A költséghatékony, tudatos gazdálkodás esélyt adhat arra, hogy a cégnek maradjon erőforrása fejlesztésre, új piacok felkutatására. A béren kívüli juttatások több eleme nem csupán adó- és járulékmegtakarítást jelent a munkáltatónak, de az öngondoskodás eszméjének elterjesztésében is hatékony eszköz, ami azért is fontos, mert a válság egyértelművé tette: sem az egészségügyi ellátás, sem a nyugdíjak finanszírozása nem megoldott a jövőben.
Idén a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályozás jelentősen változott, de nem minden eleme. Érdemes kihasználni például a továbbra is korlátlan mértékig adómentesen adható kockázati élet- és balesetbiztosítást. A személyi jövedelemadó (szja)-törvény alapvetően a halálesetre szóló, nem megtakarítás jellegű biztosításokra vonatkozik, ezek díját - ha a munkavállaló a kedvezményezett - adó- és járulékmentesen fizethetik, és költségként elszámolhatják a vállalkozások.
A törvény 1. számú mellékletének 6.3. pontja szerint azonban adómentes a magánszemély javára kifizetett, munkáltató által kötött kockázati életbiztosítás és a visszavásárlási értékkel nem rendelkező baleset- és egészségbiztosítás. A juttatás nem csak a munkavállalóknak nyújtható. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény értelmében a biztosított lehet „az adózóval munkaviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban álló magánszemély, az adózó vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja". A kockázatinak minősülő életbiztosítás díjára nem vonatkozik az idén bevezetett 500 ezer forintos cafeteriaplafon sem, így ez korlátlanul adható adómentesen.
Ez évtől adómentes, így szintén az egyik legköltséghatékonyabb béren kívüli juttatás lett az egészségbiztosítás is. Ma még viszonylag kevés biztosító rendelkezik a munkáltatóknak készült csomagokkal, de gyors ütemben bővül a kínálat, hiszen a konstrukciótól a szakma sokat vár. A munkáltató a kockázati életbiztosításokhoz hasonló feltétel mellett adhatja a juttatást, ám az adóhatóság tájékoztatása szerint ebben az esetben is körültekintően kell eljárnia.
Az önkéntes kölcsönös nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárba, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a vállalkozás szintén fizethet tagdíj-hozzájárulást a dolgozója számára. Ha ezt a cafeteriarendszeren belül teszik, a juttatás után kedvezményes, 30,94 százalékos közterhet kell fizetni. A havonta adható hozzájárulás egészség- és önsegélyező pénztárak esetében a minimálbér 30, nyugdíjpénztár és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény esetén 50 százaléka. Az utóbbi két esetben viszont az idén bevezetett 500 ezer forintos cafeteriaplafon miatt a munkáltató nem tudja kihasználni a maximálisan adható havi 46 ezer 500 forintos lehetőséget kedvezményes adózással. Adószakértők szerint erre is van megoldás.
A pénztári törvény szerint az önkéntes nyugdíjpénztárnak a munkáltató adományt adhat - ami költségként elszámolható, így nem rakódnak rá a bérköltséget terhelő kifizetések -, de ehhez adományozási szerződést kell kötnie a pénztárral. Ebben kikötheti, hogy adott összeget ki(k)nek a számláján írjanak jóvá, ily módon kedvezményezett lehet munkaviszonyban, tagi jogviszonyban lévő vagy megbízási szerződés alapján dolgozó pénztártag is. Ez az összeg viszont számára adóköteles jövedelem - mivel egyéni befizetésnek számít, de eho-t nem kell fizetni utána, csak szja-t -, és összevont jövedelemként adózik, tehát jövedelemsávtól függően 16 vagy - 202 ezer forint havi jövedelem felett - 20,32 százalékkal. A következő évi adóbevallásban viszont mint egyéni befizetés után 20 százalékos adójóváírás igényelhető (ez legfeljebb 100 ezer, illetve 120 ezer forint), amelyet a tag egyéni pénztári számláján írnak jóvá. Ezt a megoldást korábban elsősorban vezetők esetében és inkább csak a nagyvállalatok alkalmazták, ma viszont - a cafeteriaadó megemelése és az 500 ezer forintos plafon bevezetése miatt - egyre több kisebb cég is él a lehetőséggel.
Béren kívüli juttatás nyújtásáról bármikor, akár év közben is dönthet egy vállalkozás. Mostanra a jogszabályi feltételek is kirajzolódtak. A munkáltató számára költséghatékony kifizetésekkel a dolgozók lojalitását is lehet fokozni.
