
Már olyan adósok is fizetésképtelenségi helyzetbe kerülhetnek a Coface szerint, amelyeknek a gazdálkodását az adóhatóság gyanúsnak véli. A NAV bővített behajtási jogosítványai ugyanis lehetővé teszik, hogy egy adóellenőrzés során első fokon kiszabott büntetés akár bedöntse a céget, esélyt sem adva a túlélésre vagy arra, hogy a vállalkozás a büntetés jogosságát cáfolja, mielőtt az adóhatóság végrehajt, illetve a kialakult ideiglenes fizetésképtelenségi helyzet miatt elrendeli a felszámolást.

Nincs arra nézve hivatalos statisztika, hogy a megszüntetett cégek közül hány volt valóban életképtelen, hány felszámolás oka a vevőtartozások mértéke, (Az európai vállalati számlák értékének közel egyharmadát késve egyenlítik ki, 6 százalékuk legalább 60 napja lejárt, míg 3 százalékukat sohasem fizetik ki) és melyek azok a vállalkozások, amelyek szándékosan bedőlnek, hogy megszabaduljanak a tartozásaiktól. Mindenesetre az egyórás cégbejegyzés, és az alacsony eljárási költségek valószínűleg nem tettek jót a hazai üzleti morálnak.
- A cégek száma a mai napig olyan ritmusban nő, amely már nem egészséges egy tízmilliós országban - mutat rá Keleti József, a Bisnode országigazgatója, aki szerint a körbetartozás mérséklése érdekében a kisebb cégek megerősítése lenne a legfontosabb gazdaságpolitikai szempontból. Ahhoz ugyanis, hogy a cég ne zuhanjon össze azonnal, ha valami nem úgy sikerül, ahogyan eltervezte, bizonyos bevételi szintet és alkalmazotti létszámot el kell érnie. A számok is ezt mutatják: a 100 millió forint feletti árbevételű vállalkozások esetében a bedőlési arány lényegesen alacsonyabb.

A céginformációs szakemberek üdvözlik az idei jogszabályváltozásokat: az egyórás cégbejegyzés megszűnését, az alapítási illeték 15 ezerről 50 ezer forintra emelését, a kötelező adóhatósági regisztrációt, valamint azt is, hogy szigorodott a cégeladási eljárás. Mindezek elvileg a piac tisztulását hozhatják, bár kérdőjelek akadnak jócskán.

Jelenleg a cégbíróság 820 személyt tiltott el a cégjegyzéstől, ám sokan közülük mégis létrehoztak vállalkozást. Ebben jelenthet áttörést Ézsiás Tünde szerint az, hogy ez évtől a cégalapításhoz adóhatósági regisztráció is szükséges. A NAV azt vizsgálja, hogy a cégbejegyzést kérőnek van-e már olyan cége, amely szerepel az adótartozók listáján. Az első negyedévben 12 ezer 300 cégalapítási igényből a NAV 419 esetben mondott nemet: ennyivel kevesebb tehát a potenciális nemfizető. Czibor Zsolt úgy véli, lennének további jogszabályi eszközök is arra, hogy tisztuljon a kép. Szerinte úgy kellene módosítani a felszámolási eljárásról szóló törvényt, hogy nőjön az ügyvezetők büntetőjogi és polgári jogi felelőssége. El kellene érni, hogy baj esetén ők is jelezzenek, és keressék a megoldást. Emellett be kellene zárni a még mindig szép számmal meglévő jogszabályi kiskapukat.
- Persze a legideálisabb az lenne, ha - miként Nyugaton - nálunk is kialakulna egy olyan önszabályozó rendszer, amely ki tudná szűrni a potenciális tartozókat, ám erre a kamarai regisztráció nem alkalmas - véli a jogász.

 

hirdetés

Véleményvezér

Szijjártó Péternek szerepelnie kellene a Kőgazdag Fiatalok című reality showban

Szijjártó Péternek szerepelnie kellene a Kőgazdag Fiatalok című reality showban 

Igazságtalan, hogy külügyminiszterünk nem kapott lehetőséget a legújabb, nézőszámot döntögető reality showban. Pont ugyanúgy él és gondolkodik, mint az ott szereplők.
A magyar kutatók is kárvallottjai ez egyetemi modellváltásnak

A magyar kutatók is kárvallottjai ez egyetemi modellváltásnak 

A nyilvánosság előtt nagy hangsúlyt kapott, hogy az Európai Unió kizárta a hallgatóknak szóló Erasmus programból a modellváltó magyar egyetemeket. Kevesebben tudják, hogy a kutatók is bajba kerültek.
Tíz százalékra csökkent az orosz gáz szerepe Európában

Tíz százalékra csökkent az orosz gáz szerepe Európában 

Orbán Viktor szerint nem jó, hogy Európa megszabadult az orosz energiahordozóktól. A miniszterelnök erről tegnap, napirend előtt az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján beszélt.
Van ingyen ebéd

Van ingyen ebéd 

Szerencsések azok, akik a román határ mellett laknak. Kedvelt élelmiszereiket ugyanannál a multinál jóval olcsóbban kapják meg a szomszédoknál.
Az oroszok Ukrajna után Örményországot is elveszíthetik

Az oroszok Ukrajna után Örményországot is elveszíthetik 

Azerbajdzsán megtámadta Hegyi-Karabahot, hogy visszaszerezze egykori területét. Az akció teljesen átrendezi a kaukázusi erőviszonyokat.
Az USA a cégalapítások több mint felét bevándorlóknak köszönheti

Az USA a cégalapítások több mint felét bevándorlóknak köszönheti 

A befektetők jól átgondolják hová vigyék a pénzüket és ma nehéz jobb helyet találni az USA-nál.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo